Rónai fenntartja: 2007-ben készült a Kósa-videó
A köztévé a múlt héten azt közölte: „A Híradó birtokába került újabb rendőrségi dokumentumokból az derül ki, hogy a Portik–Laborc-találkozók után, 2010-ben készülhetett a Kósa Lajost rágalmazó videó”. Rónai nem akart interjút adni. Azt azonban megismételte, hogy a felvétel 2007-ben készült.
Az ominózus felvétel 2010 márciusában jelent meg a YouTube-on. A látvány arra utal, hogy Rónai maga készítette az anyagot. A legújabb sajtóértesülések szerint a felvétel egy Portik Tamás érdekeltségébe tartozó belvárosi stúdióban készült, Budapesten. Rónai szövege betanultnak tetszik. Eszerint egy cég nevében ő vitt 50-75 millió forint kenőpénzt Kósának annak fejében, hogy Debrecen milliárdos értékű ingatlanokat a cég érdekeinek megfelelően minősítsen át.
Kósa a hír megjelenése napján mindent visszautasított. Azt mondta, nem ismeri Rónait, de azért, amit mondott, felelni fog. Ám még mielőtt a botrány kiteljesedett volna, Rónai maga tett feljelentést. Elmondta: egy szó sem igaz abból, amit a felvételen állít, azt kényszer hatására mondta. Az akkor kiszivárgott vallomása szerint a 90-es években kapcsolatban állt az úgynevezett olajos alvilág számos tagjával; sofőrként, futárként, testőrként dolgozott nekik. Így ismerte meg Portik Tamást, aki 2007 nyarán előbb telefonon kereste fel, majd személyesen két férfi társaságában. Róluk azt mondta, az NBH tisztjei. Rónai azt vallotta: megzsarolták. Ha nem teszi meg, amit kérnek, előveszik a régi ügyeit.
2010 márciusában Rónai birtokukban lévő vallomására hivatkozva a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap azt írta: „a Kósa Lajost rágalmazó videót 2007-ben vették fel az egyik, magát NBH-sként bemutató férfi vezényletével”. A két lapra hivatkozva ezt a hírt közölte a köztévé akkori híradója is. Ezzel szemben a múlt héten már azt, hogy a birtokában lévő „újabb rendőrségi iratok szerint a felvételen szereplő férfi 2003-ban került ahhoz a kft.-hez, amely állítása szerint megvesztegette a polgármestert, ugyanakkor a videón jól érthetően azt is elmondja: hét éve dolgozik a cégnél, ráadásul ezt később a rendőrségen is megerősítette. Ez viszont azt jelenti, hogy a rágalmazó videó 2010-ben készült.”
Rónai állítja, más vallomást nem tett, csak azt, amelyben az ügy kirobbanása után elmesélte a nyomozóknak, mikor és hogyan készült a hazugságok sorát tartalmazó felvétel. Az alapján indított nyomozást a rendőrség zsarolás és kényszerítés gyanújával, amit az akkori rendőri vezetők emlékezete szerint már az új kormány hivatalba lépése után függeszthettek fel. Majd idén februárban – közel akkor, mint amikor az Alkotmányvédelmi Hivatal a Portik–Laborc-találkozó miatt bűnpártolásért feljelentette Laborcot –, fokozott ügyészi felügyelet mellett újra elindították.
Rónai azt állítja, azóta őt még nem hallgatták meg újra, így nem is lehet olyan rendőrségi dokumentum, mint amiről a köztévé tudósított. Szerinte nem is az hangzik el a felvételen, mint amit a híradó állít. Ő ugyanis nem azt mondta, hogy hét éve van a cégnél, hanem azt, hogy hét éve van a cég egyik vezetője, Deák Gábor mellett. A mondat úgy szól: „A … kft.-nél dolgozom … Gábor mellett vagyok hét éve…” Rónai ugyanis nem a Dega Kft.-nél ismerkedett meg Deákkal, hanem már korábban is együtt dolgoztak, legalább két cégben.
A szöveg a köztévés értelmezés szerint tökéletes „bizonyíték” rá, hogy a Laborc–Portik-találkozó után történtek a politikusi lejárató akciók. „Itt van például Kósa Lajos esete”. Ám ez a sztori csak akkor áll meg, ha a felvétel 2008 nyara, azaz a találkozók után készült. Egy kis szövegértelmezéssel –látható – ez is megoldható. Egy esetleges újabb letaglózó erejű ütés bevitelének lehetősége az MSZP-nek annyira fellelkesítette Kósát, hogy arról is megfeledkezett: az ügy kirobbanásakor a sajtó előtt írta alá a rágalmazás miatt tett feljelentését. Most azt mondta, ő ilyet nem tett, nem volt rá szükség, mert Rónai feljelentette önmagát.
Az ügy számos kérdést vet fel. Azt például, hogy mikor és miért függesztették fel a nyomozást Rónai zsarolói-kényszerítői ellen. Egyet közülük Rónai megnevezett: Portik Tamást. Róla – a már eddig is tudottakon túl – annyit sikerült kideríteni, hogy 2003–2004-es hazatérése után előbb a BRFK bűnügyi hírszerzői tapadtak rá, majd elvette a BRFK-tól az ügyet az NNI. Hónapokkal később azonban már újra a BRFK volt illetékes Portik-ügyben, mivel az NNI „nem talált fogást rajta”. Később a BRFK sem. Annak ellenére sem, hogy Rónai feljelentése tálcán kínálta volna fel őt a rendőrségnek.
Kérdés továbbá, hogy miért vette tudomásul olyan könnyen a rendőrség (és maga az NBH is), hogy „biztosan nem NBH-sok voltak”, és hogy „az NBH nem állt kapcsolatban Rónaival”. És Portikkal? – kérdezhetjük még ma is. Megkérdeztük volna a rendőrséget „a híradó birtokába került újabb dokumentum hitelességéről”, ám több mint nyolcórás várakoztatás után az írásban feltett kérdéseinkre csak annyit válaszoltak, hogy különböző rendőrségi forrásokra történő hivatkozás tekintetében nem áll módjukban állást foglalni, azok a rendőrség hivatalos álláspontjának nem tekinthetőek.
