A két bitóállítóról már írtunk februárban. Az 50 esztendős Gál Ferenc őstermelő, évek óta marhát és sertést tart, ám nincs elég földje a takarmány megtermeléséhez, ezért nem tudja bővíteni állományát. Ugyanez a gondja a nála egy évvel fiatalabb Horváth Jánosnak, aki főállásban mentősként dolgozik, emellett azonban őstermelő, és a gyermekeinek a mezőgazdaságban gondol jövőt építeni.

A jelképesen felakasztott földnélküli

A két barát bízott abban a kormányígéretben, hogy az agráriumból élni akaró birtoktalan falusi emberek állami földbérlethez juthatnak. Amikor szeptemberben a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) tendert írt ki a falujuk határában lévő 1050 hektáros területre, mindketten pályáztak. Úgy tervezték, hogy bármelyikük nyer, együtt művelik meg a kapott földet. Megelégedtek volna 40 hektárral, bár a duplájáról álmodoztak. Feleslegesen.

Az NFA ugyanis eredménytelennek nyilvánította a pályázatot, s a földet kényszerhasznosításra odaadta egy lajoskomáromi tejfeldolgozónak és egy bábonymegyeri önkormányzati képviselőnek, Ágh Jánosnak, illetve az ő családtagjainak. Az utóbbi gazda és rokonai összesen 900 hektárt kaptak. A húsz marhát tartó Gál Ferencnek nemhogy semmi nem jutott, de még az eddig általa bérelt nyolchektáros állami legelőt is elvették tőle. Ráadásul ismeretlenek meg is fenyegették, azt írták a kapujára: „Ha pofáztok, megdögletek.”

A két gazda nem nyugodott bele az NFA döntésébe, és vasárnap elfoglaltak egy darabot a másoknak odaítélt táblák egyikéből. Mivel a cudar időjárás és az átázott föld nem volt alkalmas szántásra, csak jelképesen, két akasztófával jelezték a foglalást. Az egyikre a Gált szimbolizáló bábot kötötték. Kirúgni való széket nem tettek alá, mondván, a cél az, hogy a gazda (állatai apránkénti eladásával) lassú kínhalált szenvedjen. A másik akasztófa üresen maradt, arra az NFA által kisemmizett falu további föld nélküli gazdái „pályázhatnak”.

A vasárnapi bitóállításra eljött még néhány, a bábonymegyeri földbérletpályázaton elbukó őstermelő. Jöttek néhányan a közeli Som és Nyim községből. Jöttek távolabbról is sorstársak. Ott volt Alcsútdobozról Váradi András, ő –állítása szerint – azért nem jutott földhöz a falujában, mert összerúgta a port Orbán Viktor családtagjaival. Váradinak – akinek a felmenői juhászok voltak – pár éve még 340 birkája volt, ma legelő híján 86 jószágot számol, de ennyit sem tud tartani, mert egy hektárja sem maradt, s le kell bontania a hodályát.

Eljött néhány gazda a Fejér megyei Kajászóról, ahol a földbérletpályázat vesztesei tavaly ősszel gazdatanácsot hoztak létre, és 70 hektárnyi másoknak ítélt földet önkényesen birtokba vettek. A gazdatanáccsal és a földfoglalással példát adtak más falvak örök veszteseinek is. Már 45 településen működik gazdatanács, s a dolgozni akaró agrárnincstelenek szervezeteibe félezren léptek be. Ezt Boór Ferenctől, a Gazdatanácsok Szövetségének titkárától tudtuk meg, aki szintén ott volt a bábonymegyeri „paraszthappeningen”. Boór rövid beszédet mondott, s abban a kormányprogram álcázatlan megcsúfolásának minősítette a földbérletpályázatokat.

Boór azt követelte – az általa irányított szervezet nevében –, hogy a kormány állítsa le a törvénytelen bérbeadást, dolgozzon ki új földbérlet-pályázati rendszert, és abba vonja be a Gazdatanácsok Szövetségét. A szervezet azt szeretné, hogy a pályázatok kiértékeléséből sehol ne lehessen kihagyni a helyi gazdatanácsokat. Mindamellett Boór Ferenc elismerte: jelenleg a gazdatanácsoknak semmilyen jogosítványuk sincs, ezek a szervezetek legfeljebb polgári engedetlenségnek minősülő földfoglalásokra buzdíthatják tagjaikat és szimpatizánsaikat.

A bábonymegyeri rendezvényen részt vett Szabó Rebeka, a Párbeszéd Magyarországért parlamenti képviselője, aki a bábonymegyeri ügy kapcsán lemondásra szólította fel az NFA elnökét. Szabó a vidékfejlesztési minisztert írásban a bábonymegyeri pályázat értékelésének metodikájáról kérdezte. Választ még nem kapott. A bábonymegyeriek azért adtak valamiféle választ. A gazdák tizenéves gyerekei a bitók előtt előadtak egy háromperces jelenetet, amelyben a Döbröginek nevezett nagygazda – miután pénzt utalt valakinek – megkapta az összes földet. A földért pályázó két őstermelőt azonban lelketlenül elzavarták az NFA-tól.