Az információszabadságról szóló törvény módosítása miatt ellenzéki politikusok és civil szervezetek sora tiltakozott, mert úgy vélik, annak célja elsősorban a sokak szerint botrányos trafikpályázatok megismerhetőségének megakadályozása. A jogszabály szerint nem kell az adatkérést teljesíteni, ha ez „az ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést” eredményezne. A hivatalos indokolás szerint ez a tömeges „visszaélésszerű” adatigénylések megakadályozását szolgálná, sokan viszont úgy vélik, e hivatkozással megakadályozhatják közérdekű adatokhoz való hozzáférést.

A civilek kifogásolták azt is, hogy ezentúl nem lesz nyilvános az olyan adat, amelynek kiadása az adatszolgáltató hatóság szerint valamilyen „üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna”. A módosítás a személyes, de az érintettek közfunkciójából fakadóan nyilvános adatoknak, például az állami vezetők juttatásainak a terjesztését is korlátozza azzal, hogy előírja a célhoz kötött adatkezelés követelményét. Ezzel megakadályozhatják az olyan honlapok működtetését, amelyek a közérdekből nyilvános adatokat – például egyes személyek fizetését és más járandóságait – a nyilvánosság számára rendszerezett formában hozzáférhetővé teszik.

Az államfő

Emiatt politikusok és civil jogvédők is arra kérték Ádert, hogy a törvénymódosítást ne írja alá, és az aggályokkal részben egyet is értett.

Az államfő szerint a szabályozásból „a jogalkalmazó számára az a téves következtetés vonható le, hogy a külön törvények szerint lefolytatott eljárásban érintett személyeket megillető jogorvoslat lehetősége megszűnik, noha ezekben az esetekben ez idáig sem az Info-törvény passzusai voltak alkalmazandóak, hanem az egyes külön törvények által biztosított iratmegismerést, tájékozódást szabályozó jogszabályok rendelkezései”. Ezért „a módosítás helyes értelmezésének feltétele az, ha a módosított rendelkezés utal arra, hogy a változtatás nem eredményezheti a más jogszabályban biztosított közérdekből nyilvános adatok és a közérdekű adatok megismerhetőségének korlátozását”.

Áder ugyanakkor kifejtette, hogy „a módosítás a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozásának terjedelmét nem határozza meg pontosan”. Nem azt kifogásolja tehát, hogy megtagadható a közérdekű adat kiadása, hanem csupán azt: nem határozták meg egyértelműen, mit jelent „a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványainak mélységére és terjedelmére való utalás”. Ezzel szerinte „a közfeladatot ellátó szerv túl széles körű mérlegelési lehetőséget kap”, hogy eldönthesse, mi a tájékoztatásnak az a mélysége és terjedelme, amire már csak egy ellenőrző szervezet jogosult. A civilek más észrevételeit viszont Áder nem osztotta.

A Fidesznek fontos a köztársasági elnök véleménye, azt a frakció teljes mértékben figyelembe fogja venni, „amikor a törvényjavaslat további sorsáról” dönt – közölte a frakció tegnap.

Munkatársunknak még szerdán fideszes vezető politikusok azt mondták: már megbánták, hogy a frakció megszavazta a módosítást. Nem azért, mert szakmailag nem lenne indokolt, hanem mert „nem lehet lemosni” a vádat, hogy a trafikbotrány miatt született a módosítás, azért, hogy ne kelljen nyilvánosságra hozni a pályázatok és az azokkal kapcsolatos elbírálás részleteit. A koncessziós törvény és a trafiktörvény külön is szabályozza, milyen adatokat kell nyilvánosságra hozni, és Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke is egyértelműen foglalt állást – mondta egyik forrásunk, hozzátéve: természetesen a szerződések megkötése után lehet közérdekű adatokról szó.

Arra a felvetésünkre, miszerint nem lehet véletlen, hogy a módosítást viharos sebességgel épp a trafikbotrány kirobbanásakor szavazta meg a kétharmad, forrásunk azt mondta, politikailag rosszul időzítettek, de az az igazság, hogy Tarlós István főpolgármesternek és más önkormányzatoknak elegük lett abból, hogy az elmúlt időszakban „zsinórban” árasztották el a hivatalokat a közérdekű adatkérelmek. A polgármesterek szerint ez sok esetben ahhoz vezetett, hogy a több ezer oldalas adathalmaz kiválogatása, szortírozása, anonimilázása túl sok munkatársat kötött le, és veszélyeztette a napi ügymenetet. Mégpedig azért – tette hozzá egy településvezető –, mert nem pontos adatkérésről volt szó, hanem például egy adott önkormányzat valamennyi EU-szerződéséről. Konkrét, jól megfogalmazott megkereséseknek – hangoztatta – természetesen ezek után is eleget tesznek.

A civilek örülnek

A Transparency International Magyarország (TI) tegnap örömét fejezte ki afelett, hogy a köztársasági elnök megvétózta az információszabadságról szóló törvény módosítását. Az információszabadságról szóló jogszabály módosítása ellen tiltakozó szervezetek, köztük a TI, a K-Monitor, valamint a Társaság a Szabadságjogokért, továbbá a visszaküldés hírét elsőként közlő Atlatszo.hu portál az információszabadság elleni brutális támadásnak tekintette a törvényjavaslatot, amely álláspontjuk szerint jelentősen megnehezítette volna a polgárok közérdekű adatokhoz való hozzáférését. (Nol.hu)