Alig tudnak tankönyvet rendelni

Nem csak az államosított katasztrófavédelem omlott össze a válságos helyzetben, úgy tűnik, hasonlóképpen jár az államosított iskolarendszer is, amely szintén válságidőszakot él át – noha ez talán csak a szakmabeliek számára nyilvánvaló.

Az új kerettantervvel nem érintett évfolyamoknak ugyanis szűk egy hetük maradt arra, hogy leadják tankönyvrendelésüket, de ez gyakorlatilag lehetetlen feladatnak bizonyul számukra, méghozzá épp azért, mert az állam által kidolgozott új rendszer összeomlani látszik. Ez pedig azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a gyerekek tankönyv nélkül maradnak.

Az érintett iskolák a napokban kapták meg azt a kódot, amellyel  a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) rendszerébe be tudnak lépni. A KELLO jelenleg az egyetlen tankönyvellátó. E  nonprofit kft.-t találta ugyanis a legalkalmasabbnak az állam arra, hogy az eddig igencsak sokszínű tankönyvellátó piacot felváltsa. Magyarul, az eddigi, meglehetősen tág lehetőségek egyetlen szolgáltatóra szűkültek. A KELLO rendszere azonban összeomlott, hiszen – mivel az iskolák csak a legutolsó pillanatban kapták meg a hozzáféréshez szükséges kódot – mindenki most rohamozza azt. Így viszont senki nem fér hozzá, vagy csak nagyon lassan. Ezen a rendszeren keresztül kell leadni a rendeléseket, ami egyelőre nem igazán megy.

Az iskolák helyzetét tovább nehezíti azoknak a gyereknek a tankönyvbeszerzése, akik ingyenes ellátásra jogosultak. Ők az anyagi helyzetük miatt rászorulók, illetve a három gyerekes vagy annál nagyobb családok és az összes első osztályos. A korábbi, vagyis az önkormányzati fenntartású iskolarendszerben a települések kiegészíthették az állami tankönyvtámogatást, ami jelenleg gyerekenként  12 ezer forint. Az államosított rendszerben a központi költségvetés nem fofja kiegészíteni a saját normatíváját, úgyhogy ki kell jönniük ebből az összegből, vagyis a 12 ezer forintból a tankönyveknek. Ez különösen felső tagozaton, illetve a középiskolákban szinte lehetetlen, hiszen ha egy gyerek például két nyelvet tanul, akkor az azokhoz szükséges könyvek nagyon sokba kerülnek, illetve szükség van további, kiegészítő füzetekre, atlaszokra is. A korábbi rendszerben meg lehetett tenni azt, hogy a normatívát az iskolák maguk osztják föl, tehát ha egy egy-egy alsóbb tagozat diákjainak tankönyvigénye nem érte el a tanulónként 12 ezer forintot, akkor  a maradék összeget átcsoportosították a felsőbb tagozatos, vagyis drágább eszközigényű diákok keretére. Az államosítással ennek a fajta „kreatív” fölhasználásnak a lehetősége is bizonytalanná vált, hiszen az iskolák ezzel kapcsolatban nem kaptak egyértelmű értesítést.

Érintett pedagógusok fölkeresték lapunkat azzal a problémával is, hogy szerették volna megtudni, lazíthatnak-e a rendszeren, de hiába hívogatták az erre hivatott  KELLO ügyfélszolgálati számát, azt nem veszi föl senki, jó esetben üzenetrögzítőre kapcsol.

Ha ez még mind nem volna elég, a tanároknak van egy plusz feladatuk is: diákonként kell lebontva, névre szóló tankönyvrendelést leadniuk, amit egyébként a jövő hétfőig a szülőkkel is alá kell íratniuk. Ez azt is jelenti, hogy a KELLO-nál – már ha egyszer eljut oda a tanár – minden gyereknek külön csomagolják be a könyveit, amit a kiszállításnál az iskolákban egyenként kell kibontani, mert a könyveket tételesen kell átvenni. Nem ez a baj: vissza is kell csomagolni.  Ez elképesztően sok felesleges költség és a munkaerő-kihasználtság szempontjából is kritikus, „emellett még persze tanítanunk is kellene”, nyilatkozta lapunknak az egyik érintett pedagógus.

