Még ha lenne is komoly érdeklődő a mintegy nyolcmilliárd forint értékűre becsült ingatlanra, a hatályos jogszabályok szerint akkor sem adhatná oda senkinek a jelenlegi vagyonkezelője, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) – tudtuk meg a cégtől. Az OPNI ugyanis, úgy, ahogy van, forgalomképtelen, magyarul: eladhatatlan.

Az ingatlan teljes egészében műemlék. Ráadásul a telek, amelyen az egykori Sárgaház működött, 40 hektáros területen fekszik, amelynek egy jó része védőerdő. Az erdőtörvény szerint védőerdő csak a magyar állam tulajdonában lehet, azaz már emiatt sem értékesíthető.

Az eladás további akadálya, hogy legalább három további dokumentum – a Budapest főváros településszerkezeti terve, a Fővárosi szabályozási keretterv és a II. kerületi önkormányzat szabályozási terve – is egységesen „jelentős egészségügyi létesítmények területei” címszó alá sorolják az ingatlant, és ez egyben azt is jelenti, hogy a potenciális vevő kizárólag egészségügyi célokra hasznosíthatná. Ez szintén jelentős eladási korlát, még akkor is, ha a döntéshozók esetleg változtatnának is az erdőtörvényen. Vagyis az ingatlanpiac legdrágább budai darabja, amelyért beépítetlen telekként alighanem verekednének a befektetők, valószínűleg az állam nyakán marad.

Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár 2011 májusában már tudhatott erről valamit, mert egy sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy pontosan mi lesz az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet üresen álló épületének sorsa, azt válaszolta: „az OPNI az egészségügy szentélye, az egészségpolitikai őrület szimbóluma”. Ezért ott valamilyen, egészségügyhöz kapcsolódó funkciót van értelme létrehozni, de döntés még erről sincs – mondta akkor, igaz, ilyet funkció kialakításáról tervet azóta sem készítettek. Pontosabban: az MNV Zrt.-nél készült egy hasznosítási program, ám ennek részleteiről nem sikerült megtudni semmit. Azt is a regnáló egészségügyi kormányzattól tudjuk, hogy az épület újranyitásához, illetve ismét egészségügyi intézményként való hasznosításához legalább 30 milliárdos felújításra lenne szükség. Ennyi pénz erre a célra nincs.

Az adófizetőknek viszont sok-sok milliárdjába kerül a már csak szellemkórházként létező elmegyógyintézet. Egyebek mellett tetemes összeget emésztett fel az intézet bezárását követően az OPNI adósságainak kiegyenlítése, illetve a műhibaperek lezárása. Ugyanakkor az intézmény zárt kapuk mellett is fogyasztja a pénzt – az őrzése is sokba kerül. E célra csak tavaly 46 millió forintot költöttek. Ezért a pénzért az épületet a nap 24 órájában öt vagyonőr vigyázza, mert a közvetlen közelében lévő erdő komoly biztonsági kockázatot jelent, a biztonsági emberek fő feladata, hogy megakadályozzák a falopásokat és a területre való illetéktelen beköltözéseket. Költ az állam az állagmegőrzésre, veszélyelhárításra is.

A rendszerváltás óta regnáló kormányok egészségügyi reformjai nyomán tucatnyi kórház, illetve egészségügyi célokra használt ingatlan került az MNV Zrt. vagyonkezelésébe, ezek összértéke most úgy 12,2 milliárd forint. Az egykori kórházépületek viszont eddig nemigen kellettek senkinek. Eladni mindössze néhányat tudtak, így például a balatonvilágosi Club Aligát, amiért 2007-ben az állam ötmilliárd forintot kapott. Egy évvel később csaknem félmilliárd forintért talált vevőre az OPNI Völgy utcai ingatlanja, népszerűbb nevén a Sándor-villa. A nagy fővárosi kórházak azonban mind-mind az MNV Zrt. tulajdonában maradtak, a hivatal legutóbb 2009-ben hirdetett eladó kórházat, vevőre egyik sem talált, de már nem is hirdetik őket.

Üresen álló kórházépületek

OPNI (II. kerület) Szabolcs utcai kórház egy része (XIII. kerület), BM kórház (XII. kerület), Svábhegyi Gyermekkórház (XII. kerület) Mártonhegyi úti, Béla király úti, Eötvös úti, Mátyás király úti ingatlanjai, MÁV szanatórium (XII. kerület), MÁV Kórház zuglói ingatlanjai, Nővérszálló (XI. kerület)