Saját cége telkét ajánlotta fel telephely létesítésére egy műanyag-feldolgozással is foglalkozó budapesti székhelyű cégnek Pócs János, Jászapáti fideszes polgármestere, országgyűlési képviselő. A vállalkozás uniós forrásokból 143 millió forint támogatást nyert, amelyből 36 millió forintot átutaltak a számlájára: csakhogy az ötven-hetven munkahelyet beígérő üzemből végül semmi sem lett.

„Nemrégiben egy befektetői delegáció járt a városban. A jó hír, hogy ebben az esetben már konkrét elképzelésekről is be tudunk számolni: akár 50-70 munkahelyet is teremthet – az innovatív fejlesztéssel foglalkozó NJL Kft. Már az NJL Kft. honlapjának főoldalán is szembesülhetünk azzal, hogy milyen sokrétű és innovatív fejlesztésekkel foglalkozó cégről van szó. Megújuló energia, hőszigetelés, épületgépészet, LED-technológia, sebességmérők és szondák fejlesztése, no és az egyéb szolgáltatások” – ezekkel a szavakkal harangozták be a jászsági körzeti televízióban azt a beruházást, amely azóta is borzolja a jászapátiak kedélyét.

Pócs János

A polgármester Gazda-Farm 1. számú ingatlanára telephelyként bejegyzett cégnek ugyanis a támogatási szerződés megkötése után 36 millió forint előleget kifizettek, ám a fejlesztés soha nem kezdődött el: négy hónappal később, 2012. május 31-én a kft. megszüntette telephelyét Pócs János ingatlanán. A visszás ügyeket feltáró jasz.blog.hu tudósítása szerint az NJL Kft. a 36 millió forintnyi előleget még nem fizette vissza, s bár hónapok óta lehetett tudni, hogy a beruházás nem kezdődött el, a város polgármestere csak azt követően kért tájékoztatást az ügyben illetékes államtitkártól, hogy a visszaélés nyilvánosságra került: a városban szórólapokon terjedt a hír. Később kiderült, hogy a Pócs János ingatlanán működő cég a 36 millió forintos előlegből adótartozását fedezte, vagyis közpénzből fizettek köztartozást.

Ezután a cég még engedményt is kapott a hatóságoktól, hogy 36 részletben, vagyis havi egymillió forintos törlesztéssel fizesse vissza a támogatási összeget. Hivatalos eljárás nem indult, és szigorítások sem történtek az ügyben. Jászapátiban sokan úgy vélik, a polgármester személyes hasznot remélt abból, hogy saját cége földjére jegyezték be a vállalkozás telephelyét: később ugyanis akár bérleti díjat is kérhetett volna a megvalósuló, műanyag-feldolgozó üzemtől.

Lapunk kérdésére Pócs János sajátos magyarázatot adott arra, miért a város északi határában lévő Gazda-Farm 1. ingatlanra jegyezték be a budapesti székhelyű kft. telephelyét. Azt mondta, hogy az NJL Kft. azért választotta Jászapátit, mert itt működik harminchárom település hulladékfeldolgozója, s ezt jól kiegészítette volna a műanyagokat újrahasznosító üzem.

– Nagy László, az NJL Kft. igazgatója azt kérte, hogy mivel a pályázati beadási határidő a „24. órában” volt, azonnal keressünk neki székhelyet, mert aznap délután be kell adnia a pályázatot – indokolt Pócs János. A polgármester szerint emiatt az tűnt a leggyorsabb megoldásnak, hogy felajánlja erre a célra a saját ingatlanát, s ha nyer a vállalkozás, akkor majd átjelentkeznek a régiós hulladékfeldolgozó telephelyére. Ez a procedúra ugyanis több hetet vesz igénybe, mert egyeztetni kell a konzorciumi partnerekkel.

Az érvelés annyiban sántít, hogy a kft. azt követően sem módosított a telephelyi bejegyzésen, hogy megnyerte a támogatási pályázatot – ez a cégnyilvántartási rendszerben is nyomon követhető. Az ügy következtében kialakult felháborodási hullámot Pócs János igyekezte mérsékelni: levelet írt a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak és Pintér Sándor belügyminiszternek is. Ez utóbbiban szintén érdekes érvekkel támasztja alá, miért szorgalmazza a vizsgálatot. A levélnek idézett részét nem korrigáljuk:

„...amikor nyert a pályázat (mellékesen jegyzem meg, hogy a cég a nevemmel és a székhelyemmel lobbizva nyert) eltűntek Jászapátiról. 2012. december első hetén politikai riválisaim – el nem ítélhető módon – feldolgozták az ügyet, és nyilvános szórólapon keményen gyanúba kevertek, mondván: „POLGÁRMESTER ÚR! HOVÁ LETT AZ 50-70 MUNKAHELY ÉS HOVÁ LETT 36 MILLIÓ FORINT??? Kérdezem tisztelettel a Miniszter Úrtól, hogy – tekintettel arra, hogy a szórólap a nagy nyilvánosságot érintette és a helyettes államtitkár úr felé írt levelem is nyilvános volt – önmagam tisztázása érdekében a választ, benne a NAV határozatát is nyilvánosságra szeretném hozni és ezt miként hozhatnám nyilvánosságra? Részben az emberek, részben az ellenzéki média másnap azzal fog foglalkozni, hogy a csalók a nyertesek! (…) Kérem tisztelettel vizsgálják ki ezt az ügyet és legyenek szívesek olyan választ adni, ami sem a kormányt, sem engem nem hoz a nyilvánosság előtt kellemetlen helyzetbe” – olvasható Pócs János Pintér Sándorhoz írt levelében.

Nos, a mondatok alapján több kérdés is felvetődik. Vajon mennyire komoly egy olyan beruházó, aki úgy kér „sürgősen” székhelyet egy polgármestertől, mintha csak egy pohár vizet kérne? Pályázatíró szakértőket megkérdezve, többen azt állították: nem életszerű, hogy egy cég a pályázati határidő utolsó óráiban jelentkezik egy településen beruházási szándékkal: ilyen ügyekben az egyeztetések olykor hónapokig zajlanak. Az is kiderül Pócs János szavaiból, hogy az ő nevével „lobbizva” meg lehet nyerni egy pályázatot – eszerint tehát nem annak tartalma és minősége számított?

Pócs János azt is elmondta lapunknak: tudomása szerint azért nem indult el a beruházás, mert a támogatási előlegként beérkező 36 millió forintot egy adótartozás fejében a NAV azonnal inkasszózta. Összefoglalva tehát: egy tetemes adótartozást maga előtt görgető, telephelyet egyetlen délután alatt gründoló, egy kisvárosi polgármester nevével és ingatlanával lobbizó cég simán nyerhet ma Magyarországon egy beruházásra 143 millió forintot. Ráadásul, amikor mindez kiderül, meg sem büntetik, sőt, 36 havi, kamatmentes részletben kell törlesztenie az előleget. Történik mindez abban az országban, ahol egy, a kormány által állítólag favorizált kisvállalkozónak, ha Széchenyi-kártyás hitelhez akar jutni, a kért összeg háromszorosát kell felmutatnia előző évi bevételként: vagyis ha például hárommillió forintért akar egy használt furgont venni, akkor tripla, kilencmilliós forgalmat kell igazolnia.