Ki fizet a végén?
– Csak gép- és műszerbeszerzés címén úgy 800 millió forint elköltésére vállalt kötelezettséget a gyógyító intézményeknek a kormányváltás előtti hónapokban a főváros, de ezen kívül egyes kórházak még kaptak engedélyt az elektromos hálózataik, fűtési rendszereik felújítására – idézik a 2010 előtti időszakot szakértők.
A váltás előtt az új gépek, illetve a felújítások finanszírozása úgy működött, hogy a tulajdonos engedélyokirata alapján az intézmény lefolytatta a közbeszerzési eljárást, majd szerződtek a pályázati nyertessel, és amikor a munka elkészült vagy a szóban forgó gép a helyére került, a számlamásolat alapján a főváros fizetett. A tulajdonosváltás ezt a rendszert írta fölül. A kórházi főigazgatók egyszercsak azzal szembesültek, hogy azon beruházások vagy felújítási munkálatok számlái, amelyek befejezése átcsúszott az államosítás utáni időszakra, a nyakukon maradtak.
Hiába küldözgetik azokat a volt vagy az új tulajdonosnak, egyikük sem fizet. A főváros azzal érvel, hogy a számla rendezése már nem nála teremt értéket, és ha így adna pénzt, akkor a város vagyonát prédálná, az új tulajdonosnak meg nincs rá forrása, s ehhez ideológiát is szab: fizessen a megrendelő. A patthelyzet miatt működik kifizetetlenül, immár egy éve egy 81 millió forintos komputertomográf (CT) az Egyesített Szent István és Szent László Kórházban.
A gépet a Siemens szállította, s noha megtehetné, hogy fogja a gépet és leszereli, eddig ezt még nem tette meg. A helyzetet azonban tovább nehezíti, hogy a számla rendezése nélkül már nagyon komoly fejtörést okoz a gép további működtetése. A kórháznak ugyanis, miután a gépre járó egyéves garancia lejárt, karbantartási szerződést kellene kötnie a beszállítóval, azonban a cég ezt nem hajlandó aláírni. Azt mondja, hogy a gép az övé, nem a kórházé, magával meg minek kössön megállapodást?
Az intézmény és a beszállító között több tárgyalási forduló is volt, most épp arról egyezkednek: ha a cég elengedi a késedelmi kamatokat, az intézmény az OEP-bevételből megpróbálja a gép árát öt-hathavi részletben kifizetni. Igaz, ha ezt meglépik, akkor majd más területen keletkezik adósság. Lapunk megkereste a Siemens Zrt.-t az is ügyben, de a cég azt válaszolta, hogy az üzleti filozófiájukkal ellentétes lenne, ha ebben az ügyben nyilatkoznának.
Az Egyesített Szent István és Szent László Kórház hasonló cipőben járt a fűtési rendszer korszerűsítésével is. A megrendelt munka harmada készült el akkorra, amikor még az előző főigazgató ráébredt, hogy neki ugyan hiába van engedélye a beruházásra és ígérete a fővárostól a szükséges forrásra, pénzt egyelőre nem kap senkitől. Ezért még az idei fűtési szezon előtt leállíttatta a felújítást. A mostani telet a kazán még bírta, de azt senki nem tudja megmondani, bírja-e jövőre is. A kórháznak összesen 240 millió forintja „lebeg”, amit vagy megkap egyszer, vagy nem.
A Péterfy Sándor utcai kórházban 60 milliót kényszerültek a gyógyításra kapott pénzből odaadni az elektromos strang cseréjét végző vállalkozásnak. Sásdi Antal főigazgató azt mondta: a fővárostól nekik is volt ígérvényük, de mire a számlák megérkeztek, megtörtént a tulajdonosváltás. Az intézménynek meg –miután a vállalkozó a munkát elvégezte – fizetnie kellett, s most abban reménykednek, hogy egyszer valakitől csak megkapják ezt az összeget. A kórház amúgy is folyton pénzügyi zavarral küzd, hónapról hónapra sokkal több területileg ide tartozó beteg ellátására kényszerülnek, mint amennyire az OEP-bevételből futná. Beteget innen elküldeni nem lehet.
A Szent János kórháznak 140 milliós úgynevezett „engedélyokiratos” támogatása lóg a levegőben. Kázmér Tibor főigazgató azt mondta: náluk is fel kellett újítani a hőközpontot. A számlát a tulajdonos nem rendezte. Hozzátette: amit és ameddig az intézmény saját erejéből bír, azt fizeti, de várják, hogy valaki előbb vagy utóbb mégiscsak állja az összeget, különben nagy bajba kerülnek.
Elperelt, leszerelt gépek
Volt már példa arra, hogy beszállító kifizetetlen számla miatt gépet szereljen le egy kórházban: 2010-ben a HospInvest Zrt. felszámolásakor az egyik, a cég által működtetett kórházból a beszállító elvitte a frissen telepített, új röntgenberendezést. A HospInvest bankja, a CIB pedig egyéb, nagy értékű gépeket foglalt le. Korábban az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárásakor egy radiológiai cég – a kórházban általa hosszú távú szerződés keretében üzemeltetett gépei miatt – egészen a bíróságig ment. A per nyomán az államnak kamatokkal együtt kellett állnia a cechet. (D. A. N.)
