Bölcsődei ellátás: Minden helyre hat gyerek vár

Magyarország rendkívül sokat költ családtámogatásra, ám ennek alig harmada jut a gyermekgondozási intézményekre, mint például a bölcsődékre. Miközben ezer kisgyerekre 135 önkormányzati hely jut, a fizetős "családi napközik" száma öt év alatt megtízszereződött.

– A lányomat nem vették föl az önkormányzati bölcsődébe, de a lakáshiteltörlesztés miatt vissza kellett mennem dolgozni. Így aztán megpróbálkoztam egy magánbölcsivel. Ott viszont borsos árat, havi 75 ezer forintot fizettem az ellátásért – meséli egy a főváros egyik budai kerületében élő fiatalasszony, aki a fia esetében már rutinosan járt el: még csak négy hónapos volt, amikor beadta a jelentkezést.

A fiú most két és fél éves – eddig elutasították. Mire fölvennék, már ovis lenne. Ő is magánbölcsődébe megy. De a nő már nem bánja, hiszen már az önkormányzati óvodákban is bevezették a térítési díjat. – A lányommal megszerettük a magánbölcsit, és ha az önkormányzatiban is fizetni kellene, akkor inkább állom a különbözetet. De ettől függetlenül: mégis mikor kell jelentkezni ahhoz, hogy valaki bejusson egy önkormányzati bölcsődébe? – kérdi.

Esete nem egyedi: a KSH statisztikái riasztó képet festenek. A kisgyermekek napközbeni ellátásáról szóló legfrissebb Statisztikai Tükör szerint ugyanis 2012-ben ezer, három év alatti gyermekből csak 135-nek jutott férőhely. Nem mondhatjuk persze, hogy Magyarország ne teljesítene jobban: 2000-ben például ezer, három év alatti gyerekből csak száz lehetett bölcsis. Ez egyben azt jelenti, hogy minden egyes helyre hat ilyen korú gyermek jut az országban. Nógrád megyében a helyzet még tragikusabb: tavaly 16 potenciális igénybe vevő jutott egyetlen működő férőhelyre.

A kormány az egyre fenyegető demográfiai katasztrófa elkerülése érdekében pénzügyi ösztönzőkkel, például a családi adókedvezmény bővítésével igyekszik növelni a születésszámot, arról ugyanakkor kevés szót ejt, milyen ellátást kapnak a már megszületett gyermekek. Pedig nemzetközi vizsgálatok sora és hazai szakértők tucatja hangsúlyozza: a születésszámot nem elsősorban anyagi ösztönzőkkel, hanem a munka és a magánélet összehangolásának segítésével, például hivatalos gyermekgondozási intézmények kialakításával lehetne ösztönözni.

Magyarország ezzel szemben nemzetközi viszonylatban is rendkívül sokat költ családtámogatásra, ám ennek alig harmada jut a gyermekgondozási intézményekre. A bölcsődékre például. A bölcsődei férőhelyek száma a rendszerváltozás után 2005-ben volt a legkevesebb – nem érte el a 24 ezret –, majd 2010-ben jött egy ugrásszerű, húszszázalékos növekedés. Ez viszont nem a bölcsődeépítések eredménye volt, hanem annak „köszönhető”, hogy egy tollvonással húsz százalékkal megemelték a csoportlétszámokat. Így most a korábbi 10 helyett 12 gyerek járhat egy csoportba. Tavaly további kétszázalékos férőhelybővítés történt, ami 28 új bölcsőde és 844 új férőhely létrehozását jelentette.

Ám ez sem a nagyarányú építkezések, hanem részben egy jogszabályi könnyítés miatt van: minden harmadik új intézmény óvodával integráltan működő bölcsőde, az új férőhelyek 15 százalékát óvodában létrehozott bölcsődei csoportok számára alakították ki. Így aztán nem csoda, ha a várólisták végeláthatatlan hosszúságúak, még úgy is, hogy a bölcsődék kihasználtsága több mint százszázalékos. A KSH adatai szerint 2012-ben a 709 bölcsődébe 36 635 férőhelyre 37 017 kisgyermeket írattak be. Aki nem jut be, választhat a magánbölcsik és a családi napközik közül, csakhogy ez drága mulatság: a havi díjak 30 ezer és 100 ezer forint között mozognak.

