Portik, mint az már nagyjából nyilvánvalóvá vált, egyfajta védelmet kért volna magának bizonyos, a rendőrséggel, illetve egyes rendőri vezetőknek az akkori ellenzékkel fenntartott kapcsolatairól szóló információkért a Nemzetbiztonsági Szolgálatokat irányító tárca nélküli minisztertől. Szilvásy György azonban Portik közvetítőjét az NBH főigazgatójához küldte, így végül Laborc és akkori helyettese találkoztak a kilencvenes évek illegális olajügyeiben kulcsszerepet játszó Energol Rt. egykori marketingigazgatójával, akit tavaly a rendőrség emberölésre felbujtás és más bűncselekmények gyanújával vett őrizetbe. Jelenleg felbujtóként összesen hét ember halálával összefüggésben nyomoznak ellene, és a gyanúsítások száma még nőhet.

A találkozó ténye állítólag az NBH jogutódja, az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetői előtt sem volt ismert, mivel nem készült róla dosszié, a találkozón elhangzottakat nem dolgozták fel, titkosszolgálati utómunkát sem végeztek. Állítólag azért nem, mert a röviddel a találkozó után kirobbant UD Zrt.-botrány elvonta Laborc figyelmét a szerinte amúgy sem túl hasznos Portik-találkozóról, más pedig nem foglalkozott az anyaggal.

Arról, hogy egyáltalán volt ilyen találkozó, sőt legalább kettő volt, egy tavalyi nemzetbiztonsági bizottsági ülés után hallhatott először a közvélemény. És a BM is. Legalábbis, amikor megkérdeztük a tárca illetékeseit, hogy több mint két évvel a kormányváltás után miért most – vagy inkább miért csak most – került elő egy ilyen fontos és egyben politikailag pikáns dokumentum, azt eddig hol tárolták, a tárca illetékesei állították, ők is csak a parlamenti bizottsági ülésen értesültek a találkozók tényéről. Az NBH Alkotmányvédelmi Hivatallá (AH) alakítását követő két évben nem kerültek elő a találkozó dokumentumai. Miután a szakbizottság ülésén kiderült, hogy volt ilyen megbeszélés, elkezdték keresni a találkozóról készült jelentéseket, feljegyzéseket, hangfelvételeket, az utólagos feldolgozás dokumentumait, de semmit nem találtak. Végül abból kiindulva, hogy Laborc Sándor nyilván nem a saját zsebéből fizette az ominózus ebédeket, de valószínűsíthetően azt sem engedte meg, hogy Portik állja a számlát, elkezdték keresni a kérdéses időszak költségszámlái között a találkozó nyomait. Rá is találtak a két ebéd éttermi számlájára, és az egyik mellett két, jelzés és felirat nélküli CD-lemezre. Utóbbiakat azonnal átküldték a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak, ahol elkészítették az írásos változatát és állítólag másolat is készült róluk.

Nemrég a Heti Válasz azt írta, hogy Laborc a találkozón egyebek közt arra kérte Portikot, hogy „gyűjtsön vagy gyártson” információkat a Fidesz vezető politikusairól. A cikk három nevet is említett, ám Laborc szerint, aki rágalmazásért feljelentette a lapot, egyidejűleg személyiségi jogi pert is indított ellene a fenti közlések miatt, ilyen kérés nem hangzott el. És sok minden más sem, amit a sajtó ki nem mondva, de egyértelműen az ominózus találkozóról készült hangfelvételre hivatkozva írt.

A találkozóról készült felvételt és annak leiratát azonban még nem hozták nyilvánosságra, sőt az AH még a titkosságát sem oldatta fel – erősítette meg hétfőn a BM sajtóosztálya. A Pintér Sándor belügyminiszter által felkért szakmai testület szerint – amelyet az Antall-kormány volt titokminisztere, Gálszécsy András vezetett – ugyan a dokumentum titkosításának fenntartását semmi nem indokolja, azonban nem mindenki osztja ezt az álláspontot. Portik ugyanis állítólag még ma is folyamatban lévő titkos nyomozásokkal kapcsolatos információkat, neveket is megemlített, amelyek nyilvánosságra hozatala legalábbis aggályos lehet. Más kérdés, hogy a volt olajos vállalkozó beszélt jobboldali és baloldali bűnözőkről, akik egyik vagy a másik oldalt támogatják (és nem csak a szavazataikkal), továbbá arról is, hogy vannak jobboldali és baloldali rendőrök, akik a neki szimpatikus pártok igényei szerint keverik a kártyákat a bűnügyekben is.

Portik biztos volt abban, hogy a Fidesz hatalomra kerülése esetén „a Pintér vezette rendőrség első számú célpontja lesz”. Állítólag már akkor elkezdte kiépíteni jobboldali politikai kapcsolatait, ám ez az építkezés a jelek szerint nem volt sikeres. Sok év viszonylagos háborítatlanság után (amikor is részben azok a rendőrök nyomoztak ellene, akiket a szóbeszéd szerint ő bemártott volna Laborcnál), a rendőrség fogást talált rajta. Legalábbis az ügyében kiadott meglehetősen szűkszavú közlemények erre utalnak.

A nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke a testület aktuális teendőire tekintettel egy héttel elhalasztaná annak a jelentésnek a megtárgyalását, amelyet Pintér Sándor nemrég küldött meg a testületnek. Hacsak a kormányoldali többség ma másképp nem dönt, a téma csak a jövő héten kerül napirendre. A bizottságnak arról kell majd döntenie, mi hozható nyilvánosságra abból az anyagból, amelynek a titkosságát a titokgazda (vagyis az AH) még fel sem oldotta, vagyis amiből jelenleg még semmi nem hozható nyilvánosságra.

Laborc Sándor