Munkahely legyen, vagy bűz?

A hatalmas lakossági tiltakozás hatására levette a napirendről a saját előterjesztését Hamza Gábor, Hajdúsámson város polgármestere az önkormányzat csütörtöki képviselő-testületi ülésén, ahol a Toll 96 Kft.-nek a helyi rendezési terv módosításával kapcsolatos kérelmét tárgyalták volna meg.

Az említett hajdúsámsoni cég a térség egyik legnagyobb baromfi-feldolgozó társasága, amely idén azt a tervet tűzte maga elé, hogy több mint egymillió darab feldolgozott libát állít elő. Az egymilliós terv teljesítéséhez a cégnek újabb libatartó telepekre van szüksége, ezért a Toll 96 Kft. a közelmúltban azt kérte az önkormányzattól, hogy a település déli területén található, jelenleg a kft. tulajdonában lévő, egykori termelőszövetkezi ingatlan „gyep és legelő” besorolását minősítsék át „mezőgazdasági üzem” területté. Ennek a cég számára az lenne a jelentősége, hogy az üzemi területté minősített, valahai majorsági ingatlanon lehetősége nyílna 15 ezer darab naposliba fölnevelésére és további 3 ezer darab szárnyas utónevelésére. Ám a volt majorság túlságosan közel fekszik Hajdúsámson lakott területéhez, ezért a helyiek attól tartanak, hogy a libatelep elviselhetetlen bűzt árasztana. A módosítás ellen aláírásgyűjtést kezdeményeztek, a tiltakozást több mint százan írták alá.

– A helyiek félelme megalapozott, mert a lakosság már nem bízik a társaság tulajdonosaiban – mondta megkeresésemre Montlika Zoltán, a szóban forgó déli városrész, az úgynevezett Bodzástelep független önkormányzati képviselője. A politikus azt mondta, hogy a Toll 96 Kft. már így is „körbebástyázta” a várost a libatelepeivel, ennek következtében Hajdúsámsonban vannak olyan hetek, amikor az észak–déli irányú szél fojtó bűzt sodor magával. A cégnek ugyanis a várostól északra és délre is vannak ingatlanai, igaz, ezek a lakóépületektől több kilométer távolságban épültek meg. A szóban forgó módosítási kérelem azonban egy olyan területre szól, amely a házak közvetlen közelében van.

Montlika Zoltán nem listáról jutott be a testületbe, hanem egy egyéni körzet győztes képviselőjeként, ezért kötelességének érzi, hogy a lakosság mellé álljon egy olyan ügyben, amelyben ő maga is elismeri: a vállalkozás terjeszkedése indokolt, csak nem az emberek kárára. Montlika szerint nagyon fontos, hogy a Toll 96 Kft. munkát ad a helyieknek, elismerésre méltó az is, hogy komoly iparűzési adót fizet, de van egy határ, amit a profit érdekében sem szabad átlépni. – A hajdúsámsoniaknak joguk van a nyugodt, rendezett életre, márpedig egy nagyüzemi állattartó telep közvetlen szomszédsága feldúlná a mindennapjainkat – fogalmazott.

A helyiekkel beszélgetve kiderült: éppen a Montlika által említett „összefonódás” az oka annak, hogy a város képviselő-testületének több tagja bizonytalan abban a kérdésben, ki mellé álljon. Azt ugyanis mindenki elismeri, hogy a Toll 96 Kft. sokat tett a városért munkahelyteremtéssel és a sport támogatásával, de nem biztos, hogy ezek után a vállalkozó minden kérését teljesíteni kell. Hajdúsámsonban a cégről megtudtam azt is: a helybéli Tóth László és közvetlen hozzátartozói családi vállalkozásként csaknem húsz éve működtetik a kft.-t. A cég több libatartó teleppel rendelkezik Hajdúsámson és Nyíradony környékén, sőt 2007-ben ennek a társaságnak a tulajdonába került a becsődölt Hajdú-Bét Rt. hajdúvidi feldolgozóüzeme is. Ez az egyik oka annak, hogy a Toll 96 Kft.-t sokan úgy emlegetik, mint a Hajdú-Bét bukásának „egyetlen nyertesét”. A helyiek ugyanis úgy vélik: politikai okok miatt a társadalom széles rétegei értesültek a Hajdú-Bét és számos hajdúsági libatartó csődjéről, de az már nem jutott a közvélemény tudomására, hogy egyeseknek a „libázás” ma is remek üzlet Hajdú-Bihar megyében. Olyannyira, hogy a hajdúvidi baromfi-feldolgozó hat évvel ezelőtti megszerzése óta (amelyet Tóthék a Hajdú-Bét felszámolójától vásároltak meg) a korábban tojástermeléssel, napos telepítéssel és tollkereskedelemmel foglalkozó Toll 96 Kft. szinte „szárnyal”. 2008 óta minden esztendőben ugrásszerűen emelkedett a vágásra szánt állataik száma: a kezdeti 60-80 ezerről 2012-re felugrott 700 ezerre. De nem valószínű, hogy az országban sokan kóstolták már a Toll 96 termékét, a feldogozott mennyiség mintegy nyolcvan százalékát ugyanis Ausztriába, Csehországba, Németországba és Romániába exportálják.

Az ügyről szerettük volna megszólaltatni Tóth Lászlót is, de telefonhívásainkra nem reagált.

Helyreigazítás: Fenti cikkünkben tévesen közöltük, hogy a TOLL 96 Kft. a hajdúvidi baromfiüzemet a Hajdú - Bét Rt-től és annak felszámolójától vásárolta. A valóságban az üzem a vásárlás idején már régebb óta nem állt a Hajdú - Bét tulajdonában.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.