Az egyéni jelölteknek egymillió járna, azok a pártok pedig, amelyek országos listát állítanak és vala mennyi egyéni körzetben indulnak, csaknem hatszázmillióra számíthatnak.

Csakhogy az egyéni jelöltség megszerzése nem túl nagy kihívás. Ehhez elég ötszáz ajánló aláírást összegyűjteni, egy-egy polgár ráadásul tetszése szerint osztogathatja a támogatását: akár a körzetében indulni kívánó valamennyi jelölt és párt gyűjtőívére feliratkozhat. Az országos lista állításához pedig elég a fővárosban és kilenc megyében 27 egyéni jelölt, vagyis összesen 13 és fél ezer támogató. Az a szervezet, amely ezt a feltételt teljesíti, csaknem 150 milliós kampánytámogatásra számíthat, de 54 jelölt háromszázmilliót, nyolcvan 450 milliót, az összes lehetséges, tehát 93 egyéni választókerületi induló már alig kevesebb mint hatszázmilliót ér. A kis pártok számára a 150 millió is mesés összeg.

Ha a Fidesz azt akarja, hogy sokan induljanak, ezzel könnyedén elérheti. És ezt akarja, ami a fideszes Cser-Palkovics András és Gulyás Gergely által jegyzett javaslatból ki is derül.

„Annak érdekében, hogy az országgyűlési választáson minél több egyéni jelölt megmérettethesse magát, és a választópolgárok a lehető legtöbb jelölt közül választhassanak, illetve ne csak a nagyobb pártok rendelkezhessenek megfelelő forrásokkal, hogy egyéni választókerületi jelöltjeik választási programjaikat a választópolgárok számára bemutathassák, ezért a javaslat minden egyéni választókerületi jelölt számára azonos összegű költségvetési támogatást biztosít” – derül ki a tervezet indokolásából.

A cél nyilvánvaló: az ellenzék megosztása. Ráadásul nemcsak egyéni jelöltekből, hanem az országos listákból is elég nagy lehet a felhozatal, hiszen a kevésbé ismert politikai formációk számára a minimálisan 150 milliós támogatás már igencsak vonzó összeg lehet, amelynek révén kitörhetnek az ismeretlenségből. A választók meg majd kapkodhatják a fejüket, hogy a vélhetően terjedelmes szavazólapon majd kire voksoljanak.

Eddig a pártok egy-egy parlamenti választásra százmilliós költségvetési támogatást kaptak, amit az indulók arányában osztották szét. Például 2010-ben összesen – az egyéni választókerületekben és a listákon – négyezer körüli jelöltet vettek nyilvántartásba, így fejenként nagyjából 25 ezer forint jutott. Egy-egy párt tehát legfeljebb húszmilliót kapott, aki pedig függetlenként próbálkozott, annak a saját számlájára utalták át a 25 ezret. Most az egyéni jelölteknek negyvenszeres, a pártoknak akár hatvanszoros pénz járhat.

Igaz, ez nincs ingyen, mert a 2010-es választáson legalább egyszázalékos támogatást szerzett pártok jövőre a tervezet szerint a kampánytámogatáson túl egyetlen fillér állami apanázsra sem számíthatnak. A Fidesz a 2012-es költségvetési törvény szerint valamivel több mint egymilliárdot kapott a büdzsétől, tehát rosszul jár, a többiek viszont jobban. Feltéve, hogy minden egyéni körzetben lesz majd jelöltjük, mert a hatszázmillióra csak akkor számíthatnak.

Az egyéni jelölteknek pedig érdemes lesz meggondolniuk, hogy beszállnak-e a versenybe, mert aki nem szerzi meg legalább a szavazatok két százalékát, kamatostul fizetheti vissza az egymilliót. A pénzhez egyébként senki nem jut hozzá, mert a támogatást egy kincstári kártyáról lehet felhasználni – kizárólag kampánycélokra, számla ellenében. Aki nem tud elszámolni, attól pedig kétmilliót hajtanak be, már ha sikerül.

A Fidesz korábban takarékos kampányról beszélt, ezért tiltották meg az országos listát állító pártoknak, hogy a kereskedelmi médiában hirdessenek, a közszolgálati rádiók és tévék pedig ingyenesen közlik majd a politikai reklámokat. Nem ezt a szándékot támasztja persze alá, hogy a kampányban jelöltenként elkölthető összeget az eddigi egymillióról ötmillióra emelik. Másfelől tény, hogy a pártok ezt a keretet – ami korábban legfeljebb 386 millió volt – soha nem vették komolyan, mert elemzők a nagyobb szervezetek esetében két-hárommilliárdos költésről is beszéltek. Most viszont a legális határ – ha egy párt a maximális számú jelöltet indítja, és országos listát is állít – egymilliárd közelébe nőhet, amiből a költségvetés nagyjából hétszázmilliót fedez majd.

Egyébként további szempont: a politikai hirdetések korlátozása miatt az országos listát állító pártok az eddiginél nagyobb mértékben vesznek majd igénybe egy sajátos reklámhordozót. Ez az óriásplakát, tehát a korábbinál jóval nagyobb állami támogatás jelentős része mindenképpen a Simicska Lajos érdekeltségében lévő Mahir Cityposterhez kerül.

Mindez elképesztően sokba is kerülhet. Hárommilliárdba mindenképpen, mert ha csak a Fidesz, a Jobbik és valamilyen demokratikus ellenzéki formáció állít országos listát, a számla akkor is megközelíti ezt az összeget. De ha nagyobb számú, egyetlen parlamenti mandátum megszerzésére is esélytelen párt szintén versenybe száll, a költségek ennek akár a kétszeresét is elérhetik.

A javaslat szerint változhat a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény is. Politikai szervezetek a jövőben külföldi államoktól, szervezetektől és magánszemélyektől egyetlen fillérnyi támogatást sem fogadhatnának el. De névtelen adományt sem, mert ha ilyen érkezne, azt egy, az Országgyűlés által létrehozott alapítvány javára kellene befizetni.

Nem lesz időközi választás

Több ponton – a köztársasági elnök által az Alkotmánybírósághoz küldött eredeti javaslathoz képest már harmadjára – változik az új választási eljárási törvény. Civil jogvédő szervezetek észrevételei alapján törvénybe iktatják azokat a többletgaranciákat, amelyekkel még a látszatát is szeretnék elkerülni annak, hogy befolyásolni lehetne a választás eredményét – állítják fideszes politikusok.

A levélben szavazók névjegyzékére és a külképviseleti névjegyzékre feliratkozók számáról naponta frissülő adatok jelennek majd meg, emellett lehetővé teszik, hogy a Nemzeti Választási Bizottság tagjai és a nemzetközi megfigyelők ne csak betekinthessenek a névjegyzékbe, hanem össze is vethessék azt a névjegyzékbe vétel iránti kérelmekkel, a levél útján szavazók jegyzékével és az állampolgársági okiratok nyilvántartásának adataival. A bizottságba minden országos listát állító párt további öt szakértőt delegálhat majd, akiknek ugyancsak lehetőségük lesz a teljes szavazatszámlálási folyamat ellenőrzésére. Ugyanakkor a törvény rögzítené: idén szeptember 1-je utáni időpontra már nem lehet időközi országgyűlési képviselő-választást kitűzni. Rögzítik emellett, hogy az európai parlamenti és a helyhatósági választások a jövőben sem egyszerre lesznek. (L. K.)

A ciklus utolsó időközi választásainak egyikén, Dunakeszin – a plakátok felértékelődnek majd