Lévai Gizella jól járt a földdel
Garai 2013. június 7-én 300 millió forintos ajánlatot tett Lévai Gizella mintegy 215 hektárnyi, Zaláta község határában található földjére. A 19 éves Garai Dávid a dokumentum szerint 140 millió forintot ki is fizetett: negyvenet utalt, százmilliót a fiatal gazda készpénzben adott át az eladónak.
Az ajánlat nemcsak a százmillió forintos készpénzmozgás, de a vételi összeg miatt is meglepő. A Lévai tulajdonában lévő Dráva-parti szántók és legelők általában 9-12 aranykorona értékűek, vagyis roppant gyenge adottságúak. Ennek ellenére Garai Dávid 1 millió 392 ezer forintot kíván fizetni ennek a több mint félszáz helyrajzi számon szereplő birtoknak minden hektárjáért. A közelben gazdálkodók egyöntetűen állítják, hogy az ilyen adottságú, Zaláta környéki földek hektárjáért az elmúlt években nem adtak többet 5-600 ezer forintnál. Ezért nem értik hát a jegyzőségre betérők a vételi ajánlatot.
Van, aki azzal magyarázza a magas árat, hogy a közelmúltban megszületett földtörvény felnyomja a föld értékét, s ez a hirdetmény ennek az első jele – ám ezt a feltételezést a többség elveti. Közéjük tartozik a zalátai polgármester. Hekler Tibor elmondta, hogy szívesen vett volna Lévaitól tíz hektárt, de a legjobb táblákért se fizetne többet hektáronként 7-800 ezer forintnál.
A fentiek miatt érthető, hogy a vételi ajánlat sok találgatást okoz a jegyzőségre betérők körében. A találgatásokra azonban az eladó személye is okot ad. Lévai Gizelláról ugyanis errefelé mindenki úgy tudja, hogy ő Orbán Viktor miniszterelnök feleségének, Lévai Anikónak a testvére. Több, a kormányfő családjának gazdasági potenciálját leltározó újságcikk is Orbán sógornőjeként említette Lévai Gizellát. Ugyanakkor néhány éve egy másik ügyben Lévai Gizella megszólalt lapunkban, s azt állította, hogy nem testvére vagy unokatestvére Lévai Anikónak, csak távoli rokona, és nincs köztük kapcsolat. Az újságcikkek azért említhetik mégis testvérekként őket, mert vezetéknevük mellett édesanyjuk neve is azonos – ugyanez szerepel a vételi ajánlatban is.
Az iratból az is kiderül, hogy Lévai 2004-ben vásárolta zalátai birtokát. 27 millió forintos hitel terheli a 215 hektárt, ami kiindulási alap lehet nemcsak a birtok értéke, de vételára szempontjából is. Az itteniek szerint egyébként ez az érték reális volt 2004-ben. Ha a hitel kamatmentes volt, amennyiben létrejön a 300 milliós üzlet, akkor a földön 273 milliós bruttó haszonnal ad túl Lévai Gizella. Ha a hitel után kamatot is kellett fizetni, úgy a haszon annyival kevesebb lesz. Mivel a 9. évben adja el a birtokot, a haszon 60 százalékát 16 százalékos adó sújtja, ami 26 millió forint. Vagyis a tiszta haszon 247 millió forint.
Lévai egyébként nem művelte a földjét, hanem rábízta a pellérdi Gazdakör Kft.-re. Ez a cég saját kockázatra gazdálkodott a területen, s mint vezetőjüktől megtudtuk, a gyenge termőképességű, erősen vadkáros terület legfeljebb 4-5 százalékos hasznot hozott. Azért vállalták el mégis ezt a munkát, mert a 35 dolgozót foglalkoztató cég így jobban ki tudta használni ember- és gépkapacitását. A kft. bérleti díjat nem fizetett a földért, viszont Lévai megtarthatta a föld után járó támogatást. Ez tavaly hozzávetőleg 12 millió forint volt.
Mindezek ismeretében felhívtuk Lévai Gizellát, hogy megkérdezzük, miért adja el földjét, s miképp tudott ennyire jó árat kialkudni. Lévai azt mondta, ő nem közszereplő, ezért senkinek semmi köze a magánéletéhez. Megjegyeztem, hogy egy megkerülhetetlen közszereplő családhoz tartozik, ezért faggatjuk, amikor logikátlanul magas áron eladja birtokát. Ő elköszönésképp ezt felelte:
– Azt javaslom, ne turkáljon a magánéletemben.
Megpróbáltuk szóra bírni a krőzusi ajánlatot tevő vevőt is. Nem Garai Dávidot, mert okkal gondoltuk, hogy nem a 19 éves fiatalember fizet a földért, hanem apja, az ezer hektárnál nagyobb területen gazdálkodó Garai Zoltán. Telefonon azt firtattuk, hogy miért ér neki ez a föld ilyen sokat, hisz ő aztán tudja, mi az ára errefelé a földnek, a saját birtokát a Lévainak kínált hektáronkénti ár 10-20 százalékáért vette. Garai tegeződve válaszolt a magázva feltett kérdésekre:
– Miért érdekel ez titeket?
– Keressük a logikát az üzletben.
– Keressétek csak!
– Sok a találgatás az ügyben...
– Találgassatok csak!
Nem tesszük, inkább megosztjuk, hogy az ügyet ismerő ormánsági agrárgazdálkodók milyen lehetséges magyarázatokat, illetve esetleges kimeneteleket feltételeznek az ügylet mögött. Sok hipotézis született, közülük kettő a legérdekesebb. Az egyik szerint a Garai család jelentős birtokegyesítő vagy más agrárcélú központi támogatást pályázhat majd meg, és remélheti, hogy nyer is azon, s az bőven fedezi földvásárlási költségeiket. Az ügylet másik lehetséges kimenetele az lehet, hogy Garaiék nem szerzik meg végül a területek tulajdonjogát, mert Lévai Gizella birtokára az állam is bejelenthet majd elővásárlási jogot a földtörvény alapján. S az ajánlati kötöttség miatt annál kevesebbet az állam nem ajánlhat, mint amennyire a Garai–Lévai-alku felverte az árat. Mindkét variációval az állam fizetne közpénzt.
