Feldmájer Péter: Teljesen egyértelmű elutasítás

A rendszerváltás óta kevés esemény vonzott ilyen sok külföldi újságírót – így jellemzi a Zsidó Világkongresszus budapesti közgyűlését kísérő nemzetközi érdeklődést Feldmájer Péter. A Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) elnöke szerint komolyan kell venni Orbán Viktor szavait: a magyar kormányfő egy izraeli lapnak nyilatkozva mindenféle szövetséget kizárt a Jobbikkal.

Kitől jött az ötlet, hogy Budapesten rendezzék a Zsidó Világkongresszus közgyűlését? És miért?

Közösen beszélgettünk erről a világkongresszus képviselőivel. Nekem az első pillanattól kezdve az volt a célom, hogy a magyar zsidóság végre bekerüljön a világ zsidóságának köztudatába, ha úgy tetszik, felkerüljön a világ zsidóságának térképére.

Eddig nem volt ott?

Alig. Nézze, a magyar elszigetelt nyelv, ráadásul a magyar zsidóság mindig erősen patrióta volt. Nem szeretnék bonyolult vallási és történelmi magyarázatokba fogni, de a magyar zsidóság teljesen más, külön úton járt, mint a többi, jelentős lélekszámú zsidó közösséggel bíró kelet-európai ország, Lengyelország vagy Oroszország zsidósága – ahol például külön nemzetiségként kezelték őket. A holokauszt után pedig a kommunista hatóságok minden szálat elvágtak Magyarország és a világ megmaradt zsidósága között.

Feldmájer Péter a Zsidó Világkongresszus háromnapos, budapesti közgyűlésén
Feldmájer Péter a Zsidó Világkongresszus háromnapos, budapesti közgyűlésén

Könnyen sikerült rábírni a magyar kormányt az együttműködésre és Orbán Viktor miniszterelnököt arra, hogy felszólaljon a közgyűlésen?

Amikor egy tavaly decemberi találkozón informálisan felkértem a miniszterelnök urat, ő habozás nélkül igent mondott.

A közgyűlés morbid felvezetéseként a szélsőjobb úgynevezett „anticionista” gyűlést szervezett. Első körben ön közölte, hogy egy demokráciában széles körben védelmet élvez a szólásszabadság, a demonstrációt – bár szégyent hoz az országra – nem szabad betiltani. A Mazsihisz aztán mégis tiltakozott, amikor a bíróság végül engedélyezte a tüntetést. Mitől változott meg a véleménye?

Nem hiszem, hogy a kettő között ellentmondás van. A demonstrációt valóban engedélyezni kell, ha nem ütközik tételes jogszabályokba. A bíróság azonban – amennyire tudom – nem tartalmi, hanem formai okokra hivatkozott, jelesül arra, hogy a rendőrségi tiltás a megadott törvényi határidőn túl érkezett.

Ügyvédként ön nyugodtabb lenne, ha a rendőrség a bíróság döntésével szemben, miniszterelnöki parancsra megakadályozta volna a tüntetés megtartását?

Nem. Ahogyan nyilvánvalóvá tettem, egy szélsőjobboldali, antiszemita rendezvény ellen is csak törvényes eszközökkel szabad fellépni. Megítélésem szerint a rendőrségnek kellett volna újra kísérletet tennie arra, hogy még pénteken betiltsa a szombatra meghirdetett demonstrációt.

A tüntetésen a jobbikos politikusok elképesztő szövegeket nyomattak, de a rendezvényre csak mintegy ezren voltak kíváncsiak. Amit akár úgy is értékelhetünk, hogy a durva antiszemitizmusra kevesen vevők Magyarországon.

Természetesen egyetlen ember is sok, de kétségtelen: az, hogy a közel kétmilliós Budapestről csupán ennyien jöttek össze, nem ad okot az elkeseredésre. Ha nincs a – talán túlzottan is nagy – médiafelhajtás, valószínűleg még ennél is kevesebben lettek volna.

