Szülői hitel a Kellónak

Csütörtökig kell befizetniük a szülőknek a hamarosan kezdődő tanévre a tankönyvcsomagok árát. A botrányoktól kísért tankönyvsztori első epizódjaként feleleveníthetjük, hogy a Fidesz a hatalomra lépése után hadat üzent a sokszínű, kiadókkal, terjesztőkkel tarkított tankönyvpiacnak.

2011 őszén a Hoffmann Rózsa vezette oktatási államtitkárság államosította a tankönyvterjesztést, a feladattal pedig a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.-t (Kello) bízta meg. A hivatalos kommüniké szerint „a könyvtárellátó képes lesz hatékonyságot és középtávon árcsökkenést elérni az iskolai tankönyvterjesztésben”. A Kellóról úgy értekezett az államtitkárság, hogy az „pártatlan szereplő” a piacon, „semelyik piaci érdekcsoporthoz nem kötődik, ezért a versenyeztetésben érdek nélkül, független szereplőként jár el”. Azóta tudjuk: sem a hatékonyságról, sem a pártatlan szereplőről szóló kormánykommunikáció nem igaz.

Tavasszal a Népszava kiderítette, hogy a Kello nagyon is a kormánypárthoz köthető cég. „Ott dolgozik Kövér László házelnök exsógornője és csaknem fél tucat olyan ember, akik korábban Esztergomhoz, a fideszes Meggyes Tamás polgármesterhez és az általa vezetett önkormányzathoz kötődtek”. A lap megtudta, a Kello igazgatója Arany László Tamás, aki 2010–2012 között Esztergom vagyonkezelő cégét irányította. A Kello egyik vezetője az esztergomi képviselő-testület Fidesz-frakcióját vezető Steindl Balázs felesége. Ő Meggyes polgármestersége alatt egy ideig az esztergomi városi televíziót is irányította ügyvezetőként. A monopolizált „pártatlan” cégnél dolgozik az Esztergomi Hirdető Kft. exügyvezetője is, illetve Meggyes egyik sajtósa. Meggyes 2010-es bukása után a Kellónál talált menedéket az esztergomi Fidelitas alelnöke, aki a Fidesz ifjúsági szervezetének megyei elnöke is volt.

Az Együtt–PM politikusa, Karácsony Gergely nyáron találóan fogalmazta meg közleményében, hogy „hónapokig egy olyan cégnél parkol majd a szülőktől a tankönyvekre beszedett pénz, amelynek vezetésében esztergomi fideszesek kaptak szerepet”. A politikus akkor arra a Népszabadság által kirobbantott botrányra reagált, hogy a Kello már július 31-i határidővel be akarta hajtani a tankönyvek árát. (A közoktatás államosítása előtti időkben a szülők akkor fizették ki a tankönyveket, amikor azokat az iskolában kézhez vették.) A felzúdulás hatására a humántárca közleményben visszakozott: Hoffmann Rózsa ugyanis, „szem előtt tartva a szülők és gyermekeik érdekeit”, arról határozott, augusztus közepére módosítja a befizetési határidőt. Az FN24 nevű portál július végén rákérdezett, hogy a szülők milyen arányban éltek a későbbi fizetés lehetőségével. Mint kiderült: a Kello nagyon jól járt, a szülők 60-70 százaléka az eredeti határidőre fizette be a pénzt.

Mekkora pénzről van szó? Azoknak a szülőknek küldött csekket a Kello, akik nem jogosultak tankönyvtámogatásra, ez az összes érintett tanuló közel fele, azaz 550-600 ezer diák. A 14 milliárdos tankönyvpiac közel felét, azaz nagyságrendileg hétmilliárd forintot szed be a Kello a szülőktől hetekkel a szokásosnál korábban.

A Kello körül nemcsak a tankönyvpénz korai beszedése miatt kavarodott botrány. A Hoffmann Rózsa által beharangozott és az államosítás indokaként megjelölt „hatékonyságról” már tavasszal kiderült: ez üres lózung csupán. Márciusban ugyanis az iskolák tankönyvfelelősei estek kétségbe: az új kerettantervvel nem érintett évfolyamok pár napot kaptak arra, hogy leadják tankönyvrendelésüket. Az iskolák a rendeléshez szükséges kódot későn kapták meg, a szűk határidők miatt egyszerre próbáltak a Kello rendszerébe belépni. Ezt a terhelést a rendszer nem bírta, többször akadozott, összeomlott. Az Emmi a nehézségek miatt „rugalmasan kezelte” a tankönyvrendelési határidőt.

A Kellóval kapcsolatban az ellenzék is kérdéseket fogalmazott meg. Az Együtt–PM politikusa, Szelényi Zsuzsa szerint a tankönyvbotrány leginkább a gyermekes családokat sújtja.

– Sok család a gyerekek nyári nyaralásának költségeit kell hogy tankönyvekre költse. Ráadásul a korábbi tizenhárom százalék helyett a központi tankönyvellátó, a Kello húszszázalékos árréssel végzi a tankönyvellátást –fogalmazott nemrégiben kiadott közleményében.

Tankönyves szakmai berkekben az a hír járja, hogy a Kello azért hajtja be a szülőktől már hetekkel korábban a tankönyvek árát, mert likviditási gondjai vannak, a felgyűlt számláinak jó része már lejárt tartozás.

