Orbán, Lázár és Csányi esete a kávéval

Áttekintjük Orbán és Csányi, a két erős ember "korrekt kapcsolatát". Ami másfél éve már nem annyira szoros, azóta nem kéri ki előzetesen a véleményét, nem vonja be a lényeges kormányzati döntések előkészítésébe, azaz megszűnt az OTP-elnöknek az a kivételes státusza, hogy szinte olyan informális hatalommal bír, mint az aktuális miniszterelnök.

„Ha olyan fiatal lennék, ifjonti hévvel lehet, így nyilatkoztam volna. De ezt a dolgot rendezni kell. Hívd meg egy kávéra!” – ez tavaly márciusban az Országház Nándorfehérvár Termében, a miniszterelnöki dolgozószobában hangzott el, a Szent István királyt, illetve egy angyalt ábrázoló kis szobor figyelő tekintete mellett.

Orbán Viktor négyszemközt kérte Lázár János akkori Fidesz-frakcióvezetőt, hogy kávézzon együtt Csányi Sándorral. „Mert fontos a kiegyensúlyozott kapcsolat az elnök úrral” – a munkatársunkhoz eljutott beszélgetésfoszlány szerint ezzel indokolta kérését a miniszterelnök. Orbán Viktor azt követően hívta magához Lázár Jánost, hogy az akkori Fidesz-frakcióvezető a Rádio Q-nak adott március 8-i interjújában, amikor Fiala János műsorvezető a nagy politikai befolyással bíró gazdasági szereplőkről kérdezte, úgy válaszolt:

„Egy-egy bankkonglomerátum születéséről kellene beszélni az elmúlt húsz évben. Arról, hogy hogy jött létre egy magyarnak tűnő nagy bank, annak a vezetője milyen hatást gyakorol a magyar gazdaságra, a magyar társadalomra, a magyar politikára. Polip módjára hogyan hálózza be az országot.” A félreértések elkerülése végett Lázár János az interjúban hangsúlyozta, hogy a demokráciára nem Puch László és nem Simicska Lajos jelenti a valódi veszélyt, vagyis nem az MSZP volt pénztárnoka és nem a Fidesz gazdasági holdudvarának a prominense. Lázár János ominózus nyilatkozatát akkor úgy folytatta: azért folyik az „oligarcházás”, „ezért megy ez az egész cirkusz, hogy a legérintettebbről óriási erőkkel eltereljék a figyelmet”.

Fiala többször rákérdezett, hogy Csányi Sándorról beszél-e, de interjúalanya nem mondta ki az OTP elnök-vezérigazgatójának a nevét. (Az akkor még hódmezővásárhelyi polgármester nyilatkozatát a Hvg.hu írása szerint az is motiválhatta, hogy egy dél-magyarországi milliárdos tételű agrárgazdasági ügyben ellenérdekelt fél volt Csányi Sándorral szemben. Állami beavatkozást szorgalmazott a gyulai húskombinát megmentése érdekében, a csőd következtében ugyanis a Csányi-csoporthoz tartozó, a szegedi Picket is magában foglaló Bonafarm már monopolhelyzetbe kerülhetett volna a régióban.)

Viszont Lázár János – a munkatársunkhoz eljutott információk szerint – „rebellis alkatánál fogva” és „elvi okokból” sem kávézott Csányi Sándorral. Amikor a miniszterelnök pár hét múltán rákérdezett, hogy sikerült a találkozó, frakcióvezetője arról tájékoztatta, hogy nem történt meg, és nem is fog megtörténni, ő „egy bizonyos kérdésben” már elmondta a véleményét. Orbán Viktor ezt tudomásul vette, és állítólag azóta sem forszírozta a kávézást. Orbán azonban valóban korrekt kapcsolatot ápol Csányival – mondták a miniszterelnök környezetéből munkatársunknak –, akiről az az általános alaphang, hogy az ország legprofibb „nagyjátékos” üzletembere. Forrásaink szerint az az igazság, hogy a személyes nexusuk nem változott az elmúlt években. Tavaly márciusban, pár nappal Lázár rádió-nyilatkozata után az MTI közzétett egy fotót, amelyen jól látszik, hogy a Videoton és a DVSC-TEVA székesfehérvári összecsapásán, a VIP-páholyban Orbán Viktor mellett ül az OTP és egyben a miniszterelnöknek oly fontos magyar labdarúgás első embere (másik oldalán az akkor még államfő Schmitt Pállal, az előtérben Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgató), és feltűnően mosolyogva, jókedvűen beszélgetnek.

