Radnai vallomása szerint Portik Tamás és a vele együtt dolgozó D. Gábor (aki információink szerint sem tanúként, sem gyanúsítottként nem szerepel az ügyben, vagy ha mégis, akkor csak meg nem nevezett védett tanú lehet) többször elismerték neki, hogy ők állnak a 90-es években történt leszámolásos gyilkosságok mögött. Szerinte azonban – a vádhatóság állításával ellentétben – nemcsak azért kellett Prisztásnak meghalnia, mert rátette a kezét olyan ingatlanokra, amelyekre Portik is jogot formált volna, hanem azért is, mert „belekotnyeleskedett” az olajügyekbe.

Radnai a bíróság előtt azt is állította, hogy 1999-ben maffiafilmekbe illő körülmények közt vallotta be neki Portik a két-három évvel korábbi gyilkosságokat. Üzent neki az egyik emberével, hogy látni akarja, majd egy „rendőrséginek tűnő rendszámú” Opellel érte küldetett. Miközben egy vidéki házhoz fuvarozták, csuklyát húztak a fejére. Két héttel később újra ugyanabba a vidéki házba vitette Portik egy fekete lepellel borított pincébe, és megeskette, hogy nem beszél senkinek arról,mit tudott meg tőlük.

Évekkel később D. Gábor is „beismerő vallomást” tett Radnai előtt. Mint a bíróság előtt elmondta, D. is szóba hozta a Prisztás-gyilkosságot, majd felháborodva elmondta, hogy Portik Roháccsal ölette meg Fenyőt, s aggódik amiatt, hogy Rohác DNS-e esetleg benne maradt a helyszínen hátrahagyott sapkában. (Rohác több ruhadarabját is hátrahagyta, DNS-t azonban a hivatalos rendőrségi közlések szerint csak a sapkában találtak.) Később Portikkal hozta összefüggésbe az Aranykéz utcai robbantást, a Seresgyilkosságot és egy Cinóber gúnynevű férfi likvidálását is.

Radnai vallomásából kiderült, hogy 2011-ben a rendőrség kereste meg őt a szegedi Csillag börtönben, ahol a kecskeméti maffiaperben kiszabott büntetését töltötte, de ennek körülményeiről és részleteiről – mondta ma a bíróságon – nem beszélhet, mert államtitok. Első vallomását 2012 májusában tette; lényegében tehát azóta működik együtt a rendőrséggel, bár ezt a nyomozó hatóság korábban tagadta.

Vallomása szerintD.Gábor azért találkozott vele több ízben is, mert megkérte, nézzen utána, van-e valami bizonyítéka a rendőrségnek az Aranykéz utcai merénylettel összefüggésben. Az nem derült ki, hogy ő (Radnai) ennek mi módon, hol vagy kinél tudott volna utánakérdezni. Radnai elismerte, korábban elvállalt egy-két stiklit D. Gábor helyett, amikor együtt voltak börtönben, ezért bízott meg benne a férfi. Később, amikor D. került bajba, a jól kereső Radnai – vallomása szerint –megfizetett tanúkat, hogy D. számára kedvező vallomást tegyenek a bíróságon, s így D. a lekötelezettje lett.

Radnai elmondta azt is, hogy D. ezért is szövetkezett vele, hogy „visszafogják Portikot az őrültségeitől”. Ezek között említette, hogy Portik lefizetett újságírókat. Állítása szerint Fekete Gy. Attila, lapunk bűnügyi tudósítója hárommillió forintot kapott, mert jó színben tüntette fel Portikot az Energol-ügyben. Majd másfél millió forintot adott Portik Radnainak azért, hogy vegyen egy aranyórát Juszt Lászlónak, és köszönje meg a hozzáállását.

