A Pedagógus Szakszervezet elnöke hangsúlyozta: hiába tiltakozott a szakszervezet a minden pedagógust kötelezően tömörítő testület megalakítása ellen, ehhez a kormány eltántoríthatatlanul ragaszkodott. Hozzátette, a tudomásulvétel nem jelent egyet azzal, hogy támogatják is a testület felállítását.

– Azért tettünk javaslatokat a MPK felállításáról szóló törvényjavaslathoz, hogy jogszabályban is rögzítve legyen, ez a köztestület nem láthat el szakszervezeti érdekvédelmi feladatokat –mondja Galló Istvánné.

A parlament előtt lévő törvénytervezetbe a PSZ nyomására bekerült, hogy a „kar szakmai érdek-képviseleti tevékenysége során a reprezentatív szakszervezetekkel együttműködik, és tiszteletben tartja a szakszervezeteknek a munka törvénykönyve és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény által biztosított jogait”. Az a paragrafus is a szakszervezet kérésére került be, amely arról rendelkezik, hogy ha egy szakszervezeti tagot von felelősségre az MPK etikai bizottsága, akkor az érintett pedagógus kaphasson segítséget az érdekvédelmi szervezettől. A tervezetbe az is bekerült, hogy ha valaki az etikai eljárás eredményét nem fogadja el, bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. A PSZ elnöke szerint az MPK létrehozása nem szolgál mást, mint hogy az etikai kódex felhasználásával az összes pedagógus felett kontrollt gyakorolhassanak, ami akár a magánéletükre is kiterjedhet.

Kormányközeli információink szerint a pedagóguskar valamely vezetői pozíciója lehet Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár menekülési útja egy új kormányzati ciklus esetén. Úgy tudjuk, a Fideszben felmerült, hogy az esetleges 2014-es győzelem esetén más államtitkár vigye tovább a közoktatás ügyeit. Vannak, akik úgy vélik, Hoffmann „el van kopva”, új ember kellene. Egy a kar élén betöltött pozíció Hoffmann Rózsa visszavonulási területe lehet.

Idetartozik, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma a múlt szerdai kormányülésre jelentéssel készült, amely a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) „tevékenységével kapcsolatos fontosabb eseményekről” tájékoztatta a miniszterelnököt.

A jelentés legérdekesebb része az, ami a béren kívüli juttatásokról szól. Becslések szerint a pedagógusok negyven százalékának volt az államosítás előtti időkben olyan kollektív szerződése, amelyet az önkormányzatokkal kötött. Ezek alapján béren kívüli juttatást – vagyis cafeteriát – is kaptak. A központosítás után az önkormányzatoktól a KLIK-hez átkerült kollektív szerződések továbbra is hatályosak maradtak. Az érintett pedagógusok azonban már a februári fizetésük óta nagyon megérzik, hogy a cafeteriát most már nem kapják.

A KLIK tehát megsérti a kollektív szerződésekből fakadó munkavállalói jogokat, de ezt a humántárca által írt jelentésben nem fejtik ki részletesen. A helyzet megoldására felvázolt lehetőségekből kitűnik, hogy csak akkor orvosolnák az önkormányzati bérezés során kialakult béregyenlőtlenségeket, ha a zárolásra hivatkozva senkinek nem adnának semmit. Ezzel viszont továbbra is törvénysértésben maradnának a kollektív szerződések hatálya miatt.

Ha viszont azt a javaslatukat nézzük, amely alapján a KLIK pedagógusnapon Erzsébet-utalványokat osztogatna a kollektív szerződésekből fakadó kötelezettsége miatt, azzal bizonyosan nem orvosolják a korábbi béregyenlőtlenségeket, amelyek mértékéről épp a napokban tett különös nyilatkozatot Giró-Szász András kormányszóvivő. Ő úgy fogalmazott, hogy egyes önkormányzatok a pedagógusbérekhez viszonyítva „horribilis” juttatásokat adtak.

Galló Istvánné