Ángyán kérdez: „Mit is mondtunk, Sándor?”
A parlamenti vita paródiájának nevezte tegnap a Tisztelt Ház plenáris ülésén Varga Géza fideszes képviselő azt a polémiát, amely a földtörvény körül zajlott. A hivatalos elnevezése szerint „A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról” szóló törvényjavaslat valóban kalandos utat járt be addig, hogy tegnap – több mint féléves jegelés után – újra megnyílt róla a részletes vita.
Az Orbán-kabinet 2010-es megalakulásakor a legelső tennivalók között jelölte meg a hazai termőföldek védelméről szóló jogszabályok megalkotását. A cél egyértelmű volt: a spekulatív külföldi tőkét minél távolabb kell tartani az európai átlagnál lényegesen olcsóbb hazai birtokoktól. Az idő akkor valóban nagyon sürgetett, mert még nem lehetett tudni, az EU elfogadja-e kérelmünket az úgynevezett földmoratórium hároméves meghosszabbítására. Ez elvileg 2011. április végéig felmentést adott arra, hogy a közösség egyik alapelve, a tőke szabad áramlása a termőföldre ne vonatkozzon.
Az agrártárca ezért gyors koncepciógyártásba kezdett, hogy az Orbán Viktor által ez ügyben előírt „ravasz jogi megoldásokat” úgy találja meg, hogy abban az unió se találhasson kivetnivalót, de az eredeti cél is megvalósulhasson. Az első törvényváltozat hűen tükrözte az akkor még kiemelt miniszterelnöki becsben álló programalkotó, Ángyán József államtitkár elképzeléseit. A külföldiek számára nehezen teljesíthető feltételeket (tényleges helyben lakás, képzettség, hazai gazdálkodói múlt stb.), a hazai tőkeerős felvásárlók számára pedig 1200 hektáros földhasználati maximumot szabott meg. Az eredeti tervek szerint az új szabályok 2011 elején életbe is léptek volna.
Amikor 2010 decemberében kiderült, hogy az EU mégis elfogadja a moratórium meghosszabbítására vonatkozó (még a szocialista kormányzás időszakában beadott) kérelmünket, a jogalkotási munka erősen lelassult. A tárcánál ugyan erre külön fizetett szakértőkből álló munkacsoport alakult, de 2011 végéig a végleges törvénytervezet még nem készült el. Nem véletlenül: a szakmában ekkor már közismert volt, hogy a kormánypárt – az egyik szakértő ironikus minősítése szerinti – „fő részvényesei” és egyéb, az agrárbefektetésekben érdekelt befolyásos gazdasági csoportok egyáltalán nem vették jó néven a működésüket sokban korlátozó földhasználati szabályokat. A parlamenti vitában tegnap Ángyán kerek perec kijelentette: „Csányi Sándor megmondta, neki olyan földtörvény kell, ami számosállatonként további két hektár használati jogát éri az 1200 hektár felett.” Más hírek arról szóltak, hogy a Fideszhez erősen kötődő, jelentős birtokokkal és üzemekkel rendelkező Nyerges Zsolt nagyvállalkozó is ráncolta a homlokát a tervezet miatt.
A kormány eredeti, elvileg ma is érvényes agrárstratégiáját egy személyben jegyző Ángyán azonban 2012 elején viharos körülmények között távozott a tárcától. A minisztérium tavasszal az elkészült anyagot „széles körű társadalmi vitára” bocsátotta. Értékelési határidejét többször módosította, annyi észrevétel érkezett. A véglegesnek szánt tervezet őszre készült el. Novemberben elhangzott a miniszteri expozé is a parlamentben, megindult az általános vita. Ennek decemberi lezárása után nem kis meglepetésre azt kérte az előterjesztő, hogy a részletes vita csak tavasszal folytatódjon. Időközben több száz módosító érkezett, több mint hetvenet Ángyán és egy szintén „szezon közben” távozó államtitkár, Bencsik János jegyzett.
Hosszas huzavona után múlt szerdán a mezőgazdasági bizottság elé került ismét az ügy, ahol nem kis meglepetésre az eredeti verzióból gyakorlatilag csak a cím maradt meg, viszont a grémium elnöke, Font Sándor lényegében egy kész és teljes körű módosító csomaggal érkezett – innentől már csak formaság volt annak eldöntése, mi kerül bizottsági javaslatként végül a Tisztelt Ház elé. A tegnapi részletes vita főként ennek jegyében zajlott. Ángyán és Bencsik megszólalásairól nehéz volt eldönteni, ellenzéki vagy kormánypárti pozícióból nyilatkoznak-e. „Mit is mondtunk, Sándor?” – emlékeztette Ángyán Font Sándort arra, hogy nem is olyan régen még egészen más célokkal kezdték meg együtt a kormányzati munkát. Maga a törvény ugyanis a tervezett változtatások után valóban lényegesen kedvezőbb rendelkezéseket tartalmaz majd a nagyobb gazdaságok számára, mint az eredeti változat. Ez pedig Ángyán szerint az agrárstratégiával ellentétben áll.
„Hát, ha a Mészáros családot huszonöt családnak veszem, kijön az ezerhatszáz, de az a huszonöt família mind Mészáros. Na, ne szórakozzunk már egymással. Ugyanez a helyzet a harmincötszörös nyertes Gerzsánszkiékkal Borsodban. Ezt így elmondtam a frakció előtt, gondolhatja, micsoda örömünnep tört ki. A kormányfő azonnal magához vonta a szót, nem hagyta, hogy a minisztere, az előterjesztő Fazekas válaszoljon, és durva személyes támadást intézett ellenem. Megállt a levegő, láttam a frakciótagok arcán: nem sejtették, hogy ilyesmi indulat is van a miniszterelnökükben.” (Részlet Ángyán József fn24-nek adott interjújából.)