„Mert fontos a kiegyensúlyozott kapcsolat az elnök úrral”
„Mert fontos a kiegyensúlyozott kapcsolat az elnök úrral”

De a jól értesültek azt is állítják: Csányi Sándor nem „orákulum” a miniszterelnök számára, és hozzávetőlegesen másfél éve nem is kéri ki előzetesen a véleményét, nem vonja be a lényeges kormányzati döntések előkészítésébe, azaz a második, immár „szabadságharcos” Orbán-adminisztráció alatt megszűnt az OTP-elnöknek az a kivételes státusza, hogy szinte olyan informális hatalommal bír, mint az aktuális miniszterelnök. A 2010-es kormányváltás után Csányi Sándor – aki az UD Zrt.-ügy sikeres kezelése ellenére is „fényt kapott” a Dávid Ibolya retiküljéből előhúzott CD folytán – óhatatlanul is a politikai mező egyik feléhez sorolódott, különösen, hogy Kövér László házelnök közölte is: nyilvánvalóan egy politikai játszma része volt az UD Zrt.-ügyben a Gyurcsány-kormány tevékenysége.

Viszont így jó pozícióból startolt. A titkosszolgálatokat is felügyelő belügyminiszter, Pintér Sándor az OTP igazgatóságából került a belügyminiszteri bársonyszékbe. Polt Péter legfőbb ügyészt is a Csányi-körhöz szokták kapcsolni. Majd akadtak nehézségei. A korábban az MVM-et és a BKV-t irányító Kocsis István Csányi üzlettársa volt, és az OTP igazgatósági tagja is, de 2011-ben elfogyott körülötte a levegő, hűtlen kezeléssel gyanúsították még az MVM-vezérigazgatósága alatt történtek okán.

Szász Károly elnöki főtanácsadó volt az OTP-nél, mielőtt másodjára is kinevezték volna a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnökévé, de szintén elveszítette a miniszterelnök bizalmát. A Kúria elnökéhez írt levelével pedig, melyben arra figyelmeztette a bíróságot a devizahiteles perek kapcsán, hogy a bankok számára kedvezőtlen ítéleteknek beláthatatlanok lennének a következményei, kiverte a biztosítékot. A hírek szerint Hernádi Zsolttal is felhőssé vált a miniszterelnök viszonya, pedig az OTP-elnöknek mint Mol-alelnöknek is közvetlen a kapcsolata a Mol elnök-vezérigazgatójával.

Csányi Sándor nyilván nem a személyes kapcsolatok lehűlése miatt nem tudta pozicionálni magát nagy fontosságú kormányzati döntések esetén. 2010 nyarán, az OTP profitját látványosan romboló bankadó bevezetésekor – szintén afrikai útról érkezve –, Orbán Viktorral közös sajtótájékoztatót tartott. Annak ellenére, hogy megjegyezte, „kimaradt az első sokkból és az egyeztetési folyamatból, így nem volt részese egy sikertelen folyamatnak”, és „elszomorítónak” találta a bankadót, azt is közölte: az OTP elbírja a különadót, és a hitelezési aktivitását sem kell visszafognia miatta. Persze akkor még a miniszterelnök 2012-es kivezetésről beszélt. Akkori elemzések szerint Csányi Sándor kiállását az is befolyásolta, hogy az OTP-nek fontos ügyfele az állam, ezért a bankvezér nem akart fölösleges konfliktust vállalni a kormánnyal, nehogy – mondjuk – Demján Sándor formálódó bankja szerezzen meg állami megbízásokat.

