Hogy mi volt a tétje Varga Mihály és Olli Rehn megbeszélésének kedden Brüsszelben? „Nem a 92 milliárdos zárolás. Hanem hogy az Európai Bizottság pénzügyi biztosát meggyőzi-e a nemzetgazdasági miniszter arról, hogy a 2013-as és a 2014-es költségvetést illetően a nagy projektek esetén az egyszeri kiadások biztonsággal finanszírozhatók egyszeri bevételekkel, és nem a költségvetési fejezetek rovására megy a pénzköltés” – válaszolta a Népszabadságnak egy kormányközeli szereplő, hozzátéve, nyilván az a cél, hogy az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin június 22-én megszüntesse a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárást.

Varga Mihály „óvatos” optimizmussal nyilatkozott arról, a biztostól személyesen kapott „biztató jelzést” arra nézve, hogy a magyar egyenlegjavító intézkedések elegendőek lehetnek a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséhez.

Arról forrásunk tudomása szerint már nincs igazi vita az unióval, hogy a 2013-as hiánycélt tartani lehet, persze az várhatóan magasabb lesz 2,7 százaléknál. Viszont a magyar kormány, úgy tűnik, tudomásul veszi a „ 3+1-es” uniós képletet is, vagyis azon túl, hogy 2011-ben, 2012-ben és idén is 3 százalék alatti lesz a hiány – tehát teljesítjük a lefektetett uniós kritériumot –, mégis a 2014-es „szám” határozza meg az Ecofin-döntést. Állítólag Orbán Viktor szűk körben megint azt mondta, amit tavaly ősszel egy EU-csúcs szünetében tartott sajtótájékoztatón, hogy Brüsszel számszerűsítse az igényét. „Azt kérjük az Európai Uniótól, mondja meg, hogy mennyi hiányzik. És akármennyit mond, azt mi elő fogjuk teremteni.” (Akkor a miniszterelnök csupa olyat helyezett kilátásba, amiről tudta, hogy Brüsszelnek nem tetszik: a bankadó, közművagyonadó, energiaadó emelését és az online szerencsejáték megadóztatását.)

Most is ugyanaz a helyzet, mint ősszel, Brüsszel szerint statikusan szemlélve már a határon belül vannak a várható magyar hiánymutatók, dinamikusan szemlélve azonban még vannak kétségek. Közérthetőbben: a kormányzati intézkedések a büdzsé mérlegét javítják, de nincs garancia a növekedésre – és e várható negatív hatásnak a bekalkulálásával már nem látszik egyértelműnek a megfelelő végeredmény az Európai Bizottság szerint.

Ez a „szubjektív elem” a fideszesek szerint, ami azt jelenti, hogy nincs „automatizmus” az Európai Bizottság részéről. Az automatizmust forrásunk úgy fordította le: ha az Európai Bizottság május 29-én azt javasolja, hogy szüntessék meg az eljárást ellenünk, és az Ecofin is ennek megfelelően döntést hoz, az „matematika”, hiszen a magyar hiányszámok stimmelnek. Viszont ha nyáron nem engedik ki Magyarországot az eljárás alól, vagy őszre halasztják a döntést, az már „politika”, különösen, ha Romániát kiengedik. Arra, hogy miért lenne baj, ha őszre halasztaná Brüsszel a döntést, hiszen ennek lenne logikája: akkor már látnák a főszámokat, azt, hogy 2014-re választási költségvetést készít-e a kormány, Orbán Viktor „elengedi-e a gyeplőt”, forrásunk nem adott meggyőző választ. A „lebegtetést” és a kormányoldalon szokásos uniós „kettős mérce” tézist ismételgette.

Akármit csinálunk, Brüsszelnek sose elég – idézte egy másik kormányközeli szereplő Orbán Viktor miniszterelnök korábbi kijelentését. De szerinte „minden jó lesz”: ha mégis megszüntetik az eljárást, az diadal lesz, és az Orbán-kormány részéről jöhet a sikerkommunikáció. A nemleges brüsszeli döntés politikai skandalum lesz, de a szabadságharcos kommunikáció reményeik szerint legalább 2,3 millió szavazót hoz a 2014-es választásokon a kormány mellett. Forrásunk személyes véleménye: Brüsszel számára dilemma, hogy elengedje-a „a madzagot”, megszüntesse-e a túlzottdeficit-eljárást, hiszen úgy tűnik, ez az egyetlen eszköz a kezében (a kohéziós pénzek feletti kontrollal), „amivel érdekli Orbán Viktort”.

Másik oldalról viszont – és egyre többször lehet ezt a véleményt hallani fideszesek között – az EU „környékén” is belátták már, hogy ha a baloldal 2014-es győzelmét szeretnék, nem támadhatják a végtelenségig az Orbán-kormányt, mert kontraproduktív. A kormányoldalon már a hét elején meggyőződéssel állították: a jelentéstevő Rui Tavares portugál európai parlamenti képviselő is azért visszakozott vasárnap az „atombombának” tartott EU-szankciót illetően – ha az Orbán-kormány nem állítja helyre az alkotmányosságot, az EU-szavazati jog megvonását célzó eljárást is elindíthatják Magyarország ellen –, mert belátta, hogy ezzel az Orbán-adminisztráció malmára hajtaná a vizet.

Varga Mihály és Orbán Viktor, mindketten a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére koncentrálnak