A miniszterelnök azért is tehetne ilyen gesztust, mert a hírek szerint Angela Merkel személyes garanciát vállalt „a legmagasabb uniós szinteken” arra, hogy Magyarország tiszteletben tartja az uniós alapelveket, jogszabályokat, és kész a szükséges jogalkotásra – mondta a Népszabadságnak tegnap egy a miniszterelnökhöz közel álló politikus annak kapcsán, hogy Orbán Viktor komoly politikai vihart okozott pénteki rádiónyilatkozatával.

Egy másik kormányzati forrásunk szerint ugyanakkor „a miniszterelnök személyiségéből nem következik a brüsszeli bocsánatkérés”. Az azonban valószínű, hogy telefonon már megmagyarázta a német kancellárnak, mire is gondolt valójában a közrádióban – tette hozzá. Szerinte azért is erősíteni kellene a német kancellárt, mert jól látszik, hogy Merkel úgy kezeli a magyar ügyet, hogy Magyarország akár egy távoli „tartománya” is lehetne Németországnak, míg a német szociáldemokraták győzelme esetén nem számíthatnánk semmilyen méltányos elbánásra.

Az előzmények: a múlt héten egy német fórumon Merkelt megkérdezték arról, hogy „lovasságot kell-e küldeni Magyarország ellen, vagy sem”, miután a szociáldemokrata kancellárjelölt, Peer Steinbrück felvetette: a magyarországi antidemokratikus és kirekesztő folyamatokat tekintve nem szabad eleve elvetni azt a lehetőséget, hogy Magyarországot kizárják az EU-ból. Merkel azt a véleményt képviselte, hogy nem kell azonnal lovasságot küldeni, nem lenne érdemes kizárni Magyarországot, mert úgy még kevésbé lehetne befolyást gyakorolni az országra. „Csak hogy tisztázzuk a dolgot: a németek küldtek már lovasságot Magyarországra. Tankok formájában jöttek. Ne küldjenek, az a kérésünk. Nem volt jó ötlet. Nem vált be” – így reagált minderre Orbán Viktor a magyar rádióban. Másnap Guido Westerwelle német külügyminiszter Belgrádban „sajnálatos kisiklásnak” minősítette az elhangzottakat, amelyeket egyértelműen visszautasított. A német és az európai sajtó kommentátorai pedig úgy értelmezték a tankos kijelentést, hogy a magyar miniszterelnök Adolf Hitlerhez hasonlította Merkelt, illetve „Orbán náci módszerekkel vádolja Merkelt” (Spiegel Online).

A magyar diplomácia hétfőre már „kétségbeesett” a reakciók hallatán, különösen a botrány gyors tovagyűrűzése miatt – tájékoztatták lapunkat. Prőhle Gergely EU-kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár igyekezett úgy interpretálni Orbán Viktor kijelentését, hogy egy a német belpolitikában használatos stiláris eszköz, valójában a szóhasználat vált Németország és Magyarország vitájának tárgyává.

– Amikor a műsorvezető feltette a pénteki műsorban a kérdést, sem ő, sem a miniszterelnök úr nem tudta, hogy a lovashadsereg küldése a szociáldemokrata kancellárjelölt Steinbrück szájából származó kifejezés, ő gondolta még a banktitok kapcsán Svájcba küldeni a német lovashadsereget. Természetesen már akkor is ironikus megjegyzés része volt ez – emlékeztetett az államtitkár a Hír TV-ben. Megfogalmazása szerint „nagyon nagy rosszindulat kell ahhoz, hogy valaki azt olvassa ki Orbán Viktor nyilatkozatából, hogy a miniszterelnök Angela Merkelt Adolf Hitlerhez hasonlította”.

Kormányközeli források lapunknak állították, a miniszterelnök ismerte a Merkel-nyilatkozatot, tudta, mire reagál a szokásos pénteki rádióinterjúban. Ráadásul, amikor a műsorvezető feltette a kérdést, „Angela Merkelt kérdezték arról, hogy lovasságot kell-e küldeni Magyarország ellen, vagy sem”, Orbán Viktor meg sem várta, hogy befejezze a mondatot, azonnal reagált. Vezető fideszeseknek viszont határozottan az a véleményük: a kormányfő Steinbrücknek szánta a kemény mondatokat, de Angela Merkelnek ártott vele, aki éppen megvédte Magyarországot. Ebben az interpretációban mindenesetre a német és az európai baloldalnak muníciót szolgáltatott; a német választási kampányban Orbán Viktor kapcsán azt szegezheti a baloldal a kancellárnak, hogy „lám-lám, kígyót melengetsz a kebleden”.

– A tankos hasonlat nem lehetett véletlen elszólás a miniszterelnök részéről. Hiszen Merkel az ominózus fórumon azért arra is hangsúlyt helyezett, hogy Magyarország nagyon sokat segített Németországnak az újraegyesítés során, amit a németek soha nem felejtenek el. De „nincs kibúvó”, ha felmerül, hogy esetleg antiszemita tendenciák vagy más káros folyamatok bontakoznak ki. Ilyen esetben „nyílt párbeszédet kell folytatni, amihez hozzá is vagyunk szokva”, és mindent meg kell tenni azért, hogy „magyar barátainkat jó útra térítsük”. A magyar miniszterelnök a német történelem különösen kényes korszakára célzott nyíltan a tankokkal, a náci megszállással – ismerte el az egyik fideszes politikus.

Valamelyest erősíti ezt a véleményt az is, amit Németh Zsolt külügyi államtitkár nyilatkozott a Hír TV-ben – igaz, Rui Tavares vélt és azóta cáfolt „kommunista múltjára” is célozva. Ő azt nyilatkozta: „akkor, amikor Magyarország az alapvető emberi jogokból és szabadságjogokból kap kioktatást olyan helyekről, ahonnan meglehetősen furcsa, hogy ilyen kifogások érkeznek, azt gondolom, egyáltalán nem lehet kifogásolni azt, amikor mi határozottan megfogalmazzuk a véleményünket”.

SPD: felszólal Mesterházy is

Alapításának százötvenedik évfordulóját ünnepli a napokban a Németországi Szociáldemokrata Párt (SPD), ezen alkalomból ünnepséget és konferenciát tartanak Lipcsében. Az eseményen – Sigmar Gabriel meghívására – az MSZP elnöke, Mesterházy Attila is részt vesz, és szerdán beszédet mond a német szociáldemokraták által kezdeményezett Progresszív Szövetség létrehozása kapcsán. A szociáldemokrata eseményen várhatóan felszólal még Ed Miliband, a Brit Munkáspárt vezetője, Harlem Désir, a Francia Szocialista Párt első titkára és Howard Dean, az amerikai Demokrata Párt vezetője is. Az SPD-konferencia kiemelt témája egyébként elsősorban a szociális biztonság és egyenlőség, illetve a fenntartható növekedés megteremtésének lehetőségei lesznek, különös tekintettel a munkahelyteremtés jelentette kihívásokra. (Sz. T. L.)

Angela Merkel és Orbán Viktor