Rejtélyes csecsemőhalálozások, rendkívüli kormányzati reakciók
Sok ugyan a nyolc halott csecsemő, de nem biztos, hogy valóban rendkívülinek kell tekinteni mindazt, ami a miskolci megyei kórház koraszülöttosztályán történt. Az esetek különösségét inkább az ügy kezelésének a módja adja, az, hogy a kormányfő közvetlen beavatkozására indult vizsgálat. Szócska Miklós államtitkár már Orbán Viktor utasításának napjának estéjén a helyszínen vizsgálódik, és a kórház főigazgatóját azonnal felfüggesztik, ami szinte példátlan a nem gazdasági visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálatok történetében. (Csak emlékeztetőül: az Irgalmas rendi kórház főigazgatóját, aki savtámadással gyanúba keveredett, előzetes letartóztatásban is volt, és máig nem tisztázódott az ügye, egyetlen percre sem függesztették fel az állásából.)
Különös az is, hogy két hétre prognosztizálják a vizsgálat várható időtartamát. Tudható ugyanis, hogy van gyorsteszt is a kórházi fertőzések kimutatására, akár 24 óra alatt is elvégezhető sürgősséggel a vizsgálat. A legkülönösebb azonban mégiscsak az, hogy egy a betegeket fenyegető vészhelyzetre – amennyiben valóban erről van szó –, nem az ÁNTSZ és nem is a kórházfenntartó reagál, hanem elsőként a miniszterelnök.
A miniszterelnökséget vezető Lázár János a Hír TV-ben maga számolt be arról, hogy a miniszterelnök személyesen vette kézbe az ügyet. Miután Orbán Viktor tájékoztatást kapott a történtekről, a kormány az ügy kivizsgálására háromfős bizottságot hozott létre, amelynek élére Szócska Miklós államtitkárt állították. A testület tagjai sem mások, mint az ellátórendszer működéséért felelős állami hivatalok (a kórházfenntartó és a tisztiorvosi hivatal) vezetői. Akiknek, miután Lázár János hétfő este negyed hatkor személyesen is ellátta feladatokkal Szócska Miklóst, azonnal indulniuk kellett Miskolcra.
A hivatalvezető államtitkár jelentette be azt is, hogy arra kérték a rendőrséget és az ügyészséget, hogy mint rendkívüli halálesetek esetében szokás, azonnal kezdjenek ők is vizsgálatot. Eddig ilyenre sem volt példa, nem is nagyon tudni, mire jó. Mindenesetre a Borsod megyei koraszülött csecsemők halálának ügyét a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálja, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen.
Visszatérve a hétfő estére: Szócska Miklós és csapata a késő estébe nyúló találkozón végighallgatta valamennyi elhunyt baba részletes kórtörténetét. Lapunk úgy tudja: elhangzott az is, hogy valamennyien nagyon kis súllyal, az élettel szinte összeegyeztethetetlen elváltozással (például agyhiány, fél szív) jöttek a világra. Mindössze négy érintett mama járt terhesgondozásra.
Furcsa az is, hogy az amúgy már három hete szabadságon lévő főigazgató, amint értesült arról, hogy meghalt a harmadik kisbaba is, maga kérte az Országos Tisztiorvosi Hivatal járványügyeseit: jöjjenek, nézzék meg, van-e, és ha igen, mi a gond.
A tisztiorvosi hivatal munkatársai a múlt szombaton egész nap a kórházban vizsgálódtak, mértek. Ellátási problémát, járványra gyanút adó jelet nem találtak, s ezt írásban is rögzítették. Majd ezután hétfőn jött a kormányzati intézkedéscunami. A főigazgató felmentését is csak szóban közölték. A hétfő esti, meglehetősen különös esetmegbeszélésen szó esett arról is, hogy jogilag igencsak aggályos „ez a felmentéses rész”, aminek még a fenntartó utána akar járni. (Hiszen nincs bizonyított „bűn”, így aztán nincs is miért büntetni. Az intézmény gyermekgyógyászati központjának szakmai vezetője Nagy Kálmán professzor, a KDNP országgyűlési képviselője, aki a halálesetek alatt szintén éppen a szabadságon van.)
A kórházszövetség elnöke, Velkey György szerint bár a koraszülöttek halálozási adatai jelentősen javultak az utóbbi években, nem sikerül mindegyiküket megmenteni. A gyermekkórház-igazgató és intenzív terápiás szakorvos a legutolsó, 2011-es statisztikát idézi: aszerint 240 koraszülött halt meg annak ellenére, hogy a legkorszerűbb ellátást nyújtó intézményben ápolták őket, például olyanokban, mint amilyen a miskolci is. (Az intézmény most újította meg 400 millió forintból éppen ennek az osztálynak a gép- és műszerparkját.) Velkey György hozzátette azt is, hogy ugyan nem tudja, mi történt, spontán halmozódásról van-e szó, de tény, a legrizikósabb betegcsoportról van szó, és az is idetartozik, hogy Miskolc, Nyíregyháza és Debrecen környékén rendkívül magas az éretlen koraszülöttek aránya.
Azt mondta: 10-15 évvel ezelőtt mindennapos volt, hogy ilyen számban veszítettek el gyerekeket a kórházak. Arra a kérdésre, hogy szerinte mi indokolta akkor Csiba Gábor felfüggesztését, azt felelte: a lépés jogszerűségét nem vitatja, azzal együtt, hogy az valóban nem szokványos. Érthető úgy is, hogy a fenntartó a vizsgálat pártatlanságát igyekszik biztosítani. Falus Ferenc, egykori tiszti főorvos lapunknak azt mondta: gyakorlatilag minden öt évben előfordul ilyen esethalmozódás Magyarországon és a világon mindenütt. Szerinte a második összefüggő eset után le kellett volna zárni a csecsemőosztályt, és kideríteni, mi történik. Falus Ferenc némi iróniával megjegyezte azt is: a rend kedvéért be kéne vezetni, hogy minden főorvos este nyolckor a miniszterelnöknek telefonon jelezze,mi történt aznap az osztályon és reggel nyolckor meg az ügyeletes tájékoztathatná ugyanerről. Így a kormányfő azonnal tudna intézkedni minden szokatlan esetben. Falus Ferenc hangsúlyozta: ebben az ügyben egyelőre csak találgatni lehet, nehezen érthető mi köze van az ügyészségnek a babák halálához.