Katona Tamás közgazdász szerint a jelenlegi négyszázalékos jegybanki alapkamat minimum kétszereséért, azaz nyolcszázalékos kamattal lehet hitelhez jutni a piacon. Számításaink szerint ez hétmilliárd forint esetében – amennyit most a Kello besöpört jó előre a szülőktől – nagyjából havi 46 millió forint kamatot jelent, a szülők tehát legalább ennyi pénzt spóroltak a Kellónak. A cég egyébként hosszan üldögélhet a befizetett pénzen, hiszen a tankönyvkiadókat október 31-ig kell kifizetni.

Romankovics András, a Romi- Suli nevű kiadó igazgatója lapunk megkeresésére elmondta, hogy az új rendszer miatt a kiadóknak jóval korábban kellett a tankönyveket leszállítaniuk, amit időben meg is tettek.

– Ahhoz, hogy július közepére a könyveket leszállítsuk, azokat már júniusban el kellett készíttetnünk. Ha csak október végén kapjuk meg a pénzünket, akkor öt hónapig hiteleznünk kell. Nem 60 napos a fizetési határidő, mint általában, hanem öt hónap? – kérdezi Romankovics, hozzátéve, ha a Kello utolsó pillanatig kivár a kifizetésekkel, az súlyos lánctartozásokat indíthat el a tankönyvkiadásban tevékenykedő, döntően magyar tulajdonú kis- és középvállalkozásoknál.

– Ha a Kello tisztességesen jár el, akkor szeptember elején megkapjuk a könyvek ellenértékét. Ugyan a kormányrendelet megengedi számára, hogy két és fél hónapig ne fizessen, de miért tenné, ha a szülőktől már augusztus közepén megkapta a pénzt? – magyaráz Romankovics, aki szerint egyelőre nincs ok előítéletesnek lenni. Vagyis a kiadók abban reménykednek, hogy a Kello nem tartja vissza a pénzüket. Ha mégis megtenné, azzal azt okozná, hogy a kormánykommunikációban amúgy preferáltnak hirdetett kkv-szektorban a kiadók kénytelenek lesznek hiteleket felvenni.

A felgyűlt kérdésekkel a Népszabadság a Kello sajtóosztályához fordult. Arra a kérdésre, hogy miért kell tankönyveket a szülőknek előre kifizetniük, Arany László Tamás igazgató azt válaszolta: az előrefizetés garantálja a rendszer gördülékenységét, az ellátás biztonságát.

– Korábban több iskola nem kapta meg a berendelt tankönyveket időben, iskolakezdésre. Ennek oka az volt, hogy az iskolákat fenntartó önkormányzatok és tankönyvterjesztő vállalkozások között elszámolási viták alakultak ki, a tankönyvterjesztők pedig bojkottáltak bizonyos intézményeket. Az új rendszerben ez nem fordulhat elő, a könyvtárellátó minden iskolába eljuttatja a tankönyveket szeptemberig, így egyetlen diák sem marad tankönyv nélkül iskolakezdésre –mondta Arany László Tamás. (E válaszból még mindig nem világos, hogy miért kellett mindehhez a befizetési határidőket előrehozni – A szerk.) A Kello leszögezte, a befizetésekből „folyamatosan fedezi a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos működési költségeket”. Arra a kérdésre, hogy miért emelkedett a korábbi tizenhárom százalékról húsz százalékra a tankönyvellátási árrés, azt a választ kaptuk, hogy régebben változó volt a terjesztésért felszámolt árrés. Ennek mértéke – a Kello információi szerint – „átlagosan magasabb volt a jelenleginél”. (Ezt az állítást tankönyves forrásaink cáfolják. Az árrés az átlagos közismereti könyvek esetében átlagosan 12-14 százalék volt, a nyelvkönyveknél kúszott feljebb. A nyelvkönyv azonban egy szűk szegmense a piacnak.) Arany László Tamás kiemelte, hogy az árrésből befolyó összeg nem képez profitot, mert a működési költségek után fennmaradó összeget az iskolák kapják meg a Kellótól, amit könyvtáraik fejlesztésére fordíthatnak. A likviditási gondokkal és a lejárt tartozásokkal kapcsolatban a Kello ügyvezetője azt a választ adta, hogy a kiadók felé fennálló tartozást a cég korábbi – 2011 előtti – ügyvezetése halmozta fel. – A cég jelenlegi vezetésének sikerült az adósság jelentős részét már visszafizetni, és a fennmaradó hányad rendezése is ütemezve van. A cégnek nincsenek likviditási problémái, az új vezetőség tevékenységének köszönhetően az alaptevékenység – a könyvtárak felé történő értékesítés – is jóval sikeresebb, mint korábban – közölte. (Mi továbbra is azt az információt kaptuk tankönyves forrásainktól, hogy az új vezetés alatt is keletkeztek lejárt tartozások, amelyek egy része még mindig nincs kiegyenlítve.)

A Kello szerint a médiában megjelent, előrefizetéssel kapcsolatos aggodalmak túlzónak bizonyultak. – A szülők döntő többsége már jóval az augusztus 15-i határidő lejárta előtt befizette a tankönyvek árát – magyarázta Arany László Tamás, hozzátéve, a tankönyvek árát a megadott határidő után is ki lehet egyenlíteni. – Ebben az esetben a befizetés tényét a szülőnek vagy a diáknak kell igazolnia a tankönyvek átvételekor. A könyvtárellátó minden diák tankönyvcsomagját leszállítja az iskoláknak, függetlenül attól, hogy határidőre vagy azután került sor a befizetésre – tudtuk meg. Arany László Tamás szerint a szülőknek is gördülékenyebb az ügyintézés, mert „a korábbiakkal ellentétben iskolakezdéskor nem kell sorban állni, nem kell pénzzel foglalkozni sem a szülő, sem az iskola részéről”.

Elérhető könyvek
Elérhető könyvek
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.