Nem kap minden tanár jutalmat
Ma már világos: a közleményből szinte semmi sem igaz. Az még nem volna baj, hogy a pedagógusok nem Erzsébet-utalványt, hanem készpénzt kapnak. Az viszont már probléma, hogy ez a juttatás nem minden pedagógusnak jár, hanem csak azoknak, akik annyira bőkezű önkormányzati iskolákban dolgoztak az államosítás előtt, hogy kaptak béren kívüli juttatást.
Január elsején jött létre Európa egyik legnagyobb munkáltatója, a KLIK, amely több ezer intézmény fenntartója, és körülbelül százezer pedagógust foglalkoztat. Nagy álmáról, az államosításról – amit a kormány központosításnak nevez – Orbán Viktor miniszterelnök 2010-ben így nyilatkozott: „a magyar állam, az oktatással foglalkozó kormányzat ésszerűbben tudná a forrásokat az országban szétteríteni és elosztani, mint ahogy most, fejkvótákért vívott mérkőzések formájában történik az iskolák, települések között”.
A kormány egyik fő kommunikációs érve az önkormányzati iskolarendszer szétverésének indoklásakor az volt, hogy a települések közötti közoktatási egyenlőtlenségeket így meg lehet szüntetni. Sokszor nyilatkoztak vezető kormánytisztviselők úgy, hogy elfogadhatatlanok a pedagógusbérek között jelentkező különbségek, amelyek azért alakultak ki, mert a gazdagabb önkormányzatok – Giró-Szász András kormányszóvivő szavaival élve –, „horribilis” juttatásokat adnak az iskoláikban dolgozó tanároknak. Csakhogy a januári intézményfenntartó-váltással az állam megörökölte ezeket a „horribilis” összegű béren kívüli juttatásokat is. Szakértők szerint a kollektív szerződések és egyéb intézményi megállapodások alapján körülbelül a pedagógusok negyven százaléka kapott az államosítás előtt béren kívüli juttatást.
A KLIK jogutódként lépett az önkormányzatok helyébe, s ezzel átvette a munkáltatói jogokat, ugyanakkor a kötelezettségeket is az önkormányzatoktól. A törvény-előkészítők szabályozhatták volna az intézmények átadás-átvételéről szóló jogszabályokban a kollektív és egyéb megállapodásokból adódó kötelezettségek érvénytelenítését, csakhogy elfelejtették. Ezért a KLIK-nek már a januári fizetésekkel együtt utalnia kellett volna a cafeteriát azoknak a pedagógusoknak, akik azt korábban is kapták. Hogy mindezt a KLIK nem tette, azzal nem teljesítette az érvényes szerződésekből adódó kötelezettségeit. Így aztán több tízezer pedagógus szenvedett el konkrét fizetéscsökkenést az államosítás miatt azzal, hogy már nem kapták a korábban járó bérkiegészítéseket. Emiatt akár munkaügyi perek is indulhattak volna az állam ellen, ha az ezzel járó procedúrát a pedagógusok bevállalták volna.
A helyzet tarthatatlanságát érzékelte az oktatásirányítás is. Ekkor indultak meg azok az ötletelések – ezek egyik példája a fent idézett minisztériumi közlemény is –, amelyek a szerződésszegést próbálták orvosolni. Több, egymásnak ellentmondó minisztériumi tájékoztató után most már kikristályosodott, hogy csak azok a pedagógusok kapnak pénzt, akiknek a korábbi fenntartójuk cafeteriát biztosított. Az összeget időarányosan és a költségvetési törvényben meghatározott korlátok alapján kapják meg. Ez tehát nem jutalom – ahogy azt a kormány már többször is fennen közölte –, hanem járandóság, amit az államnak kötelessége kifizetni. A KLIK a január óta fennálló folyamatos jogsértést szünteti meg az intézkedéssel, amelynek semmi köze a pedagógusnaphoz.
A béren kívüli juttatások rendezése azonban újabb kérdést vet fel: ugyanazon fenntartó ugyanazért a munkáért fizethet-e többet bizonyos munkatársainak csak azért, mert őket korábban jobb helyzetű önkormányzatok foglalkoztatták? Akárhogyan is, Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke azt reméli, hogy szeptember elsejétől már hatályba lép az az új kollektív szerződés, amelyet az érdek-képviseleti szervezet nyomására a kormány megígért. Ez a szerződés elvileg rendezni fogja a béren kívüli juttatások kérdését is. A PSZ – a miniszterrel év elején megállapodást aláíró két másik szakszervezettel együtt – félsikert könyvelhet el. Javaslataikat ugyanis támogatja az oktatási bizottság, amely azokat megszavazta és továbbította a parlament felé. Így a PSZ nyomására módosítják a köznevelési törvényben a szakszervezeti jogosítványokat, vagyis az érdekképviseletekkel való egyeztetéseknek ki kell terjedniük a KLIK-re is.
A bizottság támogatta azt is, hogy a nyugdíjas óraadó tanárok nyugdíj mellett is taníthassanak anélkül, hogy a nyugdíj és a fizetés között választaniuk kellene. A PSZ elérte továbbá, hogy az önálló költségvetésüktől megfosztott iskolák igazgatói bizonyos összeggel – amelyre a napi működés miatt szükség van – mégiscsak gazdálkodhassanak. – A javaslatunk értelmében az intézményvezető munkáltatói jogai bővültek. A szeptemberben hatályba lépő életpályamodellel járó pedagógusbesorolásoknál pedig figyelembe vehetik az összes közalkalmazotti státuszban eltöltött évet, vagyis ha valaki pedagógusként nem tanteremben oktatott, hanem szakmai szolgáltatást végzett, nem vesznek el az évei. Emellett a gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények dolgozóira is kiterjesztik az életpályamodellt, ami korábban nem szerepelt a kormány tervei között – sorolja Galló Istvánné a bizottsági támogatást szerzett javaslatokat. Galló Istvánné azt is fontosnak nevezte, hogy a nemrégiben megszületett megyei fejlesztési tervekből az rajzolódik ki, hogy nem zárnak be oktatási intézményeket, vagyis nem küldenek el pedagógusokat – igaz, a pedagóguslétszámot meghatározó kormányrendelet még nem készült el.
Hoffmann: Értelmetlen a tüntetés
Hoffmann Rózsa az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny díjátadó ünnepsége előtt tartott sajtótájékoztatón tegnap úgy fogalmazott, hogy nem látványakciókról szól az oktatás ügye, hanem olyan eseményekről, mint például a pedagógusnapi kitüntetés vagy a tanulmányi versenyek díjátadója. A vasárnapi tüntetésről pedig – amelynek keretében a köz- és felsőoktatás átalakítása, valamint a köznevelési törvény ellen hét pedagógus- és civil szervezet demonstrál az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt – azt mondta, hogy az bár törvényes, hiszen bejelentették, de értelmetlen.