Az óriási igényt azonban jelzi, hogy a legföljebb öt-hét gyermek ellátását biztosító családi napközikben a férőhelyek száma 2007 és 2012 közt több mint a 11-szeresére nőtt, és alapvetően a bölcsődéskorúak veszik igénybe, a beíratott gyerekek fele háromévesnél fiatalabb. Tavaly januártól viszont az önkormányzati bölcsődékben is lehet szedni gondozási díjat (az étkezési díjon felül). A KSH összegzése szerint a bölcsődék 40 százaléka – 285 intézmény – élt is a lehetőséggel. Zala megyében kér gondozási díjat a legtöbb bölcsőde, Csongrád, Vas, Baranya megyében és Budapesten pedig az intézmények több mint fele. Vidéken általában kevesebbet kell fizetni: a napidíj itt 100–600 forint között mozog, a fővárosban viszont 200–1400 forintot is elkérnek.

Ehhez jön még a napi 380–600 forintos étkezési díj. Összességében így 10–40 ezer forint körüli összeget kell kifizetniük a bölcsődei ellátásért a szülőknek. Igaz, tavaly a bölcsődés gyermekek közül csak minden harmadiknak kellett térítési díjat fizetnie; a többiek vagy olyan intézménybe jártak, ahol be sem vezették a gondozási díjat, vagy a család helyzetük alapján mentesültek a díjfizetés alól. A díj meghatározásánál ugyanis figyelembe kell venni a család jövedelmét is, a háromgyerekesek pedig eleve nem fizetnek.

– A gondozási díj sokakat elriaszt: bevezetése óta csökkentek a várólisták és nőtt a kimaradók száma – mutat rá Scheer Ferencné, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője. – Elsősorban az egykét gyermekes, pályakezdő középréteg „tűnt el”. Egy kétgyermekes, fiatal pedagógus–szociális munkás házaspár már keres annyit, hogy díjat kelljen fizetnie, ugyanakkor egy esetleges lakáshitel vagy albérlet fizetése mellett ez akkora pluszkiadás, hogy az anyának inkább megéri otthon maradni –mondja a szakember.

A körülbelül kilencezer gyermeket érintő díjfizetés ugyanakkor valójában elenyésző – összesen mintegy 386 millió forint – bevételt jelentett tavaly a bölcsődéknek. Egy intézmény átlagosan havonta 113 ezer forinthoz jutott így, ami egy bölcsőde költségvetésének mindössze 2-3 százalékát jelenti. A pénzt elvileg a bölcsődei ellátás színvonalának javítására kell fordítani, ám Scheer Ferencné szerint az összeg nem pluszként jelentkezik, az önkormányzat ugyanis ennyivel kevesebb támogatást ad. Az érdekvédő csak egy olyan önkormányzatról tud, ahol a gondozási díjból befolyt pénzt a dolgozók béren felüli juttatásaira fordították.

Pedig a pénz igen csak elkelne a gyakorlatilag éhbérért dolgozó gondozónőknek. A bölcsődei dolgozók 80 százaléka ugyanis 20-25 év közalkalmazotti jogviszony után is mindössze nettó 70-80 ezer forintot vihet haza. A méltatlanul alacsony fizetések miatt a BDDSZ nemrégiben Balog Zoltánhoz fordult nyílt levélben. A humánminiszter azt „csalódottan” olvasta, majd válaszában rámutatott, minek kellene örülniük a bölcsődei dolgozóknak: az elmúlt három évben átadott 109 új bölcsőde és 3112 férőhely kínálta 520 álláslehetőségnek, az Erzsébet-tábornak, a devizahiteleseket segítő intézkedéseknek és a rezsicsökkentésnek.

Mindenért fizetni kell
Mindenért fizetni kell
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.