Rendőri büntetések: bevételi terv nincs, emelés van
A levél előzménye, hogy a főkapitányság rendészeti vezetője megvizsgálta, hogy „a január 15-i feladatmeghatározást követően hogyan alakultak az egyes kapitányságokon az átlagbírságok”. Megállapította, hogy a kiszabott bírságok átlagösszege összességében nem hogy nem nőtt, hanem csökkent.
Ehhez képest hivatalba lépése után Papp Károly országos rendőrfőkapitány szinte valamennyi interjúban nyomatékosan leszögezte: a rendőrnek nem az a feladata, hogy a bírságbevételeket minden áron gyarapítsa. Amikor a Hajdú-Bihar Megyeri Rendőr-főkapitányság rendészeti vezetőjének dörgedelmes hangú levelére felhívtuk a figyelmét, amelyben az átlagbírság összegének alacsony voltát, egyes szabálysértések esetén a csökkenését kifogásolta, Papp Károly leszögezte: „Fenntartom, amit korábban nyilatkoztam: a rendőrnek nem a bírságolás a fő feladata. Ebből azonban tévedés volna azt a következtetést levonni, hogy a rendőr nem bírságolhat és nem is fog bírságolni. A városi kapitányságoknak, csakúgy mint az illetékes megyei vezetőknek, feladatuk a balesetek számának és okainak folyamatos figyelése. Nyilvánvaló, hogy amennyiben azt tapasztalják, hogy valamely baleseti ok a korábbi időszakhoz képest megnövekedett, reagálniuk kell a kedvezőtlen jelenségekre. Például az adott szabálysértésért kiszabott bírságok növelésével.”
Papp Károly szerint a főkapitányhelyettesi körlevél nem írta elő kötelezően, hogy a debreceni rendőröknek ezentúl minden szabálysértőt azonnal, és a korábbinál nagyobb összegre meg kell bírságolniuk. Az utasítás inkább arra vonatkozik, hogy ha azokban a szabálysértési kategóriákban, amelyek a fő baleseti okokat adják, nőtt a jogsértések száma, emelni kell a kiszabott bírság összegét. De ez nem jelent bírságolási kötelezettséget.
Ha például éjszaka a kihalt városban szabálytalanul kanyarodik be valaki egy utcába, Papp szerint a figyelmeztetés továbbra is helyénvaló „büntetés”. Ugyanezt az autóst ugyanezért a szabálysértésért a délutáni csúcsban már pénzbírsággal kell büntetni, mert akkor többeket veszélyeztet.
– Nemcsak Hajdú-Bihar megyében folynak efféle elemzések és vizsgálatok. Valamennyi megyei főkapitányság és a BRFK is folyamatosan figyeli a legtöbb balesetet előidéző szabálytalanságok alakulását. És mindenütt kötelező reagálni a kedvezőtlen változásokra. Ha nő a piroson áthajtások száma, a rendőrségnek a lámpás kereszteződésekre kell fókuszálnia, és növelni kell a szóban forgó szabálysértésért kiszabott bírságok összegét – mondta, hozzátéve, hogy a pénztárcán keresztül vezet a legrövidebb út a tudatig.
Arra a kérdésünkre, hogy ha ez így van, akkor mivel magyarázza, hogy a szélsőséges esetben akár 300 ezer forintot is elérő bírság ellenére a balesetek 36-37 százalékát még mindig a gyorshajtás okozza, Papp Károly azt mondta: lehetséges, hogy a mai gyakorlatban kiszabott bírságoknak még mindig nincs kellő visszatartó erejük. Majd hozzátette: –A rendőrség tapasztalatai szerint az elmúlt években bevezetett intézkedések hatására nemcsak a közlekedésbiztonság javult jelentősen, hanem a közlekedési morál, a szabálytisztelet és az önkéntes szabálykövetés is. Leszögezte: ő például nem fogadja el, hogy közvetlenül a városhatáron, vagy a sebességkorlátozó tábla tövében mérjenek a rendőrök. Nem szabad elbújni, elrejteni a „traffipaxos kocsit”. Mindezek ugyanis tényleg azt a látszatot kelthetik, hogy a rendőrség a pénzre hajt. – A sebességmérőket ott kell felállítani, ahol a gyorshajtás miatt sok és súlyos baleset történik. Mint ahogy a rendőri ellenőrzéseket is mindig oda kell szervezni, ahol a rendőri jelenlétnek érdemi visszatartó ereje lehet – mondta.
