A patikabizniszbe is belefog az állam

Az Országgyűlés szerdán megszavazta az egészségügyi salátatörvényt és benne azt a módosítást, amely lehetővé teszi, hogy az állam is patikatulajdonos lehessen a gyógyszertárakban. Horváth Zsolt (Fidesz), az egészségügyi reformokért felelős miniszteri biztos becslése szerint hatvan-hetven olyan gyógyszertár van, ahol így az államra szükség lehet.

Lapunknak arra a kérdésére, hogy mekkora összeget szán az állam patikavásárlásra, Horváth Zsolt azt mondta: még nem tudja, mert az a jövő évi költségvetésből, azaz legkorábban őszre derülhet ki.

A patikaliberalizáció felszámolásáról szóló törvényben 2017. január 1-jéig minden patikában az ott dolgozó gyógyszerésznek kellene birtokolnia a vállalkozás 51 százalékát, méghozzá úgy, hogy az első 25 százalékos tulajdonrészt 2014 januárjáig meg kell szerezniük az érintetteknek. Ezt a folyamatot úgynevezett patikaalap-konstrukció keretében hitellel is segíti a törvény. A célra 10 milliárd forintot különítettek el, ennek egy részéhez a Magyar Fejlesztési Bank által finanszírozott kedvezményes, maximum háromszázalékos hitel formájában, vagy az úgynevezett tőkealap-konstrukció keretében juthatnak hozzá az úgymond Patikai Tőkeprogram keretében.

Az utóbbi nem hitelt nyújt, hanem az érintett patikusok megbízásából tulajdonrészt vásárol vagy tőkét emel az adott patikavállalkozásban. Az állami tulajdonú, Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. vásárolja meg a tulajdonrészre jogosult patikust illető százalékot az érintettek helyett. A részvénytársaság a patikus megbízásából szerez üzletrészt, ezt aztán a kedvezményezett gyógyszerésznek ötéves futamidőn belül opciós jogával élve meg kell vásárolnia. Ha időközben a kivásárlás bármi okból meghiúsul – az illető tönkremegy, nem jönnek be az üzleti számításai –, a tőkealap értékesítheti másnak is, aki jogosult patikatulajdont szerezni. A tőkebefektetési alap már előre megmondja, hogy milyen kondíciókkal száll be, és azt is, hogy ki lesz jogosult arra, hogy öt év után az eredeti tulajdonosként visszavásárolja az üzletrészt. Míg a tranzakcióra megbízást adó patikus nem fizeti ki az üzletrészét, addig az állami pénzügyi vállalkozás lesz a gyógyszerész helyett a patikatulajdonos, de a napi működésben a befektetőt a gyógyszerész képviseli. A végszavazás előtt többször is módosított passzus nyomán ha egy gyógyszertárra nincs gyógyszerész jelentkező, és ellátási érdek fűződik a patika nyitva tartásához, az állam beléphet vásárlóként.

Hitellel segíti az állam a patikusokat
Hitellel segíti az állam a patikusokat

A miniszteri biztos szerint előfordulhat – feltéve, ha nem lesz majd később sem jelentkező az üzletrészre, és valamilyen okból az ellátási érdek is megszűnik –, hogy az állam akár be is zárhatja ezeket a patikákat. Horváth Zsolt hozzátette: az elővásárlással érintett állami tulajdonhányad értékesítésére nyitva álló határidő maximum három év lesz, de egy esetleges vételi szándékot jelző gyógyszerész kezdeményezésére a pályázatot haladéktalanul ki kell írni.

A gyógyszerészkamara azt kérte a jogalkotóktól, hogy a közpénzen vásárolt patikákban az ott dolgozó gyógyszerész képviselhesse az államot. Ez a kérésük is teljesült. Vagyis a törvény nyomán lesz olyan patikus, aki saját erőből, és lesz olyan is, akinek az állam „vásárol” gyógyszertárat.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.