Energiakiírásra várva
Idén kiírhatnak lakossági energiahatékonysági pályázatot, de csak az épületenergetikai stratégia szeptemberi elkészülte után – mondta lapunknak Horváth Attila Imre, a nemzeti fejlesztési tárca zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára. A stratégiakészítés során a hatékonyságnövelés érdekében feltérképezik a különböző épülettípusokat és pénzügyi megoldásokat. Kérdésünkre leszögezte: a költségvetésben tavalyhoz hasonlóan elkülönítettek egymilliárd forintot e célra, amihez kvótabevételek is rendelhetők. (Szén-dioxid-kvóták eladásából évente pár milliárd folyik be.)
Magánlakások érdemi energiahatékonysági támogatására tavaly óta nem hirdettek programot. Akkor a kormány minden korábbinál kevesebbet, 864 milliót fordított fűtési rendszerek telepítésére. A forrás két hét alatt elfogyott, sőt a túljegyzések miatt a keretet később egymilliárdra bővítették. Idén kvótabevételekből a még 2010-ben lezárt Panel II. alprogram több száz kedvezően elbírált társasházának juttatnak 4,56 milliárd forintot. Számításaink szerint ez az igények felét elégítheti ki, de a tárcánál közölték, tanácsaik révén a kifizetések aránya növelhető.
Cégek-intézmények számára a lakosságnál nagyságrendekkel több forrás áll rendelkezésére, de idén e kör már nem számíthat további támogatásokra. Az uniós pénzeket elosztó Új Széchenyi Terv (ÚSZT) Környezet és Energia Operatív Programján (KEOP) keresztül februárban a kormány néhány nap alatt mintegy 90 milliárdnak ütött az ülepére e célból. Ebből hazai vállalkozások átlag egyharmad arányban részesülhettek, a többit állami intézmények, nonprofit szervezetek, egyházak kapták. Magánszemélyek az EU szabályai szerint nem indulhattak.
A kiíró Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) lapunknak küldött tájékoztatása szerint a 4.10.0/A jelű, helyi hő- és villamosenergia igény kielégítése megújulóenergia-forrásokkal című, hétmilliárdos keretű pályázatra 1340 jelentkező 30 milliárdos igényt nyújtott be. Ez a keret négyszerese. A 4.10.0/B jelű, helyi hő- és hűtési igény kielégítése megújulóenergia-forrásokkal című, 11,5 milliárdos keretű kiírásra 78-an adtak be pályázatot és 28 milliárdot kértek. Ez is duplázódás. A többszöri határidő-módosítás után végül február 25-én megnyitott két lehetőséget a roham miatt 27-én bezárták.
A 4.10.0/C jelű, megújulóenergia-alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-, valamint biometán-termelés című, 16,5 milliárdból gazdálkodó pályázat február 18-tól 20-ig állt rendelkezésre. A beérkezett 228 pályamunka összesített támogatási igénye 65 milliárd forint – a keret négyszerese. Az 5.4.0 jelű, a távhőrendszerek megújuló energiával kombinált felújítására vonatkozó, 4milliárdos keretű pályázatra 5,3 milliárdos igény futott be. Az 5.5.0/A jelű, 15,5 milliárd forint keretű épületenergetikai, illetve az 5.5.0/B jelű, 14,5 milliárd forint keretű, a hasonló kivitelezéseket megújuló energiára alapozó pályázatra összesen 42,7 milliárdnyi igény – a keret közel másfélszerese – érkezett. E három pályázatot egyaránt február 12-én nyitották meg és szinte azonnal be is zárták. Két további kiírásra kizárólag kormányzati intézmények jelentkezhettek. A központi költségvetési szervek energiahatékonysági beruházásai című, 20 milliárdból gazdálkodó pályázat elvben még mindig nyitva áll, de az előzetes kérdőívet már be kellett nyújtani. A kórházaknak elkülönített, 800 milliós pályázatra 1,3 milliárd igény futott be. Az ügynökség közlése szerint a pályázatok értékelése folyamatos; tájékoztatásuk „támogatott”- és „megítélt”-oszlopa üres.
Az ÚSZT indulásakor, 2011-ben szintén a KEOP-os programok számítottak a legnépszerűbb, így a leghamarabb is kimerülő programoknak. 2012 kimaradt, a kormány ezalatt elfogadtatta Brüsszellel a közlekedési EU-támogatások egy részének idecsoportosítását. A most pályáztatott összegeket ez év végéig szerződéssel le kell kötni és két év alatt a megvalósult fejlesztések fejében ki kell utalni. Az NFÜ-nél leszögezték, idén új kiírás nem várható.
Vámosi Gábor, az ENEREA Észak-alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. ügyvezetője a cégek-intézmények számára a vidékfejlesztési Leader-programot ajánlja, amelyben e kör akár milliós támogatásokért is pályázhat megújulóenergiás- vagy hatékonysági fejlesztések érdekében. Az EU Elena, Life+, illetve FP7 programjaiból közvetlenül még 6-7 milliárdnyi kutatás-fejlesztési forráshoz juthatnak a téma szakértői – tette hozzá.
Az utóbbi hetekben már erőteljesen érzékelhető a pályázók berzenkedése. Névtelen források rendre úgy nyilatkoznak, a KEOP-os pénzeket előre leosztották, dúl a korrupció, aminek bizonyítéka lenne a gyors bezárás. Mások szerint meg az EU valójában visszatartja a pénzt, amit bizonyítana, hogy a pályázatokat mondvacsinált okokkal elutasítják. A kormány rendre cáfol.
Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi) Nonprofit Kft. ügyvezetője nem tartja különös gondnak a KEOP-pályázatok néhány napos nyitva tartását: a várható tartalom több hónapja ismert volt, így ez számára a pályázók és a tanácsadók felkészültségét bizonyítja.
Az EU 2013 utáni költségvetési időszakának energiahatékonysági forrásai egyelőre formálódnak – fejtette ki. A bizottság várhatóan előírja, hogy támogatásaik 5-10 százalékát éghajlatvédelemre kell fordítani. Ennek Bart István szerint leghatékonyabb módja – akár a munkahelyteremtés szempontjából is –az energiahatékonysági támogatás. A készpénzjuttatás helyett a Mehi összetettebb eszközöket, kedvezményes hitelt vagy a megtakarításokból fizetett (úgynevezett escós) formákat pártolja.
Szigorodó előírások
Az EU előírásainak megfelelően 2015-től középületek, 2018-tól szigorítják a magánépületek építésekor-felújításakor érvényes energiahatékonysági előírásokat – közölte Szaló Péter, az épületállomány felmérését végző Belügyminisztérium helyettes államtitkára. A feltételek 2015-től magánpályázókra is vonatkoznak. 2019-től köz-, 2021-től pedig magánépületek építésefelújítása esetén csak a közel nulla energiafelhasználást engedélyezik.
