A Fidesz választókerületi vezetői is beleszólhattak a nyugdíjazásokba?

Bármily meglepő, valószínűleg bőven tartogat még fordulatokat a közalkalmazottak kényszernyugdíjazása. A pénteken megjelent kormányrendelettel, amely a tovább dolgozók elvett nyugdíjának pótlásáról rendelkezik, sikerült újabb csoportokat megsértenie a kormánynak.

Megint olyanokat hoznak nehezen indokolhatóan hátrányos helyzetbe, akiknek a túlmunkája nélkül – mint azt Szócska Miklós államtitkár oly sokszor elismerte – bedőlne az ágazat. Miközben az érintettek többsége még a határidő lejárta előtt egy nappal sem tudja, maradhat-e munkahelyén nyugdíjasként, a friss kormányrendelet szerint már írhatja is a következő kérvényét, amelyben a nyugdíjpótló kompenzációra jelenti be igényét.

Szócska Miklós
Szócska Miklós FOTÓ: KURUCZ ÁRPÁD

Ezúttal azt is be kell vallaniuk a munkáltatójuknak, hogy vannak-e még másutt is hasonló jogviszonyban, illetve felhatalmazást kell adniuk személyes adataik kezelésére a kompenzációfolyósítás idejére és még további három évre. A jogszabály újabb érintett kört is megnevez. Közéjük azok tartoznak, akik még nem túlkorosak (például negyven év szolgálati idővel kapnak öregségi ellátást), de a nyugdíj mellett dolgoznak az állami egészségügyben. Ők egy másik szabály miatt kétszeresen is rosszul járhatnak.

A 40 évvel nyugdíjazottak kettős juttatásának tilalmát cifrázza, hogy ők csak akkor jogosultak nyugdíjra, ha évente nem keresnek többet a minimálbér tizennyolcszorosánál, azaz havi bruttó 150 ezer forintnál. Aki ennél több fizetést kap, nem jogosult nyugdíjra. A kompenzáció viszont biztosan 150 ezer forint fölé emeli a havi jövedelmét, azaz e logika mentén az illető vagy nem dolgozhat, vagy nyugdíjat nem kaphat, és akkor kompenzációra sem jogosult.

„Ebből egészen biztosan látszik, hogy a jogalkotók kapkodtak, és még csak arra sem vették a fáradságot, hogy megnézzék, van-e összhang a nyugdíjtörvények és az egészségügyre most születő új szabályok között” – vélekedett az egyik szakrendelő főigazgatója. A lapunknak nyilatkozó kórházi vezetők azt mondták: mind nagyobb a káosz az egészségügyben a nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásával kapcsolatban. Eddig az intézmények csak egyetlen levelet kaptak, amelyben a továbbfoglalkoztatási kérelmek töredékét engedélyezték. Az Országos Onkológiai Intézet 150 érintettje közül például mindössze ketten – a főigazgató és helyettese – kapott a kötelező nyugdíjazás alól felmentést.

Másutt, például a miskolci megyei kórházban, a kérelmezők alig fele szerepelt az engedélylistán. Azóta egyetlen más – elutasító vagy kedvező – értesítés sem érkezett a kórházakhoz. A meglévő továbbfoglalkoztatási listákat az intézményvezetők többsége nem is merte saját kollektívájával ismertetni, több főigazgató is úgy fogalmazott, megvárják a végleges listát, feleslegesen inkább nem szítanák az indulatokat. De jó néhányan már azt sem értik, pontosan mi alapján döntöttek, az egyik kórházvezető szerint a névsor olyan, mintha a Szerencsejáték Zrt. húzta volna ki a neveket a kalapból, mert akik eddig maradhatnak, azokat se szakmai, se politikai kiválasztottként nem tudná egy kalap alá sorolni.

Ezt a visszásságot fideszes körökből lapunknak azzal magyarázták, hogy a tovább foglalkoztatható orvosok listájáról, mint az adott földrajzi terület ismerői, a párt választókerületi elnökei is véleményt mondhattak, ami tovább árnyalhatta az egyébként is igen összetett szempontrendszert. Egyebek mellett ez is oka annak, hogy a kormány még mindig nem tudott a tovább foglalkoztathatókról végleges listát közölni, noha az érintetteknek április 30-ig hivatalos levélben le kéne mondaniuk öregségi ellátásukat a nyugdíjbiztosítónál. A szoros határidők miatt újabb 1200 olyan dolgozó eshet ki a rendszerből, aki a most visszaalakított gazdasági társaságoknál van alkalmazásban. Ők ugyanis csak május elseje után válnak közalkalmazottá, azaz ez a kör április 30-ig biztosan nem tud bejelentkezni a nyugdíjfolyósítóhoz.

Weltner János, a Semmelweis Egyetem közalkalmazotti tanácsának elnöke szerint most már nagyon zavaró, hogy még mindig nem tudja a kormányzat az egészségügyben dolgozó munkavállalókat megnyugtatni afelől, hogy valóban megkapják a kompenzációt, ha a munkahelyükön maradnának. Mindez szerinte ismét fölveti azt a kérdést, hogy nem lett volna-e jóval egyszerűbb megoldás, ha az egészségügyet egyszerűen kiveszi a kormány a nyugdíj- vagy a munkajövedelem-szabály alól.

Az elbizonytalanodás gyors következménye lehet, tette hozzá Weltner János, hogy az érintettek mind nagyobb számban döntenek majd a nyugdíj mellett. Szerinte ez a folyamat lényegében már el is kezdődött. Ha a helyzet nem változik, akkor úgy látja, nagyon könnyen előfordulhat, hogy nyárra már számos olyan ellátóhely lesz, ahová hiába mennének be a betegek, mert ott már se orvost, se ápolónőt nemigen találnak.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.