Mályiné Rubé Katalin akkor találkozott vele először, a Kossuth téren. Megkérdezte tőle, nincs-e kedve részt venni egy hajléktalanok és mélyszegénységben élő munkanélküliek számára indított programban, amelynek ő a képzési koordinátora, és amely piac képes szakmát, álláslehetőséget kínál. A férfi azonnal igent mondott. Az Oltalom és segítség néven meghirdetett, uniós támogatással megvalósult program részvevőit 2012 őszén kezdték toborozni. Csaknem hatvanan jelentkeztek, főként 45–60 év közötti, hajléktalanszállón élő, jellemzően cigány nők és férfiak, akik évtizedekkel ezelőtt ültek utoljára iskolapadban.

A jelentkezők kompetenciamérésen estek át, közben egyéni ütemterv alapján folyt a képzésük: konfliktuskezelés, életvezetési tréning, állampolgári, vállalkozási és pénzügyi ismeretek. Matematika, természettudományok, számítástechnika. „Borzalmasan nehéz volt” – borzong bele Mályiné Rubé Katalin azokba a kezdeti hónapokba, amikor vajmi kevés reményt látott rá, hogy akár csak egyetlen ember kezébe is sikerül bizonyítványt adni.

Sokan közülük alapfogalmakkal sem voltak tisztában. A legegyszerűbb feladatokat sem tudták értelmezni, például azt, mit jelent, hogy valamit növekvő vagy csökkenő sorrendbe kell állítani. Ha kitört a ceruzájuk, a pedagógustól várták, hogy kihegyezze. „Úgy éreztem magam, mintha óvodában vagy általános iskola alsó tagozatában tanítanék. Pedig jó néhányan idősebbek voltak nálam” – meséli a képzési koordinátor.

Reggeli nélkül teljesen fölösleges lett volna belevágni az üres gyomorral érkező hajléktalanok oktatásába. A pedagógusok ezért minden reggel fél nyolcra mentek, és nekiláttak szendvicseket készíteni, hogy minden tanítvány jóllakottan várhassa a fél kilences órakezdést. Elég nagy volt a lemorzsolódás, de a megmaradt csapat tagjai egy idő után kezdtek összerázódni. Elkapták a fonalat. A tanulási ismeretek hiányát gazdag élettapasztalatuk pótolta.

Az uniós forrásból elnyert pályázati pénznek köszönhetően a hajléktalanok havi 32 ezer forintos képzési támogatást kaptak. A pályázatot az Oltalom Karitatív Egyesület nyerte el. Iványi Gábor lelkész, az egyesület vezetője ezen kívül is mindent megtett, hogy sikeres legyen a hajléktalanok képzési programja. A háromszori ingyenes étkezés biztosításán túl ruhaadományokkal és tanszerekkel segítette a résztvevőket, rendelkezésükre bocsátotta a Wesley János Főiskola tantermeit és számítógépes eszközöket. „Más talán a gépek közelébe se engedte volna, Iványi Gábor viszont tárt karokkal várta őket. Egészen biztos, hogy nélküle semmire se megyünk” – mondta Mályiné Rubé Katalin.

A vizsga ugyanolyan feltételek szerint zajlott, mint bármely más esetben: hivatalosan kirendelt vizsgabizottság előtt, központilag kiküldött tételek alapján. Bő háromnegyed év elteltével, a közelmúltban végül tizenhárman szereztek OKJ-s papírt szociális gondozó-ápoló vagy szociális asszisztens munkakörben. Iványi Gábor jóvoltából mind a tizenhárman álláshoz jutottak az Oltalom Karitatív Egyesület valamelyik szociális ellátó intézményében. Mályiné Rubé Katalin szerint nehéz lenne most náluk boldogabb embereket találni Budapesten. Büszkék is lehetnek magukra: átugrották a saját árnyékukat.