Angelina Jolie bejelentése melleinek eltávolításáról másfél évtizedes orvosi eljárásra irányította rá a figyelmet. – A hazai egészségügyben 16 éve végzik ezt a genetikai vizsgálatot – mondta lapunknak Oláh Edit genetikusprofesszor, az Országos Onkológiai Intézet molekuláris genetikai osztályának vezetője.

Eddig 9000 beteg adatait gyűjtötték össze. Magyarországon a mellrákkal kezelt nők öt százaléka, a petefészek-daganatok 11 százaléka, a férfiemlőrákos esetek harmada hozható összefüggésbe a BRCA gén mutációjával. A megbetegedésre jellemző, hogy a nem örökletes esetekben 49 – pluszmínusz öt – éves korban alakulhat ki a mellrák, az említett génhibás betegeknél viszont ez a korhatár egy évtizeddel korábbra tolódhat. A professzor asszony szerint idehaza a genetikai mutációt hordozók száma legalább 15-20 ezer lehet, vagyis a népesség szintjén ritkának számít.

Az onkológiai intézet genetikusai több száz esetben azonosították eddig ezt a mutációt. Csak nagyon kevesen vették igénybe mindmáig a megelőző petefészek- vagy emlőeltávolítást. Ennek az is az oka, hogy az elmúlt tizenöt évben a hazai onkoteamek, amelyek egy-egy beteg kezeléséről döntenek, nem támogatták ezt a radikális megoldást: a szoros betegkövetést, a rendszeres szűrést sokkal fontosabbnak tartották. Egy ideje viszont már hetente van olyan eset, amelynél kifejezetten a radikális szerveltávolító műtét mérlegeléshez kérik a vizsgálatot.

Oláh Edit is elismeri, hogy a szűrés nem annyira hatékony megoldás, mint a radikális, megelőző műtét. De azt is számba kell venni, hogy ha valaki ilyen gént hordoz, és ennek következtében el kell távolítani a mellét és/ vagy a petefészkét, annak nem könnyű feldolgoznia ezt az információt. A beavatkozás nem is kockázatmentes, és csak 95 százalékkal csökkenti a rák kialakulásnak rizikóját. Ráadásul az ilyen szerveltávolító műtéteknek vannak kellemetlen mellékhatásai is, mint például a klimax.

Úgy véli a genetikus, hogy talán Angelina Jolie is várhatott volna egy kicsit a radikális beavatkozással, hiszen több gyereket is szült, s a kihordott terhesség és a szoptatás védőtényező a betegség ellen. Azaz lehet, hogy ki sem alakult volna nála a betegség. A professzor asszony szerint a génhiba nem azt jelenti, hogy mindenképpen bekövetkezik a mellrák, pusztán azt, hogy nagyobb a kockázata.

Nem fizet az OEP

A hazai onkológusokat megosztja, hogy van-e értelme megelőzés céljából a radikális mell-, illetve petefészek-eltávolításnak. Közülük sokan nincsenek meggyőződve arról, hogy ezzel valóban véglegesen megelőzik-e betegséget. Az ellenzők szerint elég néhány emlősejt visszamaradása ahhoz, hogy a rák kiújuljon.

A melleltávolító műtétekkel gyakorlatilag szinte a csontos bordákig eltávolítják a mellszöveteket. Angelina Jolie esetében is ez történt, annyi különbséggel, hogy nála meghagyták a mell bőrét, és a műtét során szövettágítót helyeztek a mellizom alá. Amikor az izomtágítással elértek egy bizonyos méretet, a szövettágítót kicserélték mellimplantátumra. A szövettágítás hosszú hetekig is eltarthat. Ez a műtéti eljárás Magyarországon is elérhető, csak a közfinanszírozása nem megoldott. Vannak más mellpótló eljárások is, például a sajátszövetes eljárás, amikor a has vagy hát zsírszövetéből pótolják az eltávolított mellszövetet.