A kecskeméti maffiaperben 2007-ben 12 évre ítélt Radnai László egy a sajtóban már néhány napja köröztetett tavalyi rendőrségi vallomásában állította azt, hogy a két újságírót megvesztegette 1997-ben Portik Tamás. Az olajszőkítésből milliárdokra szert tevő Energol Rt. egyik vezetője, az akkor szökésben levő Portik Tamás szerinte azért fizetett volna az újságíróknak, hogy ne írjanak róla. Radnai, aki egykor Portikkal együtt olajozott, ma már a rendőrséggel együttműködő tanú, aki egykori üzleti partnere ellen vallott. Egészségi állapota miatt a közelmúltban félbeszakították büntetése letöltését, és szabadlábra helyezték, a PestiSracok.hu értesülése szerint elnöki kegyelemben reménykedik.

Az a lapunk birtokába került jegyzőkönyvrészletből nem derül ki, hogy a férfit konkrétan milyen ügyben hallgatták ki, csak annyi világos: valamilyen korábbi vallomását kívánta kiegészíteni. Radnai azt állította, hogy 1997-ben egy beszélő alkalmával az akkori ügyvédje azt mondta neki, hogy Portik egy közvetítőn keresztül küldött hárommillió forintot az ügyvédnek, hogy azt juttassa el Fekete Gy. Attilának azért, hogy ne írjon róla semmit. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy a Portiktól – szintén egy harmadik személyen keresztül – kapott másfél millióból maga vett egy márkás órát Juszt Lászlónak, mert a Kékfény akkori főszerkesztőjeként „korrekten viselkedett”. Az ajándékot Radnai állítólag az olajos ügyekben szintén érintett H. Ferenc jelenlétében adta át.

Lapunk munkatársa, aki az elmúlt években számos cikkében foglalkozott Portik Tamással és az Energol- üggyel, hazugságnak minősítette Radnai állítását, egyben jelezte, hogy elégtételt követel. „A leghatározottabban visszautasítom Radnai László állításait: nem kaptam hárommillió forintot Portik Tamástól, Portik sem pénzzel, sem mással – ahogy a jog fogalmaz: jogtalan előnnyel – nem befolyásolta róla vagy az őt érintő ügyekben íródott cikkeimet. Csak magamnak ártanék, ha ezen túlmenően polémiába bocsátkoznék egy maffia-bűncselekményekért elítélt emberrel, aki – ki tudja, miért és hogyan – az első elítélt keresztapából hirtelen a Nemzeti Nyomozó Iroda legmegbízhatóbb koronatanújává lépett elő” – mondta. Az üggyel hírbe hozott ügyvéd kérdésünkre ugyancsak mindent cáfolt. Azt mondta: mivel akkoriban ő volt a bűnvádi eljárás alatt álló Radnai védője, az ügyvédi titokra tekintettel nem árulhat el részleteket az ominózus beszélgetésen elhangzottakról, de volt védence történetét nem tudja megerősíteni.

Célkeresztben

Súlyos váddal illette a Népszabadság munkatársát a Portik-per tegnapi tárgyalásán egy közismert bűnöző. Radnai László azt állította: a 90-es években lefizették kollégánkat, aki viszont ezt az állítást a leghatározottabban visszautasítja. Szerkesztőségünk minden ilyen ügyet a lehető legkomolyabban vesz, hiszen számunkra elsőrendű fontosságú, hogy munkatársaink feddhetetlenek, függetlenek legyenek, tevékenységüket politikai és gazdasági befolyástól mentesen végezzék. Ugyanakkor lapunk és kollégáink becsületét, jó hírnevét meg kell védenünk az alaptalan, munkájuk befolyásolására alkalmas vádakkal szemben. Ezt tesszük most is, mivel a birtokunkban lévő tények alapján a munkatársunk befeketítését célzó ak ciónak kell minősítenünk a vallomásban szereplő állításokat. Olvasóinknak és munkatársainknak is tudniuk kell, hogy a szakma és a sajtóetika szabályait súlyosan megszegőket nem tűrjük meg soraink között, az aszerint dolgozók viszont számíthatnak a védelmünkre. Akkor is, ha bármilyen alantas okból bűnözők célkeresztjébe kerülnek.

Tóth Levente megbízott főszerkesztő

Portik Tamás őrei társaságában tegnap a bíróságon