Elszabadult hatósági árak
Szakértők szerint ezen a területen a drasztikus díjnövelést semmi nem indokolta, a zöldhatóságok már a kormányváltáskor is nettó befizetői voltak a költségvetésnek.
A megtelt hulladéklerakók –egyébként törvényileg kötelező – rekultivációjának engedélyezése az eddigi 100 ezer helyett 200 ezer forintba kerül. A hulladékártalmatlanítás engedélyezéséért 318 ezer helyett 500 ezer forintot kell fizetni. A hulladékkezelési közszolgáltatás engedélyezése eddig díjmentes volt, most 120 ezer forint a költsége. Az újrahasználható csomagolószerek – korábban szintén ingyenes – nyilvántartásba vétele darabonként 80 ezer forint. Tehát ha például egy vállalkozás kétféle raklapot és háromféle műanyag göngyöleget használ, akkor 400 ezer forintot kell kifizetnie ezek engedélyezéséért, ráadásul a hatósági engedély nem egy-egy csomagolóanyag-típusra, hanem csak egy-egy konkrét cégre szól, vagyis ugyanazt a csomagolást az összes felhasználónak engedélyeztetnie kell.
A példátlan mértékű díjemelést részben az tette lehetővé, hogy az igazgatásszolgáltatási díjak többségét rendeletben szabályozzák, vagyis a változtatáshoz csupán egy rendeletmódosításra van szükség. Ugyanakkor a kormány – részben a további díjemelési tervekre való tekintettel – a díjasításba bevont eljárások körét is alaposan bővítette. Idén februárban a környezetvédelmi törvény módosítása során elfogadtak egy szöveget, amely szerint – idézzük – „egyes környezetvédelmi, természetvédelmi hatósági eljárásokért – ideértve a szakhatósági eljárásokat, továbbá a bejelentéseket –, valamint igaz- gatási jellegű szolgáltatásokért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni”. A vidékfejlesztési tárca júliusban azután a díjakat rögzítő kormányrendeletet is hozzáigazította a törvényi háttérhez.
Az új rendszerben – a törvényre hivatkozva, de rendeleti jogalap nélkül – olyasmiért is pénzt kér a hatóság, ami államigazgatási alapszolgáltatásnak számít: ha egy ügyfél konzultációt kér a folyamatban lévő ügyével kapcsolatban, ezért óránként és közreműködő személyenként 6-10 ezer forintot kell a pénztárnál hagynia.
Ráadásul létezik egy tervezet, amelynek alapján 2014-től már a puszta létezésért is fizetniük kell a hatóság által nyilvántartott cégeknek: az úgynevezett felügyeleti díj a nyilvántartásba vételkor 25 ezer, az engedélyesek esetében pedig – vélhetően engedélyenként – 40 ezer forint lesz.
Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője, akit megkerestek a mértéktelen díjszedés miatt panaszkodók, lapunknak úgy nyilatkozott: azzal természetesen egyetért, hogy a jelentős környezethasználók, illetve -szennyezők fizessenek az általuk igénybe vett környezeti javakért, ez a történet azonban már régóta másról szól. Egyrészt a kormányzat két éve világossá tette, hogy fejőstehénként kívánja kezelni a zöldhatóságok által felügyelt cégeket, így a bírságokból, díjakból jelentős költségvetési bevételt irányzott elő. Másrészt a környezet- és természetvédelmi hatóságok már a kormányváltáskor is nettó költségvetési befizetők voltak, és ez a pozíciójuk – a kormányzati elvonások, illetve a díjemelések nyomán –azóta tovább erősödött.
Jávor szerint improduktív a díjak folyamatos emelése, hiszen egyértelműen abban teszi érdekeltté a vállalkozásokat, hogy a tevékenységük minél nagyobb részét rejtsék el a hatóságok elől. Az irracionális mértékű hatósági költségek nem egyformán sújtják a cégeket, mivel egy sokmilliárdos vállalkozásnak nyilván mást jelent évi néhány százezer vagy millió forintnyi díj kifizetése, mint egy kkv-nak – ez a gyakorlat tehát piactorzító hatású is. Jávor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány bevételéhsége nyomán a hatóságok olyasmiért is pénzt szednek, illetve bírságolnak, amiért nem lehetne – az OKTVF például több pert is elveszített a közelmúltban emiatt. A politikus szerint méltányos, a gazdaság által kitermelhető és diszkriminációmentes hatósági díjakra van szükség, a közigazgatási alapszolgáltatásoknak pedig ingyeneseknek kell lenniük.
– Nem a környezetvédelem dolga, hogy forrásokat teremtsen a kormányzati pazarláshoz – fogalmazott.
