Jávor és Gaudi-Nagy Brüsszelben?
Még egy a Demokratikus Koalícióval való esetleges későbbi megállapodás sem írhatja felül az MSZP európai parlamenti választási listáját, a szocialisták mindenképpen önállóan indulnak – értesült a Népszabadság. Arról először lapunk, legutóbb pedig a Magyar Nemzet írt, hogy a párt listavezetője – egyben a szocialista EP-kampány felelőse – Szanyi Tibor elnökségi tag lesz.
Az első ötben tudomásunk szerint Szanyit a parlamenti alelnök Ujhelyi István, majd a jelenleg is EP-képviselő Gurmai Zita, az EP-delegáció jelenlegi titkára, Gúr Roland és a volt pénzügyminiszter Veres János követi. Forrásaink szerint ez az ötös fogat szinte már végleges, a második ötös az, amelyben még lehetnek kérdőjelek. (Azt tudni kell, hogy az MSZP-ben ötös blokkokban tervezik a névsort, ezen belül kell ugyanis a női és az ifjúsági kvótát érvényesíteni.)
Az első tízben helyet kaphat még Winkfein Csaba elnökségi tag, s felmerült Mandur László volt házalelnök és Mudri György agrármérnök, Európa-ügyi szakértő neve is. Forrásaink megerősítették: bár Gyurcsány Ferencék közös egyéni jelöltekben és közös listában gondolnak a szocialistákkal – és ez utóbbiba az uniós névsort is beleértik –, még ha születik is valamilyen együttműködés, az EP-lista nem lesz alku tárgya. Az MSZP-ben, ahol egyébként optimális esetben kilenc mandátummal számolnak, de a jelenlegi támogatottság mellett öt-hat hely tűnik reálisnak, az az álláspont, hogy mivel az EP-voksolás teljesen arányos listás választás, így a külön-külön indulás egyértelműen jelzi majd a szervezetek közötti erőviszonyokat is.
Kérdés, hogy a DK-ból ki jelentkezne brüsszeli munkára, erről ugyanis még nem tárgyaltak; nyilván előbb az MSZP-vel való egyeztetéseket szeretnék rövidre zárni. Egyesek Gyurcsány Ferenc uniós listavezetését sem tartják kizártnak, bár a volt kormányfő nem jelezte eddig ez irányú ambícióit. Tény, hogy a DK első sorából leginkább Molnár Csaba ügyvezető alelnök lehet potenciális EP-jelölt, hiszen uniós jogot tanított korábban az egyetemen, és jelenleg is tagja az EU régiók bizottságának, vagyis belülről ismeri az unió működését, és részt is vesz annak alakításában. Kérdés, hogy a kutatók által egy-két százalékon mért DK meg tudná-e ugrani az egy mandátumhoz szükséges minimum öt százalékot az EP-választáson.
Az már korábban is biztos volt, hogy ha lesz is együttműködés az MSZP és az Együtt–PM szövetség között, a szocialisták velük sem kívánnak közösködni az EU-listán. A koordinált és külön listás indulásban való megállapodás után ez már idejét is múlt kérdés. Lapunk értesülései szerint az Együttnél egyelőre nem döntöttek az esetleges EP-lista összeállításáról, többen viszont megerősítették: Jávor Benedek PM-társelnököt már eleve azért nem jelölték egyéni képviselőnek, mert neki az EP-lista első – és ötszázalékos minimumeredmény mellett befutó – helyét szánják. Úgy tudni, Jávor ambicionálja is a lehetőséget, kérdés, hogy az Együtt–PM-en belüli tárgyalásokon ez lesz-e a végeredmény.
A PM-ből egyébként Scheiring Gábor és Dorosz Dávid neve is felmerült jelöltként: előbbi elismert gazdaságpolitikus, és jelenleg a cambridge-i egyetemen doktorál; utóbbi pedig a jogászdiploma mellett épp nemzetközi kapcsolatokat hallgat, és szintén több nyelven beszél. Érdekesség, hogy az LMP korábbi EP-listáját a Párbeszéd Magyarországért jelenlegi társelnöke, Szabó Tímea vezette annak idején; így az ő esetleges szerepeltetése sem lenne logikátlan, bár a PM mindkét társelnökét nyilvánvalóan nem fogják egyazon EP-listán szerepeltetni. Szabó is inkább a magyarországi képviselői feladatokra készül.
Ami a Lehet Más a Politikát illeti: az ökopárt vállaltan egyedül, legalábbis az ellenzéki oldal nagyobb blokkjai és pártjai nélkül, kisebb szervezetekkel való szövetségben készül mind az országgyűlési, mind pedig az európai parlamenti választásokra. Az LMP felső vezetéséből származó információink szerint a zöldek egyelőre nem döntöttek, lényegében még nem is tárgyaltak a lehetséges EP-lista sorrendjéről. Mint mondták: a névsort nagyban befolyásolja majd az országgyűlési lista összeállítása során kötött együttműködések tartalma (értsd: ha például a 4K! inkább önkormányzati és EP-listás helyeket kér az LMP-től egyéni és országos listás pozíciók helyett, az máris átírja a tervezett névsorokat), de nagyban befolyásolja majd az is, hogy az EP-választást az országgyűlésivel egy időben tartják-e, vagy különböző időpontban. Ha külön EP-kampányt kell folytatni, akkor az LMP-sek értelemszerűen olyan arcokat szeretnének a vezető helyekre tenni, akikkel jobban tudnak mozgósítani. A Lehet Más a Politika egyébként azzal számol, hogy két brüsszeli mandátumot el fog tudni hozni, vagyis tíz százalék fölött teljesít a jövő tavaszi EP-választáson.
A Jobbik sem döntött még EP-jelöltjeiről. Az bizonyos, hogy – a zsidó származása miatt a pártból kilépő Szegedi Csanád kivételével – mindegyik jelenlegi EP-képviselőjükkel, Morvai Krisztinával és Kovács Bélával is elégedettek a radikálisok, így szinte biztos mindketten újrázhatnak. Forrásaink szerint várható, hogy a Morvaival aktív munkakapcsolatban lévő és emiatt rendszeresen Brüsszelbe látogató, az EU működését szintén jól ismerő Gaudi-Nagy Tamás is dobogós helyet kaphat. A külügyi bizottságban dolgozó Németh Zsolt is esélyes; utóbbi politikus kapcsán érdekesség, hogy parlamenti önéletrajza szerint egyelőre csak középfokú végzettsége van (jelenleg történelem szakos hallgató Pécsett), viszont angolul, németül és arabul is beszél.
Az EP-voksolás időpontja továbbra is kérdés: csak Áder János államfő tudhatja a megoldást. Ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely fideszes képviselő legutóbb úgy nyilatkozott: a kormánypárt elnökségében és frakciójában is sokan gondolják úgy, hogy „praktikus lenne” egy időben megtartani a két voksolást. Korábban felmerült ugyanis, hogy a Fidesz szándéka szerint az országgyűlési választást esetleg – politikai számításból – előrébb hoznák áprilisra, vagyis nem a májusi EP-voksolással egy napon rendeznék. Az biztos, hogy a két szavazás egyszerre történő megrendezése milliárdokat spórolna az államkasszának, és a magasabb részvétel miatt erősebb felhatalmazást adna az új EP-képviselőknek. A Fidesz számára viszont azért lehet előnyösebb a két külön időpont, mert ezzel kétszeri (költséges) kampányra szorítaná az ellenzéket, és nem okozna kommunikációs zavart sem, hogy szabadságharcos, EU-ellenes szlogeneket használna a kampányban.
