Egészségre mozgósítanak
A születés pillanatától kezdődő és szinte a teljes élethossz alatt kitartó egészségmegőrző szűrésekkel a magyar állampolgárok több tucat vizsgálaton esnek át, s néhány kivételtől eltekintve a munka dandárja az alapellátásra hárul majd. Így például a házigyermekorvosok feladata lesz egyéves kor előtt legalább három – a mozgás-, a szív- és érrendszeri, az idegrendszeri, az értelmi és egyéb fejlődési rendellenességek –megelőzését szolgáló egészségfelmérés, majd 18 éves korig további 9-10 szűrővizsgálat időszakos elvégzése, az adatok rögzítése. Hatéves korig évente lenne kötelező fogászati szűrés is.
A vizsgálatok eredményéről a szülő is írásos tájékoztatót kap.Felnőttként már 21 éves kortól évente meg kell jelenni a háziorvosi rendelőben egy alapos fizikális és életmódfelmérésen, illetve a fogorvosnál is. Ötévente az egészségesek szív- és érrendszeri vizsgálatait is be kell illeszteniük a háziorvosoknak a napi munkájukba.
Negyvenéves kortól a szűrések száma tovább gyarapszik évenként egy tüdőszűréssel, ötven felett kétévenként vastagbélrák-vizsgálattal. Bár a tüdőszűrés fizetős vizsgálat, a program részeként járó ellenőrzés térítésmentes lesz, beutaló nélkül vehető majd igénybe. A vastagbélrákszűrés kétlépcsős lesz. Első körben székletvérvizsgálatot végeznének, ennek eredményétől függően a gyanús eseteket úgynevezett kolonoszkóppal is megvizsgálnák. Ez utóbbi szűrőprogramot hamarosan egymegyényi lakosság bevonásával a gyakorlatban is vizsgáztatnák, ha zökkenőmentesnek bizonyul, akkor országosan is bevezetik.
Bodoky György onkológusprofesszor nem tartja kellően hatékony módszernek a székletvérvizsgálatot. Főként amiatt, hogy nagyon magas a tévedési rátája. A kolonoszkópos vizsgálattal azonban nyolcvanszázalékos a találati arány, és ha az orvos polipot talál, rögtön a vizsgálat alatt el is távolíthatja azt.
A nőgyógyászati rákok megelőzése is hangsúlyos része a népegészségügyi programnak. Ennek részeként a nőknek 25 év felett háromévente méhnyak-, 45 éves koruk után kétévente emlőrákszűrésen kellene megjelenniük.
Szócska Miklós államtitkár lapunknak adott korábbi nyilatkozatában jelezte, a ciklus hátralévő részét népegészségügyi mozgósításra szánja. Ennek keretében a leggyakoribb halálokok ellen indítanak „ostromot”. Az államtitkár lapunknak elmondta:mostanra elkészültek a rizikócsoportok azonosításával, és hogy pontosan kinek,mit, hol kell szűrnie. Őszig még a szakma és a kormány is tárgyal a tervről. Elképzeléseik szerint komoly informatikai fejlesztés is segíti majd a munkát, melynek keretében országos szűrési adatbázist hoznak létre, melyből a háziorvosok és az érintettek is tájékozódhatnak az eredményekről. A szűrőállomások online tudnak majd jelenteni, és így az informatikai rendszerrel követhető válik, hogy egy-egy személy hányszor jelenik meg szűrővizsgálatokon. Azt is tudni fogják, hogy az illetőnek indokolt volt-e a vizsgálata, illetve az az állomás nézte-e meg, amelyik rendelkezik megfelelő szakmai kompetenciákkal. Szócska Miklós hozzátette: az egészségügyi államtitkárság megkezdte a védőnői méhnyakszűrés országos kiterjesztését is. Ennek keretében a védőnők feladata, hogy kistelepülésen élő nők is elmenjenek a szűrésre, akik korábban 10 éve vagy még hosszabb ideje nem voltak nőgyógyásznál. A védőnők 2015-től maguk is végezhetik majd ezt a vizsgálatot. Az elmúlt három év alatt 285 védőnő már el is végezte az ehhez szükséges tanfolyamot. Azaz már minden megyében van méhnyakszűrésre felkészített védőnő, legtöbben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Heves, illetve Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron megyében dolgoznak közülük.
