Tetszik-e Orbánnak az „Antall-legenda”?
A lap Igor Janke Hajrá, magyarok! című kötetét reklámozza ezzel. A lengyel „bestsellerszerző” felidézi azt a legendát, hogy a haldokló Antall 1993 decemberében magához hívatta a Fidesz elnökét, és „Orbán Viktor volt az utolsó ember, akivel a miniszterelnök beszélt. Antall állítólag Orbánnak adta át politikai végrendeletét”. A Janke-könyv, amennyire fókuszba állította a kérdést, olyannyira kétségessé is teszi a „kijelölt örökös” históriát. Maga Orbán Viktor – aki először a lengyel szerzőnek nyilatkozott a beszélgetésről – bizonytalanítja el, teszi zárójelbe a legendát.
A miniszterelnök elmondása szerint Szabad György mutatta be Antall Józsefnek. „Idővel nagyon megszerettem Antallt. Az idősödő elegáns úriember mintaképe volt... Tudtam, hogy az ilyen embereket, az ilyen tartást tisztelni kell. Intelligens volt, kiválóan tudta, mi az alkotmány lényege, szellemes volt, ugyanakkor visszafogott, elegáns, udvarias. Nagyon felnéztünk rá, bár nem tartottuk elég keménynek, határozottnak” – így írta le Antall Józsefet Orbán Viktor, hozzátéve, a miniszterelnök „a politikai harc áldozata lett. Föláldozta magát. Azt mondogatta, hogy ő kamikaze kormányt irányít.” A haldokló miniszterelnökkel folytatott utolsó beszélgetésről, ami nem személyesen, hanem telefonon zajlott, úgy emlékezett vissza: „Nagyon gyakorlatias tanácsokat kaptam akkor tőle.”
Elmondta, mely pártok állnak de facto kommunista irányítás alatt. Végül, egy órával a halála előtt, azt mondta, „legyél tudatában annak, hogy a pártod a te kezedben van, nem a kommunistákéban. A pártod a legfőbb érték. Őrizd és védd minden eszközzel!” A rendszerváltó miniszterelnök tehát – legalábbis Orbán Viktor elmondása szerint – nem feltétlenül a politikai végrendeletét hagyományozta rá. S mivel 1993-ban a Fidesz történetének legmélyebb belső válságát élte át, a „szőke herceg”, Fodor Gábor és társai távozásával akár logikusnak is tűnhetett, hogy Antall, aki az MDF elnöke is volt, a pártegység megőrzésére intette a fiatal Fidesz-elnököt.
Mégis figyelemre méltó, hogy a halála előtti órákban egy ellenzéki párt elnökét tisztelte meg politikai tanácsaival, Orbán Viktort. (A másik oldalról a Fidesz-elnökön kívül csak Tölgyessy Péterrel volt Antallnak személyes jó kapcsolata, nyilván a kétharmados törvényekről szóló paktum is közrejátszott ebben.)
Hogy a legenda mégis él? Janke jól érzékelte a magyar politikusokkal folytatott beszélgetései során, hogy az MDF maga tartotta életben az Antall–Orbán kontinuitást, hiszen mi mással hitelesíthették volna a polgári szövetséghez való csatlakozásukat – azt, hogy Orbán Viktor és Kövér László lett a pólusképző erő a polgári-konzervatív oldalon – azok után, hogy még az első ciklusban, Antall József miniszterelnök jelenlétében voltak a fideszeseknek olyan antiklerikális megnyilvánulásaik, mint például az azóta sokat hivatkozott „térdre, csuhások”.
Viszont Orbán Viktor vagy nem emlékezett pontosan Antall József hozzá intézett utolsó szavaira, vagy tudatosan nem akarta a haldokló miniszterelnök minden szavát a nyilvánosság elé tárni. E sorok íróját olyan részletekről is tájékoztatták, melyek szerint Antall József nemcsak hogy az általa ismert legtehetségesebb politikusnak tartotta Orbán Viktort, de azt is határozottan kérte tőle a kommunistákra, szocialistákra célozva: „Ne hagyd, hogy ezek az álhuszárok még egyszer kormányozzanak!” Nos, függetlenül attól, hogy Antall József mit gondolhatott, Orbán Viktor a politikai örököse lett; és nem pusztán azért, mert a 90-es évek második felében az MDF egyik országos nagygyűlésén már nagyobb tapsot kapott, mint a fórum aktuális elnöke. És nem is azért, mert a széteső MDF-et a polgári-konzervatív szövetség uszályába vonta (a polgári körök koordinátorának pedig hét esztendővel később az MDF akkori alelnökét kérte fel, azt a Hende Csabát, aki jelenleg a második Orbán-kormány honvédelmi minisztere). Sokkal inkább azért, mert Orbán Viktor eljutott annak a politikai oldalnak a szívéhez, melyet addig az Antall név fémjelzett.