Orbán Viktor a közgyűlés első napján mondott beszédet. A Zsidó Világkongresszus vezetői pár órán belül nyilatkozatban bírálták a kormányfőt, amiért nem határolódott el egyértelműen a szélsőjobboldaltól. Furcsa eljárás. A közgyűlés még napokon át tartott, bőven lett volna lehetőségük szóvá tenni a kifogásaikat.

Nyilván emlékszik, én egyből hangot adtam annak a véleményemnek, hogy a kongresszus vezetői körültekintőbben is eljárhattak volna. Akkor is úgy gondoltam, és most is úgy gondolom, hogy a miniszterelnök úr beszédét együtt kell értékelni azzal az interjúval, amit előzőleg a Jediót Ahronót című izraeli lapnak adott. Orbán Viktor ebben teljesen egyértelműen elutasítja az antiszemitizmust, elhatárolódik a szélsőjobboldaltól, kizár mindenfajta szövetséget és együttműködést a Jobbikkal. Jelezni szeretném, hogy utólag Ronald Lauder úr, a világkongresszus elnöke is elfogadta az érveimet, és az izraeli interjúra tekintettel bocsánatot kért Orbán Viktortól.

Ez a másik, amit nem értek. Hiszen a tiltakozás a közgyűlésen elhangzott beszéd tartalma – pontosabban annak hiányosságai – miatt született.

Számomra inkább az a kérdés, hogy egy ilyen – talán mondhatom: korszakos jelentőségű – interjú miért nincs ott angol fordításban a Zsidó Világkongresszuson részt vevő küldöttek asztalán, mire elkezdődik a közgyűlés. Nem hiszem, hogy erről a Mazsihisz vagy a világkongresszus vezetőinek feladata lett volna gondoskodni.

Hanem? A magyar kormánynak?

Nem az én tisztem eldönteni.

Mit gondol, márványba (vagy gránitba) véshetjük azokat a szavakat, amelyeket Orbán Viktor az izraeli lapnak mondott?

Lehet, hogy nem mindenki ért egyet velem, de nekem meggyőződésem: ha egy ilyen komoly tisztséget betöltő politikus ennyire határozottan fogalmaz, akkor azt komolyan kell venni.

Eléggé zavart, hogy az antiszemitizmus témája rendre úgy került elő, mintha az csak a zsidóság – a házunk tájánál maradva: a magyar zsidóság – ellen irányulna. Az antiszemita nézetek szerintem minden magyar embert sértenek, függetlenül származástól és vallástól.

A világkongresszus elfogadott egy jelentést, amely a szélsőjobboldali, neonáci mozgalmak megerősödésével foglalkozik, és külön is nevesíti Görögországot, Magyarországot, Németországot. A jelentésből egyértelműen adódik a következtetés, hogy a szélsőséges pártok nem kizárólag a zsidó közösséget, hanem magát a demokráciát veszélyeztetik. Az sem véletlen, hogy közvetítésemmel meghívtunk egy roma egyetemistát, Jónás Mariannt, aki felszólalt az ülésen, és nagy tapsot kapott. Hasonló szellemiséget képvisel a kongresszuson elfogadott zárónyilatkozat, amely az antiszemitizmus elleni küzdelmet egész Európa ügyének tekinti.

Mi a hozadéka a Zsidó Világkongresszus budapesti közgyűlésének? Van ilyen egyáltalán?

Egészen biztos, hogy van. Nem is kevés. Teljes mértékig teljesült, amiben reménykedtem: a világ minden tájáról érkezett küldöttek megismerték a magyar zsidó kultúrát, Magyarországot és főleg Budapestet. Többségükkel beszéltem, mindegyikük el volt ragadtatva a vendéglátástól és a város szépségétől. A közgyűlésen persze problémák is szóba kerültek, de kétségem sincs, hogy a küldöttek csodálatos élményekkel térnek vissza hazájukba. Magukkal viszik Magyarország jó hírét. És még valami: az esemény hatalmas érdeklődést váltott ki a nemzetközi sajtó részéről. Meg merem kockáztatni, hogy a rendszerváltás óta kevés esemény vonzott ilyen sok külföldi újságírót Budapestre.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.