Még nem másztak ki a gödörből
Ennél hamarabb megoldódhat a talán legégetőbb probléma: a mélygarázs fölötti térfelszín rendezésével néhány hónapon belül a váciak birtokba vehetik a belváros évek óta lezárt részét. Az önkormányzat ugyanis életveszélyre hivatkozva elbontotta a munkaterületet körülölelő kerítést, majd saját forrásból – egyelőre 50 millió forintból –nekilátott a felszínrendezésnek. Lépésével alaposan meglepte a mélygarázst építő Váci Központi Parkoló Beruházó (VKPB) Kft.-t, valamint a projektet finanszírozó Raiffeisen Bankot.
Fördős Attila szerint nem volt más választásuk, egyre többen fordultak az önkormányzathoz azzal, tegyenek már valamit, mivel a polgárok rendre elbontják a kerítést, átjárkálnak a munkaterületen, beállnak autóikkal az üres részekre. Mivel az ingatlan tulajdonjoga a városé, így az életveszély elhárítására hivatkozva magukhoz ragadták a kezdeményezést. Ezzel bő három év után megmozdult valami az ügyben. A Duna-parti városra „ráégett” a mélygarázs projekt. A helyi politikusok sokáig abban a hitben voltak, hogy a kudarc miatti egymásra mutogatással megúszhatják a dolgot, de a városlakók ma már aligha méricskélik, kinek a felelőssége nagyobb.
A garázskomplexum megvalósításának ötlete Bóth Jánostól, a korábbi MSZP-s polgármestertől származik. A főtér és a Széchenyi utca sétálóutcává alakításakor ugyanis több száz felszíni parkolóhely szűnt meg, ezt váltotta volna ki a 300 férőhelyes mélygarázs. A projekt méretéről máig heves viták folynak: Bóth megalapozott, a város számára előnyös konstrukcióról beszél, a kormánypárti többségű testület, valamint a jobboldali politikai múlttal rendelkező polgármester túlméretezett, fölösleges beruházásról.
A 2006-ban kidolgozott bonyolult lízingkonstrukció arról szólt, hogy a VKPB Kft. magánberuházóként mintegy kétmilliárd forintból (jórészt bankhitelből) megépíti a létesítményt, amit majd lízingbevevőként üzemeltet. A lízingdíj fizetésébe a garázs bérlőjeként az önkormányzat évi 240 millió forinttal száll be, s legkésőbb húsz év alatt a tulajdonába kerül a komplexum. Bóth János számításai szerint egy ésszerű parkolási rend kialakításával már nyolc-tíz év elteltével hasznot hozhatna a létesítmény a városnak, míg Fördős Attila azt állítja, a felszíni parkolásból jelenleg befolyó évi 50 millió forintos bevételt alapul véve a mélygarázs veszteséget termelne.
Akárhogyan is, miután az önkormányzat és a beruházó egy hatósági engedély kapcsán vitába keveredett, a VKPB Kft. 95 százalékos készültségen leállította a kivitelezést. A város 2010 óta kizárólag a Raiffeisen Bankkal folytat tárgyalásokat, mostanáig eredmény nélkül, így aztán az elmúlt években egyetlen kapavágás sem történt.
Fördős Attila azt állítja, az eredeti szerződés semmis, mivel a mélygarázs olyan ingatlanon valósult meg, amely a város törzsvagyonába tartozik. „A helyzetet úgy lehet megoldani, ha »gazdagodás« jogcímén a város megvásárolja a mélygarázst a finanszírozó banktól, majd saját kezébe veszi a létesítmény üzemeltetését” – közölte a polgármester. Hozzátette: arra számít, hamarosan megállapodhatnak a felek. Kérdés, mit szól a bank a felszínrendező partizánakcióhoz. A pénzintézet kérdéseinkre adott írásos válaszában megerősítette: hosszú ideje folynak a tárgyalások a mélygarázs és a térfelszín egyezség útján történő átadásáról, június elején a felek már a szerződésegyeztetési fázis végén jártak, amikor az önkormányzati határozat miatt leállt a folyamat. „Jelenleg az építési területen önkormányzati megbízásból folytatott munkák engedély nélküli tevékenységek, így többek között balesetveszélyesek és károkat okozhatnak” – fogalmaz a bank közleménye.
Bár a polgármester semmisnek tartja az eredeti háromoldalú szerződést, ezt bírósági ítélet egyelőre nem támasztja alá. Így nem érdektelen, hogy a VKPB Kft. miként vélekedik a fejleményekről. Steiner Gábor, a cég illetékese arra hívta fel a figyelmet, hogy ha az önkormányzat csak a térfelszínt kívánja rendezni, attól magának a garázsnak a műszaki befejezése és megnyitása, illetve a létesítmény jogi helyzetének rendezése még nem történik meg. „Az sem ismert, hogy a mélygarázs térfelszíni elemeivel mi fog történni, ahogy az sem, milyen kiviteli tervek alapján folynak a munkák. A térfelszín az eredeti tervek szerint parkolásra nem alkalmas, ezért a gondok enyhítéséhez elengedhetetlen a mélygarázs megnyitása” – tette hozzá.
A városlakók egyelőre annak is örülnek, hogy visszakapják a területet. A „Váciak a mélygarázsért” elnevezésű Facebook-csoport tagjai szerint a beruházás óriási károkat okozott a környéken élőknek: csökkent az ingatlanok értéke, tucatnyi kereskedő és szolgáltató ment csődbe, miután a kuncsaftok nem juthattak el a megközelíthetetlen üzletekbe. Az általunk megkérdezett károsultak egyaránt felelősnek tartják Bóth Jánost, aki nem tudta végigvinni a beruházást, valamint a jobboldali városatyákat, akik az előző ciklusban folyamatosan akadályozták a kivitelezést, de bírálták Fördős Attilát is, aki lassan három éve nem tud pontot tenni a sztori végére.
A városvezetés arra számít: a felszíni rendezéssel javulnak a tárgyalási pozíciói a Raiffeisen Bankkal szemben. Ez nem kizárt, hiszen a tartós lezárások miatt csökkent a gépjárműforgalom, így az önkormányzatnak nem sürgős a mélygarázs beüzemelése.
A történetnek messze nincs vége. Számos per zajlik jelenleg is, de várhatóan hamarosan újabb jogi eljárások kezdődnek. Arról is dönteni kell, hogy ha a városnak sikerül átvennie a létesítményt, mi legyen a sorsa. A polgármester azt mondta: vizsgálják a lehetőségét, hogy a parkoltatáson túl milyen más funkciót találhatnak. Elképzelhetőnek tartja, hogy egyéb szolgáltatások költözzenek be, esetleg egy szórakoztató-ifjúsági központ jöjjön létre.
