Hazai és nemzetközi szinten is komoly botrányt okozott Bayer Zsolt január 5-én publikált Ki ne legyen? című írása, amelyben a szilveszterkor történt szigethalmi késelés kapcsán az állatokhoz hasonlította a romákat.

A publicisztikában például így fogalmazott: „…a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. Nem alkalmas arra, hogy emberek között éljen. A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik. Akkor és azzal akar üzekedni, akit és ahol meglát. Ha ellenállásba ütközik, gyilkol. Ott és akkor ürít, ahol és amikor rájön. Ha valamiért ebben akadályoztatva érzi magát, gyilkol. Az kell neki, amit meglát. Ha nem kapja meg azonnal, elveszi és gyilkol. A cigányok ezen része bármiféle emberinek nevezhető kommunikációra képtelen. Leginkább tagolatlan hangok törnek elő állati koponyájából, és az egyetlen, amit ért ebből a nyomorult világból, az az erőszak…”

A publicista az egyre dagadó botrány hatására – Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is elítélte az írást – válaszolt a bírálatokra, szerinte szándékosan félreértették mondatait.

„Nem akarom likvidálni a cigányságot, sem egy részét, sem egyetlen cigányt. (…) Rendet akarok. Azt akarom, hogy minden tisztességes cigány ember boldoguljon ebben az országban, és minden, társadalmi együttélésre képtelen és alkalmatlan cigány pedig legyen kirekesztve a társadalomból” – közölte utóbb. Erre aztán Navracsics is módosított álláspontján: szerinte Bayer ezzel megnyugtatóan magyarázta meg korábbi, félreérthető mondatait.

A Magyar Hírlap előbb elnézést kért a cikk miatt, és nagyobb odafigyelést ígért, majd másnap már módosított, és Bayer Zsolt, valamint a kormány melletti kiállásra szólította fel az olvasóit. A Demokratikus Koalíció által a Fidesz székháza elé szervezett tüntetésen több százan követelték, hogy a vezető kormánypárt zárja ki soraiból Bayer Zsoltot, a Fidesz egyik alapítóját a cigányságot elítélő véleménycikke miatt, ez azonban nem történt meg.

Az ügyben megszólalt Neelie Kroes uniós biztos, az Európai Bizottság digitális ügyekben, illetve médiakérdésekben is illetékes alelnöke, aki Twitter-üzenetében azt írta: „Elszörnyedtem Bayer Zsoltnak a magyar roma közösségről szóló szavaitól (»állatok« stb.). Én nem ezt nevezem szólás-/sajtószabadságnak.”

Muhi Erika, a NEKI igazgatója lapunknak elmondta: azért fordultak a médiahatósághoz, mert megítélésük szerint Bayer írása megsértette a törvényeket, amelyek egyértelműen kimondják, hogy a különböző orgánumokban megjelenő kijelentések, vélemények semmiképpen nem lehetnek kirekesztőek és gyűlöletkeltőek. Muhi Erika szerint bár még nem zárult le a hatósági eljárás, de az mindenképpen üdvözlendő, hogy elindult a vizsgálat.

A hatóság a lapunk birtokában lévő végzése szerint a médiaalkotmány „vélelmezett megsértése tárgyában” indította meg az eljárást. A jogszabály 17. paragrafusának első két bekezdése ugyanis kimondja, hogy a médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai és nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére és kirekesztésére.

A Médiatanács megítélése szerint Bayer Zsolt írása „feltehetően alkalmas volt a roma kisebbség elleni gyűlöletkeltésre azáltal, hogy a romák jelentős részét állathoz hasonlította, lealacsonyító jelzőkkel illette, bűnözőnek titulálta, valamint alkalmas volt a cigányság kirekesztésére azáltal, hogy többségüket a társadalmi együttélésre, az emberek közti életre alkalmatlan személyként írta le”. A hatóság úgy ítélte meg, hogy a cikkben „a roma kisebbség bűnözésre hajlamos, kriminalizálódott, a társadalmi együttélés normáit elvető, Magyarország törvényeit rutinszerűen sértő csoportként jelent meg, s ez a többségi társadalomban a cigányokkal szemben fennálló negatív sztereotípiák megerősítésére, s ezáltal vélelmezhetően gyűlöletkeltésre tette alkalmassá a kifogásolt médiatartalmat”.

A hatóság lapunk megkeresésére csak azt válaszolta, hogy „a Médiatanács elrendelte a hatósági vizsgálatot, az eljárás folyamatban van”.