A miniszterelnök a The Wall Street Journalnak adott interjújának egy részlete – miszerint a bankadó még legalább tíz évig marad, illetve ha az 50 százalék alatti államadósság elképzeléséhez ragaszkodik az aktuális kormány, akkor „örökre” –, illetve a devizahiteles kormányzati akcióterv késztethette többek szerint Csányit arra, hogy egyszerűen a parkettre szórja a részvényeit. Minden bizonnyal ez „jelzés” volt a kormányülés előtt, akkor is, ha maga Csányi ezt a feltételezést visszautasította, mondván, ez olyan lett volna, mintha papírrepülővel dobálná a miniszterelnököt. Információink szerint viszont a tízmilliárdos értékesítés hatással volt a radikális verzió elvetésére (ez az OTP-nek 250 milliárdos veszteséget okozott volna).

A miniszterelnök környezetének egyik politikusa lapunknak a „kisebb érdeksérelmek” (banki különadók, a végtörlesztés, az árfolyamgát és a tranzakciós illetékek) mellett azt nevezte meghatározónak Csányi számára, hogy Orbán már régebb óta gondolkodik a magyar bankrendszer átrajzolásán: állami bankholdingot szeretne. A Takarékbank einstandolásával és az 1,6 milliárd forintos tőkeemeléssel a tulajdonos a Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank lesz, és kötelező lesz az integráció a takarékszövetkezetek számára. Az 1600 fiókos hálózat, egy Postabank-jellegű pénzintézet az OTP komoly riválisa lehet hitelezési fronton, főképp akkor, ha a kormányzati-intézményi számlavezetést oda helyezik.

Egyik forrásunk szerint óriási veszteséget okozhat a földpályázati rendszer is az OTP-elnöknek, hiszen olyan komoly agrárcégeknek hitelez a pénzintézete, amelyek a vesztesek közé fognak tartozni. Végül arra hívták fel munkatársunk figyelmét, hogy Orbán Viktor „százszázalékosan bízik” egykori kollégiumi szobatársában, és olyan mély a kapcsolatuk, amilyen Csányi Sándorral soha nem volt, és soha nem is lesz. Azaz a miniszterelnök „nem dolgozik Simicska Lajossal szemben”. Lázár János egyik megnyilatkozása mégis arról szólt, hogy Simicska Lajos „kisegér”, Csányi Sándor pedig „elefánt” – megerősítve ezzel azt a korábbi nézetét, hogy „a demokráciában az olyan volumenű gazdasági túlhatalom komoly kockázatot jelent”, amilyet például az OTP-elnök reprezentál.

Csányi Sándor soha nem vette fel a nyilvánosság előtt a kesztyűt a Miniszterelnökséget vezető államtitkárral szemben. Szerdán is mindössze annyit mondott róla: „Lázár urat nem ismerem személyesen olyan jól, de nagyon tehetséges politikus. Láthatjuk, milyen jól elintézte a trafikügyet is.” A miniszterelnök viszont a trafikügyben állítólag nem fejezte ki rosszallását Lázárnak, a Fidesz népszerűsége az országos botrány ellenére is emelkedett. Másrészt – mondták munkatársunknak – azért tette meg a Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak Lázár Jánost, hogy rögzült struktúrákat törjön át – talán a Csányi Sándor által képviselteket is –, „ha azok az állam útjában állnak”.

Orbán Viktor miniszterelnök Hernádi Zsolt Mol-elnökkel és Csányi Sándor OTP-vezérrel
Orbán Viktor miniszterelnök Hernádi Zsolt Mol-elnökkel és Csányi Sándor OTP-vezérrel
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.