És a keresztény-konzervatív-polgári tábor 1998 és 2002 között, illetve a 2002-es választásokon a szavazataival hitelesítette a Fidesz elnökét mint Antall József politikai örökösét. Orbán azt a választást elveszítette, de a polgári Magyarország megkérdőjelezhetetlen vezetője lett, és a nagy olvasztótégelybe került a KDNP, a lakiteleki alapítók által fémjelzett MDF (a Lezsák Sándor nevével Nemzeti Fórum), a kisgazdák (Turi-Kovács Béla Kisgazda Polgári Egyesülete). Az egykori MDNP-s prominens, Barsiné Pataki Etelka a 2010-es kormányváltás után az EU Duna Régió Stratégiáért felelős kormánybiztosa lett, Jeszenszky Géza pedig oslói nagykövet. Antall József idősebbik fia, az ügyvéd Antall György is az MDF-ből 1996-ban kiszakadt MNDP alapító tagja volt, de neki semmilyen kapcsolata nincs Orbánnal. Keresztény Európa, keresztény Magyarország – Antall József Európa-koncepciója szólt így, a nagy európai konzervatívok, Adenauer, De Gasperi és Schuman, vagyis egy német, olasz és francia vízió alapján, emellett a kiegyensúlyozott transzatlanti kapcsolatok elkötelezett híve volt.
„Orbán Viktor is keresztény Magyarországot és keresztény Európát hirdet, de micsoda különbség! Antallt európai elkötelezettségű államférfiként respektálták, ezért szinte egyenrangú félként ülhetett Margaret Thatcher brit miniszterelnök és Helmut Kohl német kancellár asztalánál. Míg a mostani miniszterelnököt Brüsszelben kalandornak tartják” – mondta lapunknak Antall kormányzásának egyik közeli ismerője. „Homályos útvesztés” – így fogalmazott Orbán Viktor a rendszerváltásról, szerinte a ’89–90-es világ, azaz Antall József nagy korszaka nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – a 2010-es „fülkeforradalom” tehát a rendszerváltás antitézise lett. A Fidesz–KDNP parlamenti kétharmada által elfogadott húsvéti alkotmány preambuluma pedig nem említi a rendszerváltást mint cezúrát.
Az alaptörvénybe nem emelték be az 1946-os I. törvényt sem, pedig köztudomású, hogy Antall József álma a közjogi berendezkedést illetően az I-es törvényben leírt parlamentáris köztársaság volt. A néhai miniszterelnök ismerői visszautasítják, hogy Antall a Horthy-korszak restaurációjára tett kísérletet. (Azt elismerik, hogy voltak olyan szimbolikus megnyilatkozásai, melyek e korszak konzervatív-keresztény arculatának a visszaemelésére irányultak, ilyen volt Kenderesen az egykori kormányzó újratemetése, a koronás címer, a várbeli kormányzati központ álma.)
Antall-lal ellentétben Orbán Viktor több húron játszik: szép és hiteles szavak a rendszerváltó miniszterelnök méltatására, gesztus a hagyományos konzervatívok felé. Viszont a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum élére az MDF első, mozgalmár elnökét, Bíró Zoltánt nevezik ki, aki 2007-ben Antallról azt mondta, hogy valakik „küldték”. (A múlt héten pedig ennek kapcsán azt ismegjegyezte a Heti Válasznak adott interjúban, „nincs rá bizonyíték”, hogy Antallt a III/III. küldte volna.) S míg a második Orbán-adminisztráció Antall-kultuszt távolról sem generál, a Horthy-kultuszt minimum elnézi – pusztán annak alapján, hogy szerintük a politikai érdekeik így kívánják.
