Portik Tamás, a 90-es évek illegális olajügyeiben kulcsszerepet játszó Energol Rt. egykori marketingigazgatója – aki jelenleg több gyilkosság feltételezett felbujtójaként előzetes letartóztatásban várja, hogy a rendőrség lezárja a nyomozást az ügyeiben – és Laborc Sándor, az NBH volt főigazgatója 2008. június 23-án és 26-án találkoztak két másik férfi társaságában, nyilvános helyen. Beszélgetéseiket a titkosszolgálat rögzítette, s bár a találkozókon több, korábbi bűncselekményről is szó esett, később az NBH nem foglalkozott az elhangzottakkal.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal hétfőn oldotta fel a Portik–Laborc-találkozókról készült hangfelvételek leiratainak titkosságát, miután a parlamenti szakbizottság úgy foglalt állást, hogy az anyag anonimizálva, vagyis a beszélgetésekben említett nevek kitörlése után nyilvánosságra hozható. A belügyminiszter ezt követően a főigazgatót a titkosításról szóló döntés felülvizsgálatára utasította. A dokumentum kedden teljes terjedelmében felkerült több internetes lap oldalára, majd közzétették a nemzetbiztonsági bizottság oldalán is.

Szilvásy György volt titokminiszter (először vele szeretett volna Portik találkozni, hogy „korrupt rendőrökről adjon át információkat számára”, de ő Laborchoz irányította a találkozót kijárni próbáló közvetítőt – a szerk.) kedden a Klubrádióban azt mondta: politikai célokra akarnak felhasználni (a kormánypárti képviselők – a szerk.) olyan dokumentumokat, amelyek hitelességére semmiféle bizonyíték nincs. Laborc Sándor is vitatta a szerdai Népszavában, hogy a két beszélgetést teljes egészében leírták és közzétették. Szerinte a lényeg a kimaradt részekben van.

Az első (Vadrózsa fedőnév alatt jegyzett) találkozó másfél órás volt, aminek a leirata 48 gépelt oldal. A második, a Menza fedőnevű viszont majdnem kétszer olyan hosszú volt – tudta meg Laborc Sándor jogi képviselőjétől a Népszabadság –, ám annak a leirata csak 24 oldal. Zamecsnik Péter szerint a különbség több mint furcsa.

Molnár Zsolt bízik abban, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) lehetőséget ad a képviselők számára a már nem titkos minősítésű hangfelvétel végighallgatására. Abban nem kételkedik, hogy amit leírtak, az úgy hangzott el a beszélgetéseken, megnyugtató volna azonban hallani, hogy valóban mindent leírtak, ami elhangzott, és nem maradtak ki esetleg lényeges szavak, mondatok vagy akár hosszabb részek.

Molnár Zsolt és Harangozó Tamás szocialista képviselők az ügy kapcsán szerdán megismételték egy decemberi háttérbeszélgetésen már részletesen kifejtett álláspontjukat, miszerint Szilvásy azt tette, amit tennie kellett, a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjéhez küldte tovább a rendőri korrupcióról információkat ígérő ismert és nagy kaliberű bűnöző hírvivőjét; akkor járt volna el törvénytelenül, ha nem ezt teszi. Más kérdés, hogy az NBH-tól miért személyesen a főigazgató hallgatta meg Portikot?

Harangozó szerint azt mindenekelőtt a szakmának kell megítélnie, hogy egy ilyen találkozón meddig mehet el a beszélgetésben a titkosszolgálat munkatársa. Nyilvánvaló, hogy Portik azt akarta látni és hallani, hogy megnyerte Laborc bizalmát. Ha nem ezt látja és érzi, nem nyílik meg, és nem mond semmit. A baj csak az, hogy a leiratok szerint így sem mondott semmit.

A beszélgetés számos kitételét Molnár és Harangozó is minősíthetetlennek, elfogadhatatlannak és vállalhatatlannak tartotta. Emlékeztettek rá, hogy az ügyben bármilyen módon is érintett személyek egyike sem tagja, és nem is áll kapcsolatban a szocialista párttal. Ennek ellenére, mint mondták, nincsenek kétségeik afelől, hogy a Fidesz politikai érdekeinek megfelelően még jó ideig napirenden tartja a kérdést.

