Törvényes lesz a szegregáció
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium március 29-én jogszabálytervezetet nyújtott be a parlamentnek. Ez a hangzatos „egyes törvényeknek az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról” címet viseli. A tervezet hozzányúlna egyebek mellett az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi törvényhez is. Ez a törvény mondja ki a diszkrimináció és az egyenlő bánásmód megsértésének tilalmát, vagyis az alapja a szegregációellenességnek, amely a rendszerváltás óta alapértéknek számít Magyarországon.
A KIM módosítaná a jogszabály preambulumát, amelybe beépítené a Balog Zoltán oktatásért is felelős miniszter oly gyakorta emlegetett kifejezését, a felzárkóztatást. Így az eddigi „esélyegyenlőség” szövegrész helyébe az „esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás” szöveg kerülne. A KIM módosítaná a jogszabály úgynevezett „előnyben részesítés” fejezetét. Korábban a szöveg úgy szólt: „nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését az a rendelkezés, amely egy kifejezetten megjelölt társadalmi csoport tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlőtlenségének felszámolására irányul”. Ezt a KIM úgy egészítené ki, hogy akkor sem sértő egy-egy intézkedés, ha az „tárgyilagos értékelésen alapulóan szükséges társadalmi [felzárkózás] elősegítésére irányul”.
Ez így már ismerős szöveg. Balog Zoltán humánminiszter tevékenységének egyik zászlóshajója ugyanis az a „felzárkóztatási program”, amely a nyíregyházi cigányiskola újranyitásával kapcsolatos. A miniszter a maga teljes súlyával szólt bele egy folyamatban lévő bírósági eljárásba, amelynek keretében az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) beperelte a görög katolikus Hajdúdorogi Egyházmegyét, amiért az újranyitott egy korábban törvénysértő módon működő, és ezért évekkel ezelőtt bezárt cigányiskolát. A miniszter többször is kifejtette, hogy a mélyszegénységben élő roma gyerekek iskolai elkülönítése „nem szegregáció, hanem felzárkóztatás”, amit „támogatni kell”.
Balog Zoltán azzal nem törődött, hogy a magyar uniós elnökség alatt fogadták el az európai roma keretstratégiát, korábban pedig államtitkárként ő jegyezte a Nemzeti társadalmi felzárkóztatási stratégiát. Mindkét dokumentum a szegregáció tilalmát tartalmazza. De nem kell európai szintű dokumentumokra sem hivatkozni. Tavaly szeptemberig a közoktatási törvény kifejezetten tiltotta a felzárkóztatás céljából külön osztályok szervezését. A köznevelési törvény elfogadása előtt pedig Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Pokorni Zoltán volt szakminiszter, a parlament oktatási bizottságának kormánypárti elnöke vetette ki a jogszabálytervezetből a felzárkóztató osztályok indításának lehetőségét. A két politikus a tudományosan is bizonyított tényekből, nemzetközi és hazai tapasztalatokból indult ki: a szegregáció rossz minőségű oktatást jelent, és lehetetlenné teszi a hátrányos helyzetű gyerekek piacképes szakmához, érettségihez, diplomához juttatását.
Szakemberek szerint a mostani tervezett módosítás szembemegy mindazzal, amit az elmúlt húsz évben képviseltek a magyar kormányok. Egyikük indulatosan úgy fogalmazott, hogy ez szembeköpése a Fidesz első kormányzásának és a nemzeti felzárkóztatási stratégiának is.
– Ha megszavazzák ezt a módosítást, akkor biztosak lehetünk abban, hogy mindig lesz hangzatos indok a gyerekek elkülönítésére. Holott nincs olyan felzárkóztatási ok, amely indokolhatóvá tenné az elkülönítést – mondta lapunknak Daróczi Gábor. A Romaversitas Alapítvány igazgatója szerint a KIM nyilván azért kezdeményezi ezt a módosítást, mert így kihúzhatja a talajt a jogvédők jogi álláspontja alól, hiszen Balog Zoltán már annyira kiállt a nyíregyházi szegregált iskola mellett, hogy egy vesztes per súlyos kudarcot jelentett volna számára.
Farkas Lilla, a CFCF képviseletét is ellátó ügyvéd szerint, ha az egyenlő bánásmód törvényt a KIM által szorgalmazottaknak megfelelően módosítják, akkor az nemcsak a magyar alkotmányt, hanem az uniós faji egyenlőségi irányelvet is sérteni fogja, ami miatt kötelezettségszegési eljárás indulhat hazánk ellen.
Balog Zoltán a parlamenti szakbizottság előtt néhány hete azt mondta: „hátráljunk már le arról, hogy minden, ami külön tanulás, az rossz”. Ez a mondata, most már nyilvánvaló, a jogszabály-módosítás „előszele” volt.