A korábbi rendszerben az iskolaigazgató kijelölt egy tankönyvfelelőst (vagy  önként vállalta valaki), szerződést kötött vele és a tankönyvterjesztővel is. A többlet munkájáért  5-7 százalék jutalékot kapott a tankönyvfelelős. Ez egy középiskolában  több  százezer forintot jelentett, ellenben most  egy átlagos, ötszáz fős iskolában ötvenezer forint lesz, mert a kormány ezért a tevékenységért diákonként száz forint plusz áfát fizet. Ezzel kapcsolatban egy forrásunk úgy fogalmazott, hogy már a koldusnak is többet adnak, mint száz forintot.

Határidőn túl is fogadják az igényeket

- Hozzánk is befutott számos kérdés, ami azt jelzi, hogy az intézmények súlyos információhiányban szenvednek – nyilatkozta lapunknak Szarvas-Ballér Judit, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) elnöke. Hozzátette, túlzás nélkül állíthatja, hogy csak az ő szervezetük volt az, amely bármiféle tudnivalót közölt a pedagógusokkal az elmúlt időszakban – vagyis mielőtt, az EMMI a nem minden részletre kiterjedő tájékoztatóját két héttel a leadási határidő előtt kiülte. – De nem szívesen válaszolok olyan kérdésekre válaszolni, ami nem az én kompetenciám, ezen kívül a KELLO jelezte, hogy bízzam rájuk a tájékoztatást. Egyébként meg nem is az én dolgom lenne az iskolák tájékoztatása. Az intézmények azt sem tudják, mit rendelhetnek, és azt sem, hogy hogyan kell rendelniük – mondja. Szarvas-Ballér Judit szerint az KELLO információs rendszerét tesztelni kellett volna, hogy bírja-e azt a terhelést, amit több ezer iskola egyidejű belépése okoz. Ez az előző informatikai rendszerben is okozott nehézségeket, azonban a KELLO kialakított egy vadonatúj informatikai hálózatot erre a célra, de ezt eddig senki nem próbálta ki – állítja, hozzátéve, hogy a tavaszi szünetig már csak öt munkanap van, vagyis ennyi idő jut a tankönyvrendelések leadására. A rendelések négyötödét kell ennyire rövid idő alatt elküldeni, ez pedig több ezer iskolát állít most megoldhatatlan helyzet elé – mondja a testület elnöke.

Szarvas-Ballér Judit az elmúlt hetekben többször is rákérdezett a humántárca szakállamtitkárságán arra, hogy az iskolák vajon kezelhetik-e rugalmasan a tankönyvtámogatás 12 ezer forintos összegét, de kérdésére csak tegnap előtt kapott választ. Igaz, ha korábban kapott volna, azzal sem tudott volna mit kezdeni , mert a válasz úgy szól: a minisztérium kéréssel fordul a KELLO-hoz, hogy cég alakítsa át informatikai rendszerét. Hogy ennek a kérésnek a KELLO eleget tesz-e, és ha igen, mikor, azt nem tudni.  A problémát az jelenti, hogy a KELLO rendszere jelen pillanatban nem alkalmas arra, hogy az esetleg szükséges pénzátcsoportosítást földolgozza.

Ugyanakkor az is zűrzavaros, hogy a tankönyvrendszerből mit lehet rendelni az új kerettanterv szerint induló évfolyamokon, így az elsőben, az ötödikben és a kilencedikben, hiszen a rendszerben olyan könyvek is vannak, amelyek minősítettek, vagyis öt évre szóló engedélyük van – csakhogy nem az új tanterv szerintiek. Az iskolák azt nem tudják, hogy a KELLO rendszerén majdan elérhető könyvek mikor kapták az engedélyüket, így azt sem, hogy akkor most taníthatnak-e belőlük vagy sem.

