Külföldön évek óta hódít a közösségi kertészkedés, itthon tavaly nyíltak meg az első kertek a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) koordinálásával: a Millenáris Park Lecsós kertje után a VIII. kerületben alakították ki a Leonardo-kertet (más szervezésében nyílt meg a Grund és a Kispesti kert). Ezekben 5-8 négyzetméteres parcellákon kertészkedhetnek azok, akiknek a többszörös túljelentkezés mellett kedvezett a sorsolás. A kertekben megvan minden, amire szükség lehet, a szerszámoktól a kútig, sőt szakértőkkel és tanácsokkal is segítik a biogazdálkodást. A közös területeken lehet főzni és programokat is szerveznek: kertészeti előadást, koncertet, irodalmi estet. A diákoknak tanparcellákon mutatják be, hogyan lesz a magból termés.

Idén már négy fővárosi és nyolc vidéki kert létezik: Pécsen és Szegeden kettő-kettő, Szentgotthárdon, Székesfehérváron, Kecskeméten (itt 15 család fogott össze) és Egerben egy-egy működik. – A parcellákra egyre hosszabb a várólista, és mind többen kérdezik, hogyan nyissanak új kertet. A tervek szerint új közösségi kert indul a XI., a XXIII., a XIV. és a III. kerületben, a Vasarely Múzeum előtt díszkert lesz, a Józsefváros pedig több telket szeretne így hasznosítani – sorolja Kertész Monika, a KÉK munkatársa.

Az elmúlt év tapasztalatai alapján azt mondja: mindenféle kertészük van, akad, aki az erkélyen sem ültetett semmit, de olyan is, aki kertes házban nőtt fel. Általában a környéken élők, dolgozók igényeltek parcellát, de van, aki Csepelről jár ki a Millenárisra. A parcellák kicsik, így nem lehet velük teljesen kiváltani a vásárlást, de a legtöbben nem ezért vágtak bele, inkább a kertészkedés öröméért vagy azért, hogy gyermekeik lássák, a zöldségek nem a szupermarketben nőnek. Sokan termelnek alapvető dolgokat, mint a paprika, paradicsom, saláta, de jó néhányan már-már elfeledett növényeket vagy különlegességeket nevelnek. A lemorzsolódás kicsi, akkor is többnyire költözés állt a háttérben. – Néhányan az újdonság varázsa miatt kezdtek bele, de a legtöbben megértik, hogy ez nem valami trendi tevékenység, sokkal inkább tamagocsi: akár naponta ki kell járni, sok munka van vele – mondja a szakember. Aki belevág, általában örömmel kertészkedik, jó hírét viszi a programnak, így nem meglepő, hogy egyre többen szeretnének közösségi kertet indítani.

Ehhez azonban nem elég a lelkesedés. Ha találnak is megfelelő üres területet, a kialakítás költsége 2–10 millió forint – az összeg a telek adottságaitól függ: be van-e kerítve, van-e rajta megfelelő termőföld, vízvételi lehetőség stb. Az induló költségeket állhatja szponzor (a Corvin sétány két kertjének beindítását például a Futureal a telkek biztosítása mellett több millió forinttal támogatta), és pályázatokon is lehet támogatást szerezni.

Kertész Monika szerint a legnehezebb mégis a közösségépítés: a különböző hátterű embereket nem könnyű összekovácsolni, de a cél az, hogy egyre több, a helyi közösség igényeit kielégítő kert jöjjön létre (van, ahol homokozót építettek a kisgyerekes tagok), és hosszú távon a kertészek a KÉK nélkül is boldoguljanak. Jelenleg azonban, bár egyre nyitottabbak az önkormányzatok, nehézkes a bürokratikus akadályokon túllépni. A KÉK ezért több civil szervezettel egy beadványon dolgozik, amely elősegítheti ezeknek a folyamatoknak a felgyorsulását.

Pályázhatnak

Nemrég írta ki a főváros a TÉR_KÖZ pályázatot közösségi tereinek fejlesztésére: közterületek komplex megújítására és közösségi célú városrehabilitációs programok megvalósítására pályázhatnak a kerületi önkormányzatok a helyi magánszférával és civil szervezetekkel együttműködve.

Munkában a földbérlők egyike a Leonardo-kertben: félszobányi területen is megterem sok minden