Ebben jogellenesnek minősítenék az életvitelszerű tartózkodást a mellékletben meghatározott közterületeken. A mellékletben másfél oldalon keresztül sorolják a tiltott zónákat. Így szabálysértésnek minősül és közmunkával, pénzbírsággal, illetve visszaesőként elzárással sújtható a fedél nélküli lét a fővárosi tulajdonú főutakon, parkokban, hidakon, aluljárókban, a közösségi közlekedési járművek – busz, villamos, vasút, hajó – megállóiban, a világörökség területén – tehát a budai Várban és a Belváros jelentős részén, valamint a Duna-parton –, az oktatási és egészségügyi intézmények körül, valamint mindezek 50 méteres körzetében.

Tarlós István emberséges hajléktalanpolitikát és rendet akar a fővárosban

A fővárosi önkormányzat ezzel a kerületi fenntartású közterületekre nyomná ki a hajléktalanokat, miközben a kerületek jelen állás szerint nem alkothatnak saját rendeletet. A benyújtott törvényjavaslat szerint erre csak a fővárosi önkormányzat jogosult: „a fővárosi önkormányzat kap felhatalmazást, hogy a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében rendeletben jelölje ki a közterület meghatározott részeit, ahol az életvitelszerű (...) közterületi tartózkodás jogellenesnek minősül”.

A parlamentben szép számmal ülő kerületi polgármesterek ezt aligha hagyják szó nélkül. Így várhatóan már a – Pintér Sándor belügyminiszter által áprilisban benyújtott szabálysértési – törvénymódosítás őszi ülésszakon való tárgyalásakor saját rendeletalkotási jogot kérnek. De az is elképzelhető, hogy más taktikát választva inkább a fővárosi melléklet bővítését kérik. Így a főváros egyedül „vinné el a balhét”. Az eredmény ugyanaz: együttesen szinte egész Budapestről kitilthatják a hajléktalanokat.

A fővárosi munkaanyagból csak a belügyminiszter által javasolt törvénymódosítás elfogadása után válhat rendelettervezet. Ezt követi a szakmai egyeztetés – ha egyáltalán lesz ilyen –, majd a közgyűlési vita. Tarlós István főpolgármester rövid átfutással számol, hiszen a Kossuth rádióban azt mondta:

„A főváros a következő hónapban alkot rendeletet a hajléktalanok ügyében. Két dolgot akarunk: emberséges hajléktalanpolitikát és rendet a városban. Budapestnek nem az a feladata, hogy anarchikus állapotokat támogasson, és egyedül oldja meg az ország hajléktalanproblémáját, képtelen ötletekkel fűszerezve” – mondta Tarlós.

– Egy rendelet önmagában nem változtat a valóságon – véli Győri Péter szociológus. – A rendeletnek végrehajthatónak is kell lennie, márpedig a hajléktalanellátásban közreműködő szervezetek két éve a maximumot hozzák. – Győri egyébként sem tartja szerencsésnek, hogy a főváros ezzel a rendelettel ismét „magára húzza” a hajléktalanproblémát, és az aluljárókérdés újra a politika kereszttüzébe kerüljön. A hajléktalanság problémájának megoldása szerinte csak új, országos szociálpolitikával lehetséges. Jól mutatja ezt, hogy tavaly télen hiába helyeztek el 1200 fedél nélkülivel többet a szállókon, az utcán élők száma nem csökkent. Az utánpótlás vidékről és Budapestről egyaránt folyamatos.