A nyilvánosság kizárásával vizsgálnák, melyik egyház veszélyes

A parlament nemzetbiztonsági bizottsága zárt ülésen fogja vizsgálni, hogy az egyházi státuszra pályázó vallási közösségek nem jelentenek-e nemzetbiztonsági kockázatot – legalábbis ezt javasolja a KDNP-s Rubovszky György. Így viszont az esetleges elutasítás okairól nem értesül a nyilvánosság, de még az érintettek sem – kifogásolja a szocialista Lendvai Ildikó.

Korábban a Nemzetbiztonsági Hivatal évkönyveiben többször szerepelt egy meg nem nevezett vallási szervezet, amelyet a titkosszolgálatok nemzetbiztonsági szempontból veszélyforrásként tüntettek fel. A leírás alapján nem volt nehéz arra a következtetésre jutni, hogy a szcientológusokról lehet szó, de hivatalosan ezt sosem erősítették meg.

Bár az elmúlt években a kormányzat keresztül-kasul módosítgatta az egyházi törvényt, abban a tekintetben nincs változás, hogy „nemzetbiztonsági kockázatot” jelentő szervezet továbbra sem kaphat egyházi rangot. Csakhogy a jogszabály eddig nem rendelkezett arról, mely testület és milyen módon állapítja meg, hogy egy közösség kockázatot jelent-e a nemzet biztonságára.

Rubovszky György mostani javaslata az egyházi törvényhez kapcsolódva, de a házszabály módosításával kíván rendelkezni az „egyházként történő elismerésre irányuló” eljárásról. Első körben az egyházi kapcsolatokért felelős miniszter elküldi az adott vallási közösség elismeréséről hozott határozatát a vallásügyi bizottságnak, amely nyilvános ülésen hallgatja meg az érintett szervezet képviselőit, a miniszteri határozatot pedig továbbítja a nemzetbiztonsági bizottságnak. Rubovszky javaslata szerint a nemzetbiztonsági bizottság az „erre hatáskörrel rendelkező szerv véleménye alapján”, zárt ülésen alakítja ki álláspontját. (Az egyházi státusz megítéléséről a döntő szót az Országgyűlés mondja ki.)

Az MSZP-s Lendvai Ildikó kérdésünkre hangsúlyozta, hogy az egyházak elismerésével foglalkozó eljárási szabályokról az egyházi törvényben és nem a házszabályban kellene rendelkezni. Az egyházi törvény legújabb változata azonban zárószavazás előtt áll: a kormányoldal ezért találta ki azt a jogi trükköt, hogy házszabály-módosító javaslatot terjeszt elő.

Mindez ugyanakkor újból rávilágít arra is, hogy az egyházi törvénynek nevezett termék milyen silány minőségű, toldozott-foldozott munka. Az Alkotmánybíróság eddig – különböző okok miatt – kétszer semmisítette meg az egyházi törvényt. Lendvai Ildikó szerint Rubovszky mostani indítványa csak látszólag tesz eleget annak az alkotmánybírósági elvárásnak, hogy indoklás nélkül nem lehet elutasítani az egyházzá nyilvánítási kérelmeket.

Hisz a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén titkos anyagok alapján döntenek, ennek megalapozottságát nem tudja megítélni sem az adott vallási közösség, sem a közvélemény. (Rubovszky javaslatában az áll, hogy a zárt ülésről készített jegyzőkönyvet csak a vallásügyi bizottság elnöke és tagjai tekinthetik meg – „a törvényben meghatározott feltételek” szerint, tehát titoktartás mellett.) Ráadásul – tette hozzá Lendvai Ildikó – a parlamenti elutasító döntés ellen nincs helye bírósági jogorvoslatnak: az érintett közösség Alkotmánybírósághoz is csak formai, eljárási hiba esetén fordulhat.

Virrasztás a vallásszabadságért
Virrasztás a vallásszabadságért
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.