Jelen állás szerint, ha a patikusok nem lennének eléggé hitelképesek ahhoz, hogy kivásárolják magukat a patikaláncokból, akkor egy állami cég állna a helyükre átmeneti időre. Így óvatos becslések szerint is mintegy öt- hatszáz patikája lehet ezen cégen keresztül az államnak. Ezzel ő lesz a legnagyobb patikaszolgáltató a piacon.

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly júliusban személyes konzultáción ígérte meg a Magyar Gyógyszerészi Kamara képviselőinek, hogy a kormány fölgyorsítja a patika-visszavásárlás folyamatát. A találkozó után a kormányfő egyebek mellett azt mondta: a kormánynak fontos, hogy azoknak, akik ezt a hivatást gyakorolják, meglegyen az anyagi és egzisztenciális biztonságuk, a szolgáltatásuk pedig így garantáltan jó minőségű legyen.

Az Orbán-kormány már a legelső intézkedéseivel számolta fel a patikaliberalizációt. Az erről szóló törvényben akkor még úgy rendelkeztek, hogy 2017. január 1-jéig minden patikában az ott dolgozó gyógyszerésznek kellene birtokolnia a vállalkozás 51 százalékát, méghozzá úgy, hogy az első 25 százalékos tulajdonrészt 2014 januárjáig meg kell szerezniük az érintetteknek. Ezt folyamatot gyorsította föl a tavaly nyári miniszterelnöki ígéret újabb törvénymódosítással. A szabályozás szerint mindazoknak, akiknek négynél több gyógyszertárban van tulajdonrészük, azt el kell adniuk. Hasonló tulajdonrész-eladásra kényszeríti a jogszabály a patikaláncok tulajdonosait is. Amely patikavállalkozásban határidőre nem történik meg a tulajdonrész átrendezése, azt az Országos Tisztiorvosi Hivatal bezárja.

A vásárlást a kormány úgynevezett patikaalap-konstrukció keretében a Magyar Fejlesztési Bank hitelével is segíti az érintetteket. A célra 10 milliárdot különítettek el, a pénz az érintetteknek a kereskedelmi bankokban érhető el. Egy-egy üzletrész megvásárlásra minimálisan 5, maximum 60 millió forint adható, tíz éves futamidő mellett, évi nyolc százalékos kamatra, melyre hat százalékos kamattámogatás és egy év törlesztési türelmi idő is jár. Az összeghez már 2013 júliusától hozzáférhetnének a patikusok. Ennek alapvető feltétele a teljes körű patikavagyon-felmérés, a veszteséges gyógyszertári vállalkozásokat ugyanis kizárnák az állami segítségből.

Az Orbán-kormány a hitelképtelen gyógyszerészeket sem hagyja magukra, mert a jogszabály szerint az ilyen patikavállalkozások helyett úgymond a kis patikust képviselve és védve – az úgymond Patikai Tőkeprogram keretében, az állami tulajdonú, Kisvállalkozás Fejlesztési Pénzügyi Zrt. (KvfP Zrt) vásárolja meg a tulajdonrészre jogosult patikust illető százalékot az érintettek helyett. A részvénytársaság a patikus megbízásából szerez üzletrészt, melyet az érintett a futamidőn belül opciós jogával élve elvben megvásárolhat. Csakhogy ennek feltételei, részletei – hogy az elkövetkezendő n+ egy évben mikor és hogyan vásárolja vissza az állami cégtől a patikus – nem ismertek. Míg a tranzakcióra megbízást adó patikus nem fizeti ki az üzletrészét, addig az állami pénzügyi vállalkozás lesz a gyógyszerész helyett a patikatulajdonos – erősítette meg ez utóbbit lapunknak kormányzati forrásunk.

Az állami patikatulajdonlást erősíti az is, hogy a vásárlásban érintett gyógyszerészek közül eléggé sokan nem is akarnak patikatulajdont, mert az ilyen üzletek jövedelmezősége az elmúlt két évben az Orbán-kormány gyógyszerpiaci beavatkozásai miatt jelentősen romlott. Az állami hitel felvételnek további akadálya, hogy sok gyógyszerésznek van még, korábban szintén patikavásárlásra fölvett svájci frankalapú hitele, amit az egyre csökkenő bevételeik mellett, alig tudnak törleszteni és nem akarnak még jobban eladósodni. Ez utóbbit bizonyítja a GKI-EKI Egészségügy-kutató Intézet Kft. friss felmérése is. Eszerint a tulajdonváltásban érintett gyógyszerészek 63 százalékának nincs saját mobilizálható tőkéje az előírt 25 százalékos tulajdonrész eléréséhez sem. A kutatás, amelyben 230, a működő gyógyszertárak tizede vett részt, állítja: mindössze az érintettek négy százaléka veheti igénybe a kormányzati hitelprogramot.

Szakértői becslések szerint a fentiek miatt az állami alap legkevesebb öt-hatszáz patikában, főként a most is láncban működőkben szerezhet többségi tulajdont, azaz lényegében nem tudni mennyire időre, de megtörténik az államosításuk. Lapunknak Korodi Karolina, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének elnöke azt mondta: az a gyógyszerész, aki tulajdonos akart lenni, már most is az, aki pedig nem, az rendkívül nehéz helyzetbe kerül, hiszen eladósodhat, vagy elveszítheti a munkahelyét.

Tapasztalataik szerint - és ezt támasztja alá a GKI legutóbbi felmérése is - a gyógyszerészek többsége nem akar tulajdonos lenni és vállalni a tulajdonlással kapcsolatos felelősséget és kockázatot. Legtöbbjüknek nincs forrása arra, hogy akár egy kedvező kamatozású hitel törlesztő-részleteire. Viszont a rendelkezés erős nyomást helyez a bent dolgozó gyógyszerészre és a tulajdonosra egyaránt, és emellé még az állam is belép tulajdonosi igényekkel, mint harmadik szereplő a patika tőkealap formájában.

Korodi Kalrolina úgy véli, hogy az hogy a tőkealap (Kisvállalkozás –fejlesztési Pénzügyi Zrt.) szerez tulajdonrészt a gyógyszerész érdekében, semmilyen módon nem járul hozzá a hatékonyabb és szakszerűbb gyógyszerellátáshoz. Az állam számára a kórházak és a szakrendelők működtetése már most is jelentős terheket jelent, és racionális szempontokat figyelembe véve a patikák átvételével nem lenne érdemes újabb terheket vállalnia.