Harangozó rámutatott: már a titkosítás feloldása előtt számos olyan részlet megjelent a sajtóban, amelyet csak azoktól hallhattak az újságírók, akik készítették, látták és olvasták a felvételeket. Nem érti, hogy a titokgazda, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója, miért nem tett feljelentést államtitoksértésért? Ezt más helyette nem tehette volna meg, ebben az ügyben egyedül a főigazgató tehetett volna feljelentést, ő azonban ezt – ki tudja miért – elmulasztotta. Harangozó és Molnár aggályosnak tartják azt is, hogy az AH csak a parlamenti bizottság (politikai) döntése után, a miniszter utasítására vizsgálta felül az iratok minősítését. Nyilvánvaló – fogalmaztak –, hogy a döntést politikai nyomásra hozták meg, s a látszat akkor is ez, ha különben tényleg semmi nincs a leiratokban, amit törvényesen titkosítani kellene. Ám annak, ami történt, mégiscsak az az üzenete, hogy „Magyarországon a titkosszolgálat politikai utasításra bármikor rákényszerülhet arra, hogy kiterítse a lapjait. Fennáll a veszélye, hogy emiatt a jövőben óvatosabbak lesznek az együttműködő partnerek és az ügynökök, besúgók, támogatók is, ami komolyan megnehezítheti a Cég munkáját”.

A képviselők ezzel együtt további titkos iratok nyílttá tételét is támogatják. Annak a bizottsági ülésnek a jegyzőkönyvét is például, amelyen először hangzott el, hogy valamikor 2008 nyarán Portik Tamás és Laborc Sándor találkoztak. Molnár szerint láthatóan „nem volt összhang a Fidesz parlamenti képviselői és a Belügyminisztérium jelen lévő munkatársai között”.

– Utóbbiak vagy Oscar-esélyes színészek, vagy tényleg fogalmuk sem volt arról, hogy volt ilyen találkozó, és annak nyomai (hangfelvételi és leiratai) megtalálhatók az AH irattárában – fogalmazott Molnár, aki szerint tisztázni szükséges, miért nem kerültek elő korábban a kérdéses felvételek, és hogy honnan tudtak egyes fideszes politikusok a találkozóról.

Korábban a Belügyminisztérium egyik illetékese lapunknak azt mondta: ők is a parlamenti bizottsági ülésen értesültek a találkozóról, az után kezdték el keresni, hogy milyen „nyomai” lelhetők fel a tárcánál, vagy az NBH jogutódjánál. Végül a kérdéses éttermi számlák mellett találták a hangfelvételeket tartalmazó CD-ket.

Az ügyről Orbán Viktor miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy ő azt elsősorban nem politikai, sokkal inkább erkölcsi kérdésnek tekinti. „De hát kérem, micsoda dolog ez”, fogalmazott a kormányfő, aki elmondása szerint folyamatosan figyelemmel kíséri a nemzetbiztonsági bizottság munkáját ez ügyben.

Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója ugyanakkor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerda reggel azt mondta: meggyőződése, hogy Laborc Sándor feladatot hajtott végre. Kérdésre válaszolva később úgy fogalmazott: nem tudja biztosan állítani, hogy Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök tudott Portik és Laborc találkozójáról, de az ellenkezőjét sem. Arról, hogy az ügyben lesz-e rendkívüli parlamenti ülés, később dönt a frakció – mondta. Közölte: szerinte ideje lenne meghallgatni az ügyben Gyurcsány Ferencet.

Pert veszített a Heti Válasz

Első fokon pert nyert a Heti Válasz ellen Laborc Sándor, aki azért perelte be a lap nyomtatott és online kiadását egyaránt, mert az állította, hogy találkozóikon azt kérte Portik Tamástól, hogy „gyűjtsön vagy gyártson” terhelő adatokat a Fidesz vezető politikusaira. Párhuzamosan ugyanezen okból büntetőfeljelentést is tett az NBH volt főigazgatója. (F. Gy. A.)

Nemzetbiztonsági Bizottság zárt ülés. 2010. szeptember 14. Fotó: Reviczky Zsolt