Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ugyanis szerződést bontott az alapellátásért felelős cserépváraljai önkormányzattal. Így a falu – valamint az a további 1200 tardi ember, aki követte az onnan korábban kiebrudalt orvosát Cserépváraljára –társadalombiztosítás nélkül maradt: se táppénz, se gyógyszertámogatás nem jár nekik. (Népszabadság, május 16., Tardi birkák és oroszlánok)

Kérdésünkre az OEP azt közölte: ők 24-én értesítették Cserépváralja önkormányzatát, hogy harmincadikától megszüntetik a finanszírozást. Ez az egy hét szerintük elég arra, hogy az ÁNTSZ kijelöljön egy orvost a betegek ellátására, illetve az önkormányzat a változásról értesítse a lakosokat. Csakhogy az OEP arról nem vesz tudomást, hogy e döntéssel Tard lakóinak többségét is megfosztotta választott orvosától. És az ÁNTSZ sem jelölt ki OEP-támogatás utalványozására jogosult háziorvost.

„Orvos van, de táppénz vagy támogatással kiváltható inzulin nincs, a beteg meg a sok hivatali okoskodás mellett is meghal a rendelő előtt” – mondta lapunknak Dávid Zoltán cserépváraljai polgármester. Hétfő délutánig egyébként még egyetlen hivatal sem jelentkezett náluk, hogy megoldja a társadalombiztosítási támogatásból kizárt, összesen 1500 ember problémáját. Dávid Zoltán dühösen teszi hozzá: az alapellátás felelősségét ezennel átruházza az államtitkárságra és a törvénytelenséget előidéző jogalkotókra, ő ugyanis ezzel a felelősséggel már nem tud mit kezdeni.

Komáromi Zoltán háziorvos nem érti, hogy az állami hivatalokban dolgozó, jogot végzett emberek miként hagyhatták az ügyet idáig fajulni. Az egykori országos szakfelügyelő szerint az önkormányzat szerződéskötési jogát az egészségbiztosító nem bírálhatja fölül. Ami e konkrét ügyben történt, szerinte érthetetlen. Azt korábban már megírtuk, hogy az OEP adatokat kért a cserépváraljai polgármestertől a körzetről, de az önkormányzat – a jogszerűséget vitatva – ezt megtagadta. Mindez tavaly ősszel történt, s ha az OEP-nek valóban az adatokra lett volna szüksége, bírósággal könnyedén kimondathatta volna, hogy kinek, hol és mit kell bemutatnia. Ehelyett hónapokig nem történt semmi, majd egyik napról a másikra kizártak egy falunyi embert a társadalombiztosítási körből.

Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke szerint nagy a baj. Mégpedig az, hogy a praxistörvény és annak végrehajtási rendeleteinek értelmezése körül óriási a zavar a jogalkalmazók, vagyis az önkormányzatok, az ÁNTSZ, az egészségbiztosító hivatalnokai, s még a bíróságok gyakorlatában is. Csakhogy e zavar következményeként végül mindig a praxis tulajdonosa, a háziorvos jár rosszul. A FAKOOSZ mindezt megelégelve, egységes jogértelmezést kér hamarosan a Kúriától.

– Az önkormányzatok gyakran személyes érdekek mentén semmizik ki a háziorvosokat – mondja Selmeczi, utalva a tardi helyzetre, ahonnan Keszthelyinek korábban el kellett jönnie, méghozzá annak következményeként, hogy nem volt hajlandó elvégezni a halottszemlét egy férfinál. Szerinte ezt egy másik szakembernek kellett volna elvégeznie, hiszen a férfi az ő kezeltje volt, s elvileg akár félre is kezelhette. Selmeczi szerint egyértelműen jogellenes, amikor egy önkormányzat olyan praxisról mondja ki, hogy betöltetlen, ahol van tulajdonos háziorvos. Pedig a praxisjogát csak a tulajdonos adhatja át/el másnak. Abban az esetben, ha elhunyt, az örökösei rendelkezhetnek arról, hogy ki gyógyíthat abban a körzetben. A helyhatóságnak meg azzal kell ellátási szerződést kötnie, aki megvásárolja a praxisjogot, akár tetszik az illető személye, akár nem. Nincs lehetősége a településnek külön eljárásra, pályáztatásra és egyéb jogsértő gyakorlatra. A törvény szerint: a praxisjog konkrét helyre és konkrét területre szól. Selmeczi szerint a finanszírozási szerződés megkötésekor sem az OEP-nek, sem az ÁNTSZ-nek nincs mérlegelési lehetősége. Ezzel szemben a gyakorlatban gyakran az önkormányzatok vonják el a praxisjogot az örökösöktől, és ilyen-olyan módon, de nem jogszerűen szereznek nekik tetsző háziorvost. Így tette ezt a tardi önkormányzat is, amely 300 beteg ellátására közalkalmazotti státuszban foglalkoztat Keszthelyi Gyula praxisjoggal védett területén egy másik orvost. Ezt nem tehette volna meg az érintett helyhatóság, legfeljebb Keszthelyi alkalmazhatott volna maga helyett valakit.

A háziorvosi érdekvédőkkel ellentétben a Magyar Orvosi Kamara elnöke, Éger István úgy véli, szervezetének a konkrét esetben nincs tennivalója. Mint mondja, a kamarának nincs felkérése az érintett háziorvostól arra, hogy ügyében fellépjen vagy akár tanáccsal szolgáljon neki. Az egészségügyi kamarákról szóló törvény sem ad a köztestület számára az ilyen esetekben hivatali eljárásra felhatalmazást. Amúgy meg szerinte nem fordulhat elő, hogy egy falu társadalombiztosítási támogatása megszűnjön.

Éger István szerint ilyen elő sem fordulhat