A kormány az első forduló kudarca után újabb pályázatot hirdetett, amelynek határideje május 10-én járt le. Nem sokkal később azonban bejelentették, hogy egészen az év végéig várják az otthonukat elveszített családok jelentkezését. Szó sincs már devizahiteladós-mentő programról. Szinte bárki pályázhat, aki valamilyen ok miatt fedél nélkül maradt. A bukott devizahitelesek mellett egyéb, lakhatással összefüggő tartozás – közmű-, közös költség – miatt árverésre kijelölt ingatlanok tulajdonosai is bekerülhetnek a programba. A kényszer-értékesítésre kijelölés időpontját kitolták egészen a pályázat benyújtását megelőző napra. A forgalmi értékre vonatkozó értékhatárt is kitolták 25 millió forintig. (Korábban vidéken 20 millió volt a felső határ.) De úgy tűnik, minden erőfeszítés kevésnek bizonyult. A második körben még kevesebben jelentkeztek, mint az elsőben. A februári határidőre 588 pályázat érkezett, míg a májusira csupán 23. Igaz, az új fordulón az első pályázaton sikertelenül indulók új jelentkezés nélkül is részt vesznek. Várhatóan ennek ellenére sem sikerül megtölteni a szociális lakóparkot.

– A pályázat egészen december végéig nyitva marad – jelentette be a közszolgálati tévében Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkára.

A sorozatos kudarc talán a kormányt is eltántorítja a folytatástól. A kabinet eredetileg még a nyári szünet előtt dönteni kívánt a második ütem megépítéséről. Csakhogy az első pályázat kisiklása után módosították a határidőt. Az új bérlői pályázat kiírása miatt pedig bizonyosan késik az első 80 házba beköltözők tapasztalatait elemző jelentés elkészítése. A tapasztalatokról először szeptemberben, majd jövő tavasszal kell jelentést készítenie a projektet felügyelő Belügyminisztériumnak. Ezt követően dönt a kormány. Ha a folytatásra voksolnak, akkor minden kezdődik elölről: beleértve a földek kisajátítási és belterületbe vonási procedúráját, illetve a tervező és a kivitelező cégek kiválasztását célzó közbeszerzést. Az első ütem alapján ez legalább másfél év, így a szociális lakópark második üteme legkorábban 2015 végére, 2016 tavaszára épülhetne fel. De ebben már a lakóparkot befogadó Ócsa se nagyon bízik.

Az önkormányzat mindenesetre hivatalosan már átvette a terület őrzését, bár a költségeket egyelőre a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. állja. Az eszközkezelővel is megkötötték a szerződést a telep karbantartására, amelynek eredményeként elfoglalta otthonát a lakópark főállású gondoka. Kijelölték már a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársainak helyet adó épületet is, ahol helyben nyújtanak életvezetési tanácsokat, szerveznek foglalkozásokat az újdonsült lakóknak.

Az első bérlői pályázatot lebonyolító Máltai Szeretetszolgálat közlése szerint a lakók többsége Pest megyéből költözik majd Ócsára, de Nyíregyházáról, Püspökladányból és Szekszárdról is érkeznek családok. Az első körben tizenöt kétgyermekes, három háromgyermekes és két négygyermekes család foglalhatja el a szociális bérlakásokat. A szülők egy részének van munkája, akad köztük orvos és vállalkozó is, míg másoknak olyan szakmájuk – festő-mázoló, targoncás, bolti eladó – van, amellyel reményeik szerint jó eséllyel találnak munkát a főváros közelében. A gyerekeikre mindenesetre számítanak Ócsán. Az új bölcsőde szeptemberben nyílik, és megkezdődött az óvoda bővítése is. Az önkormányzat szinte teljes egészében állami pénzből fedezi a beruházások költségét, mivel még az önrészhez is költségvetési segítséget kértek és kaptak. Egyelőre annak is örülnek, hogy újfent támogatást kaptak az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került településeknek nyújtott keretből. Horváth Tamás alpolgármester mindenesetre egyre kevésbé bízik a folytatásban. Az önkormányzat úgy készül, hogy a közigazgatásilag Ócsához tartozó Alsópakonyon élő 60 családdal közös településrészként kezeli majd a csonka szociális lakóparkban élő 80 családot.

Ócsán, tegnap délelőtt