A szaktárca kérdésünkre nem tagadta a problémát, azt írta, hogy a KELLO rendszere a határidőn túl is „rugalmasan működni fog, és fogadni fogja a rendeléseket”. Arra, hogy az egyénre szabott csomagolás nem tűnik-e túl pazarlónak, azt a választ kaptuk, hogy  a csomagolás a tankönyves pedagógus munkáját könnyíti meg, az új rendszerben lényegesen egyszerűbbé válik, a feladatkörükből kikerül a szerződéskötés, a pénzmozgatás felelőssége. (Ez önmagában igaz, de eddig sem a tankönyvfelelős volt a felelős, hanem az igazgató.)  A megmaradó feladatot az új törvény értelmében a „nevelőtestületen belüli arányosítással kapják”, tehát „kollégáikhoz képest nem jelenthet abszurd többletterhet”. Nem tudjuk, mit ért a minisztérium abszurd többletterhen, de tény, hogy akik a tankönyvügyeket perpillanat az iskolákban ellátják, azoknak a pedagógusoknak is meg kell tartaniuk kötelező óráikat, és ezen felül kapják a plusz, tankönyves feladatokat.

Ami pedig a 12 ezer forintot illeti: a minisztérium szerint ennek fölhasználása a korábbi rendszerhez hasonlóan rugalmas, a tárca válasza viszont arra már nem tért ki, hogy a KELLO rendszere ezt a rugalmasságot miként tudja majd földolgozni. – Nonszensz. Egy friss tankönyvrendeletről kiderült, hogy rugalmasan kell kezelni az abban leírt határidőket – kommentálta a minisztérium válaszát Szarvas-Ballér Judit. – Vajon a tankönyvkiadók is ilyen rugalmasan kezelhetik a tankönyvek leszállításának határidejét? – kérdezi, hozzátéve, aggályos az is, ha a rendelésekkel kapcsolatos balsejtelmeik ennyire beigazolódtak, akkor mi lesz a tankönyvek kiszállításánál, amellyel kapcsolatban még súlyosabb problémákat jeleznek előre. – Egyáltalán nem látjuk, hogy biztosított lenne a biztonságos tankönyvellátás. Ezért a tankönyvesek egy vészforgatókönyv elkészítését szorgalmazzák a minisztériumnál - fogalmaz.

Aggodalmát fejezte ki a Könyvtárostanárok Egyesülete is. A szervezet szerint az egymásnak ellentmondó jogszabályok megnehezítik az iskolák életét, ráadásul a tankerületek még csak tájékoztatást sem kapnak. Így a tankerületi vezetők nincsenek tisztában a megoldandó feladatokkal, gondokkal, ugyanakkor nélkülük az igazgatók szinte semmit nem írhatnak alá. Az iskolákban a tankönyves pedagógusok száz forint plusz áfás díjazásával kapcsolatban az egyesület vezetője azt mondja, az összeg arcpirító és megalázó. A minisztérium Népszabadságnak küldött tájékoztatása szerint a munkáért a KELLO-tól kiegészítő támogatás is várható, azonban ezt  nem a tankönyves pedagógusok kapják, hanem az iskolai könyvárak. Megtudtuk: a támogatást a KELLO  a diáklétszámok alapján osztja szét az iskoláknak, de csak akkor, ha saját költségvetéséből marad erre pénze. Ha marad, de erre semmilyen garancia sincs. Az egyesület vezetője mindezek mellett megemlíti: a 12 ezer forintos tanulónkénti normatívából lehetetlen kihozni a tankönyvcsomagot, ez még  akkor is így van, ha vannak az iskolának visszaforgatható, használt tankönyvei. A korábban használt könyveket az 1., 5., és 9. évfolyamon az új kerettantervek miatt pedig már nem is használhatják az iskolák, hiába gazdálkodtak az intézmények felelősen a használt tankönyvekkel.

A könyvtárellátó számítógépes rendszere nem bírja a rohamot
A könyvtárellátó számítógépes rendszere nem bírja a rohamot
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.