Kulcsos gyerekek
– Azt hittem, rosszul látok, amikor az önkormányzat levelében azt olvastam, hogy a tavalyi árakhoz képest idén négyszeresére emelték fel a nyári napközis tábor térítési díját – panaszolta lapunknak egy angyalföldi anyuka, aki meg is mutatta a számításait, miszerint az elmúlt évben a két általános iskolás korú gyerekének két hétre nyolcezer forintba került a nyári napközi, míg ugyanezért ebben az évben már 30 ezer forintot kellene fizetnie.
– Ennyi pénzem nincs, kénytelen leszek otthon hagyni a kicsiket, aztán izgulhatok, hogy ne legyen semmi bajuk – tette hozzá az asszony. A XIII. kerületben végrehajtott áremelés (napi 400 forintról 1500 forintra ugrik a nyári napközi térítési díja) szerencsére nem általános, ugyanakkor számos önkormányzat kénytelen hozzányúlni az eddigi árakhoz.
A lapunk által készített körképből az derült ki, hogy teljes a káosz a nyári napközik megszervezése körül. Ma már az is vitás kérdés, hogy egyáltalán kinek lenne ez a feladata. A probléma abból fakad, hogy amikor a magyar állam 2013 januárjában az általános iskolák többségének működtetését átvette a településektől, nem sikerült tisztázni, hogy az oktatási intézmények által nyújtott különböző „kiegészítő szolgáltatásokat” a jövőben kinek kell biztosítania.
– Teljes a zűrzavar – szögezte le kérdésünkre Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke, aki elmondta, az elmúlt hónapokban számos önkormányzat fordult az egyesülethez azzal a kérdéssel, hogy mostantól kinek a feladata a nyári napközis táborok megszervezése. Keszei szerint az biztos, hogy a gyermekvédelmi törvény előírja: a gyerekek „napközbeni felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését a nyári szünidőben is meg kell szervezni azok számára, akiknek a szülei a munkavégzésük miatt erről nem tudnak gondoskodni”.
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke kérdésünkre megerősítette, hogy idén új helyzet állt elő. Álláspontja szerint a nyári napközis tábor megszervezésének feladata – az iskolák működtetésével együtt – átkerült a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (KIK), más szervezetnek ugyanis nincs lehetősége arra, hogy megbízza a pedagógusokat a táborok lebonyolításával. Hozzátette: az önkormányzatoknak csupán annyi feladatuk van, hogy egy alkalmas helyszínt biztosítsanak.
Az általunk megkérdezett önkormányzatok azonban megosztottak a kérdésben. – Az év elején még azt a tájékoztatást kaptuk az illetékes tankerülettől, hogy mostantól a nyári napköziben dolgozó pedagógusok díjazását az állam veszi át – közölte kérdésünkre Hajdú Györgyné, a XIII. kerületi polgármesteri hivatal köznevelési szakreferense. Hozzátette: egy hónappal ezelőtt viszont a KIK már azt jelezte, hogy semmilyen formában nem vesz részt a nyári napközik megszervezésében. A szakreferens szerint azonban a nyári napközis tábor az oktató-nevelő munka része, így azokat is a tankerületeknek kellene lebonyolítaniuk, hiszen az önkormányzatok az idén egyetlen fillér állami normatívát sem kaptak a az iskolai működés finanszírozására.
Hasonló véleményen van Tétényi Éva, Esztergom független polgármestere is, aki szerint egyértelműen állami feladatról van szó. Esztergomban már tavaly is probléma adódott a nyári napközivel, épp amiatt, hogy a magyar állam már 2012 januárjában átvette a város oktatási intézményeinek működtetését. Az önkormányzatnak tavaly nem volt pénze arra, hogy megszervezze a tábort, pedig erre az illetékes kormányhivatal törvényességi felhívásban szólította föl a várost. Tétényi Évától megtudtuk, az önkormányzat idén is csupán a rászoruló gyerekek nyári étkeztetését tudja biztosítani, de erre a feladatra is csak az állami pályázati keretből jut forrás. Ez lesz a második nyár, hogy az esztergomi gyerekek nem járhatnak napközis táborba.
Más önkormányzatok viszont azon az állásponton vannak, hogy a nyári napközis tábor megszervezése mindig is önkormányzati feladat volt, és a fenntartóváltástól függetlenül ma is az. Brájer Éva, Székesfehérvár alpolgármestere például kérdésünkre azt mondta, évről évre nő az önkormányzati napközis táborba jelentkezők száma, ami egyre nagyobb terhet ró Fejér megye székhelyére, ennek ellenére fel sem merült, hogy a jövőben átadják másnak ezt a feladatot. Sőt, mint mondta, az önkormányzat magára vállalja az egyre növekvő költségeket, a szülőktől az idén is csak az év közbeni napközis ellátás térítési díját kérik el.
A falvakban általában nincs igény a nyári napközire, a kisvárosokban pedig többnyire kigazdálkodható a szükséges pénz. A Veszprém megyei Ajkán például mindössze 15-en igénylik a nyári napközit, ami alig egymillió forintba kerül a városnak. Schwartz Béla polgármestertől megtudtuk, azon is spórolnak, hogy a tanároknak nem bért fizetnek, hanem a tanév során kivehető pluszszabadnapokkal kompenzálják számukra a nyári munkát. Akad olyan település is, például a Pest megyei Érd, amely csak a pénzt biztosítaná a feladatra, a lebonyolításra azonban feladatellátási szerződést szeretne kötni a területileg illetékes tankerülettel. A KIK álláspontja egyértelmű: a központ szerint a nyári napközis tábor megszervezése nem oktatási-nevelési, hanem szociális feladat, amit a gyermekvédelmi törvény ír elő, és egyértelműen a települési önkormányzatokra testál.
– A pedagógusokat korábban is megbízási díjjal alkalmazták a nyári napközis táborokban, ez most sem lesz másképp – közölte Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. – Számos önkormányzat azonban most nem a saját büdzséjéből teremti elő az ehhez szükséges pénzt, hanem a térítési díjak megemelésével próbálja a szülőkre hárítani.
Ez történik Angyalföldön is. Hajdú Györgyné tájékoztatása szerint több tízmillió forintba kerül az önkormányzatnak a Margitszigeten megrendezendő napközis tábor, amit tavaly 670 gyerek vett igénybe – közülük 220-an szociális okokból térítésmentesen –, miközben az állam csak az étkeztetés költségeit vállalta át az önkormányzattól. „Mivel idén jóval szűkebb büdzséből gazdálkodunk, a különbözetet már nem tudjuk kigazdálkodni. Ezért vagyunk kénytelenek jelentősen megemelni a térítési díjakat” – szögezte le Hajdú Györgyné.
Galló Istvánné szerint az is veszélyes, ha a helyhatóságok a szolgáltatás minőségén akarnak spórolni, azaz nem szerveznek programokat, kirándulásokat a gyerekeknek, csupán beterelik őket egy üres iskolaépületbe. „Ez nem lenne más, mint irreálisan drága gyerekmegőrzés” – tette hozzá a szakszervezeti vezető, akit egyáltalán nem lepne meg, ha a szülők idén nem kérnének ebből a szolgáltatásból, és az országot elárasztanák a kulcsos gyerekek.
