Bár a beköltözők jól érzik magukat, és elégedettek, szinte biztosan csonka marad az ócsai szociális lakópark – mondta lapunknak Horváth Tamás ócsai alpolgármester, aki szerint a település ennek ellenére nyert az ügyön. Megépülhetett a bölcsőde, újabb csoportszobákkal bővíthették az óvodát.

Az egykori külterület jelentősen felértékelődött, az állami pénzen kiépített infrastruktúra ugyanis kívánatos helyszínné tette a környékbeli vállalkozások számára. S végre vezetékes víz lesz Alsópakonyon is, aminek kiépítésére eddig nem volt pénze a településnek.

A kormány hivatalosan jövő év tavaszára halasztotta a folytatásra vonatkozó döntést, de a beruházás információink szerint aligha folytatódik. A projekt a tervezettnél sokkal többe került, sokkal lassabban valósult meg, ráadásul a házak háromnegyede még mindig üresen áll. A többször meghosszabbított bérlői pályázat második fordulójának júniusi zárása óta csak három újabb jelentkező akadt. Augusztus végéig legfeljebb a házak fele talál gazdára.

Egyelőre az is kétséges, hogy a megépült nyolcvan házat be tudják-e népesíteni, nemhogy az eredetileg tervezett ötszáz épületet. Holott az első forduló óta teljesen felpuhították a pályázati feltételrendszert: minden árverésre kijelölt ingatlan tulajdonosa bekerülhet a programba, függetlenül attól, hogy devizahiteles volt, vagy sem. Az anyatelepülés közintézményeitől öt-hat kilométerre épült zárványnegyedbe azonban még lasszóval sem sikerül bérlőt fogni, hiába igyekszik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.

A „benépesítéssel” megbízott máltaiak például építettek már játszóteret, szociális munkásaik napi segítséget nyújtanak az elhelyezkedésben, az új élet alapjainak lerakásában. Rendszeres kézműves-foglalkozásokat, ügyességi versenyeket szerveznek a gyerekeknek. Sőt ismerkedő fórumot is rendeztek a betelepülők és az ócsai önkormányzat, a helyi intézmények és civil szervezetek képviselőinek. Az önkormányzat is próbálkozik, tárt karokkal várja intézményeibe a gyerekeket, és szerződést kötöttek egy helybeli vállalkozóval is, így bár ritkán, de busszal is be lehet jutni Ócsára.

A lakópark üzemeltetésével megbízott eszközkezelő megbízásából jelenleg is harminc közmunkás dolgozik a telepen. Szántják a kerteket, díszfákat ültetnek, szeptemberben, szintén adományból, gyümölcsfákat is telepítenek. A házak mellé pedig fatárolókat építenek a téli tüzelőnek. A 2,36 milliárd forintból felhúzott telepre ugyanis nem vezették be a gázt, a fűtést víztárolós vaskandallókkal kell majd megoldani.

A házak fenntartása nem lesz olcsó. A bérleti díj összege a beköltözéskor a legkisebb, 50 négyzetméteres ház esetében havonta 16 800 forint, a 60 négyzetméteres esetében 19 500 forint, míg a 80 négyzetméteres ingatlanok bérlőinek 21 100 forint lesz. Ez évente az infláció mértékével emelkedik. Erre jön természetesen a rezsi, ami valószínűleg jócskán meghaladja majd a fenti összegeket.

Az eredeti koncepcióterv az épületek fűtését és melegvíz-ellátását egyedi biomasszakazánok és napkollektorok segítségével oldotta volna meg, egy helyi biogázalapú üzemmel kiegészítve. A telep szennyvizét korszerű növényi tisztítóval ártalmatlanították volna. Az előremutató megoldásokat azonban már a területrendezési pályázatra felülírták a politikai alkuk. A környezettudatos modellből végül csak annyi maradt, hogy a gázt valóban nem vezették el a telepre.

Mégis drága lett. Az eredetileg tervezett 140-160 ezer forint helyett a jelenlegi 80 házzal számítva félmillió forintba került az épületek négyzetmétere. (Az infrastruktúrát 500 házra építették ki.) Csupán összehasonlításul: a könnyűszerkezetes készházépítők a program levezénylésével megbízott Szaló Péter területrendezési helyettes államtitkárnak adott ajánlatukban hat-nyolc hetes határidővel vállalták volna az építkezést. A legegyszerűbb, téglalap alaprajzú változat nettó 150-160 ezer forintba került volna négyzetméterenként, míg a rezsi minimálisra szorításával működő, majdnem passzív készház nettó 400 ezerbe. A kormány drágállotta. Így az eredetileg tervezett A+ energetikai besorolású házak helyett C besorolású házak épültek. A szeretetszolgálatnál fellelhető műszaki leírás szerint. A beruházó ugyanis mentességet kapott az energiatanúsítvány készíttetése alól. Szaló Péter, a változtatást lapunknak korábban azzal magyarázta, hogy „egy közpénzből megvalósuló beruházásnál különösen ügyelni kell a költségekre”. Nem sikerült.

A határidőket sem tudták tartani. A bedőlt devizahiteleseket fogadó szociális lakónegyed építését 2011 nyarán jelentette be a kormány. Az eredeti menetrend szerint még abban az évben kiírták volna a komplex közbeszerzési pályázatot, és 2012 márciusában átadták volna az első 80 házat. Nem így lett, holott a beruházás minden felmentést megkapott, ami csak lehetséges. A kiemelt beruházásokra vonatkozó gyorsított eljárás ellenére is több hónapot csúszott a belterületbe vonás és a telkek kitűzése. A szükséges szakhatósági engedélyek begyűjtése is öt hónappal tovább tartott a tervezettnél.

A közbeszerzési tenderen három forduló után sikerült csak győztest hirdetni. Az árvízi újjáépítésben már jeleskedő Veszprémber Zrt. viszont, tartva a határidőket, idén márciusra készre jelentette az első ütem 80 házát. Az első lakók júliusban költözhettek be. Eddig 24 ház talált bérlőre. Augusztus végéig várhatóan a telep fele lakott lesz. A jelentkezési határidőt egészen az év végéig tolták ki, de a Belügyminisztériumnak szeptemberre kell elkészítenie az első jelentést a projektről.

Úgy tűnik, a Fidesz nem tanult az első ciklus bérlakás-építési fiaskójából. Az előző Orbán-kormány által elindított programban 11 600 lakás épült fel 61 milliárd forintból. A projektek többsége legalább harmadával többe került az eredetileg tervezettnél. Az egy négyzetméterre vetített építési költség – telekár nélkül – Budapesten átlag 230 ezer, míg vidéken 140 ezer forint volt. Ráadásul a bérlakások száma a program ideje alatt is csökkent. Az önkormányzatok ugyanis az építkezésekkel egyidejűleg folytatták a meglévő bérlemények értékesítését.

Augusztus végéig legfeljebb a házak fele talál gazdára