A Budapesti Katonai Ügyészség 2011 nyarán rendelt el nyomozást kémkedés bűntette és más bűncselekmény gyanúja miatt. Ugyanazon év decemberében az MTI-hez eljuttatott közleményében Margl Zoltán, a katonai ügyészség helyettes vezetője tudatta: a lefolytatott nyomozás alapján a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi főigazgatója, Galambos Lajos ellen kémkedés, a korábban a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, Szilvásy György ellen felbujtóként elkövetett kémkedés, Püski László ellen bűnsegédként elkövetett kémkedés, a NBH korábbi főigazgatója, Laborc Sándor ellen pedig kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette miatt nyújtottak be vádiratot a Fővárosi Bíróság katonai tanácsához.

Galambos Lajos

Az ügyészség akkori tájékoztatása szerint Galambos és Püski előzetes letartóztatásban, míg a másik két vádlott szabadlábon várja a bírósági eljárást. Később a két vádlott házi őrizetbe került. Laborc ellen a katonai ügyészség hivatali visszaélés miatt is vádat emelt a Fővárosi Bíróság katonai tanácsánál. A Magyar Nemzet és a Heti Válasz 2011 őszén számolt be arról, hogy a titkosszolgálat az előző parlamenti ciklusban adatokat gyűjthetett Orbán Viktor kormányfőről és Kövér László házelnökről. A sajtóhírek szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal egyik volt vezetője „Ovi” és „Bajusz” nevű mappákba mentette az információkat, és az adatok állítólag Laborc laptopjáról kerültek elő.

Őt idén májusban a hivatali visszaélés – és más bűncselekmények – vádja alól jogerősen felmentették, de magántitok jogosulatlan megismerése miatt elmarasztalták. Nem sokkal később viszont egy másik eljárásban Laborcot kétrendbeli, társtettesként elkövetett jogosulatlan titkos információgyűjtés miatt elítélték. A jogerős verdikt szerint másfél millió forint pénzbüntetést kell fizetnie, és mellékbüntetésként lefokozták, vagyis megfosztották a tábornoki rendfokozatától. Laborc ellen egyébként nyolc ügyben – egyebek hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt –folyt, illetve folyik büntetőeljárás, és ezek többsége részben már jogerős felmentéssel zárult. Úgy tűnik, a lefokozott tábornok különösen fontos „célszemély” lehet.

Szilvásy ellen ugyancsak több eljárás folyik. Az egyikben először személyes adattal való visszaélés elkövetésével vádolták, mert az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának kiadott az UD Zrt.-üggyel összefüggésben keletkezett lehallgatási jegyzőkönyveket. A vád másodfokon hivatali visszaélésre változott, mert a volt miniszter hivatali minőségében rágalmazott két fideszes politikust, amikor azt állította, hogy polipszerűen működő árnyék-titkosszolgálatot működtet a Fidesz. Ezzel összefüggésben Demeter Ervin és Kövér László egykori titokminisztereket is megnevezte. A konkrét kémkedési ügyről viszont szinte semmit sem tudni, bár amikor Szilvásyt bilincsbe verve elvitték a rendőrök, a sajtóban azonnal számos találgatás jelent meg.

Egyes feltételezések szerint a vádlottak közreműködhettek Mol-részvények orosz kézre juttatásában, a Heti Válasz azonban egy másik verziót ismertetett még 2011 nyarán. A lap szerint inkább arról lehetett szó, hogy Püski cégét bízták meg a titkosszolgálat munkatársainak biztonsági ellenőrzésével. Azt akarták feltárni, hogy ki szivárogtat ki információkat az akkor ellenzékben levő Fidesznek. Ehhez állítólag poligráfos vizsgálatot végeztek, és a vállalkozás közben érzékeny titkosszolgálati és rendőrségi anyagokhoz is hozzáférhetett. Ha pedig az adatok orosz kézbe kerültek, az akár kémkedés is lehet. A Heti Válasz úgy tudja, hogy a szolgálathoz Galambos vitte be a vállalkozást, Laborc terhére pedig azt róják, hogy amikor ő került a főigazgatói székbe, olyan fokon nem működött közre az ügy felgöngyölítésében, hogy az bűnpártolásnak minősülhet.

Hogy mindebből mi igaz, talán soha nem derül ki. Kérdésünkre Zamecsnik Péter, Laborc ügyvédje is csak annyit közölt, hogy szerinte a gyanúsítás és a vád teljességgel megalapozatlan. Hozzátette: az ügyészség szerencsére szinte minden létező bizonyítékot beszerzett, és azokból egyértelműen kiderül, hogy a volt főigazgató csak tisztességesen tette a dolgát. A vádban szereplő tényállás Zamecsnik szerint tehát nem bűncselekmény, ezért védence felmentését indítványozta.