A vádirat szerint a vádlottak bűnszövetségben, súlyos fenyegetettséggel elkövetett zsarolás bűntettének kísérletét valósították meg.

A vádlottak tagadják, hogy ilyesmivel fenyegetőztek volna. A tárgyalásokon azt közölték: ők csak munkát szerettek volna. A szórakozóhelyekre pedig később azért mentek be, mert szórakozni akartak. Egyetlen alkalommal sem fenyegetőztek, nem történt verekedés, nem viselkedtek durván, és nem vegzálták a vendégeket. Zsíros Zsolt, az egyik vádlott ügyvédje szerint elképesztő, de legalábbis meglepő, hogy valakit ma Magyarországon azért lehet vád alá helyezni, mert a puszta jelenléte, még ha csoportos is, vagy az ezzel való fenyegetőzés másokban félelmet kelthet.

Szolnokon létezik egyfajta íratlan szabály a klubok működésére, legalábbis ezt sugallja, hogy az egyik sértett – egy belvárosi üzlet tulajdonosa – vallomásában elhangzott: „bizonyos számú magyar vendég mellé bizonyos számú romát” eresztenek csak be, mert ha ez az arány felborul, akkor a „magyarok” elpártolnak az adott helytől.

Később a bíróságon konkrét szám is elhangzott ezzel kapcsolatban – erősítette meg Zsíros Zsolt: e szerint tízszázaléknyi lehet odabent a cigányok aránya. A szolnoki szórakozóhelyek tulajdonosai a vádirat szerint azt is elmondták korábbi vallomásaikban, hogy miután nem biztosítottak porta szolgálati munkát a vádlottaknak, az elkövetkező napokban egyre nagyobb számban jelentek meg cigányok a klubjaikban, s jelenlétük miatt számottevően csökkent a vendégforgalom.

A védő szerint, ha a vádlottak elkövettek is valamiféle kihágást, az semmiképp sem zsarolás, hisz nem védelmi pénzt akartak beszedni, hanem dolgozni akartak a portaszolgálaton – legfeljebb ezt kissé vehemensen követelték, ami miatt esetleg a kényszerítés bűncselekményével vádolhatók meg.

Az ügy tegnapi tárgyalásán levetítettek egy videót, amely az egyik szórakozóhelyen a romák állítólagos tömeges felvonulásáról készült. A felvételen azonban, miként azt a védő megerősítette, nem hetven-nyolcvan, hanem hét-nyolc fős csoport látszik. A romák békésen ülnek a többi vendég között a szórakozóhelyen.

– Pénzátadás nem történik, pofon nem csattan, legfeljebb egy kis „szájkarate” írható a számlájukra, ennek ellenére az első, a másod- és a harmadrendű vádlott harmadik éve ül előzetes letartóztatottként – mondja az ügyvéd.

Zsíros Zsolt szerint „sajátos szolnoki attitűd”, hogy immáron második alkalommal jelent meg a szakmai zsargonban csak „vamzernek” titulált tanú a bíróságon: vagyis olyan, jelenleg börtönbüntetését töltő egyén, aki egy cellában volt egyik vagy másik vádlottal, s a vele folytatott beszélgetés alapján tesz tanúvallomást az ott elhangzottakról. A védő elmondta: jómaga öt évig dolgozott ügyészként, és tíz éve praktizál mint ügyvéd, de eddigi gyakorlatában nem találkozott olyannal, hogy nem szemtanúkat, hanem ilyen közvetett tanúkat hallgatnak meg a tárgyalásokon.

– El lehet dönteni, mennyire életszerű, hogy egy cellatárs önként, minden ellenszolgáltatás nélkül, úgymond lelki ismereti okokra hivatkozva kéri meghallgatását – vetette fel Zsíros Zsolt –, s élve állampolgári kötelességével, elmondja a bíróságon, amit a vádlottól állítólag hallott.

Balásné Busku Terézia, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség szóvivője szerint a bíróság dolga eldönteni, milyen tanúvallomásokat miként mérlegel. Akinek tudomása van a bűncselekményről, azt a bíróság tanúként hallgatja meg, függetlenül attól, hogy közvetlen vagy közvetett információi vannak a történtekről. Azt a feltételezést pedig határozottan visszautasította, hogy a vádiratban megfogalmazott állítások rasszista módon közelítenék meg a tényállást. Szavai szerint a vádiratban az ügyész a sértettek vagy a vádlottak szájából elhangzottakat írja le, az eseményeket pedig kronológiai sorrendben, tényszerűen rögzíti, mert ez a dolga, miként – tette hozzá – a bíróságé az ítélethozatal.