A Magyar Máltai Szeretetszolgálat az előzetes menetrend szerint rangsorolta a jelentkezőket, és hozzá is látott a környezettanulmányok elkészítéséhez. Ennek során a jövedelmi-vagyoni helyzetet, a rokoni, baráti kapcsolatokat és személyes kötődéseket, valamint a jelentkezők munkaerő-piaci esélyeit, törekvéseit vizsgálja.

Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy az első nyolc helyre soroltat végiglátogatják. Akkor is, ha szigorúan véve nem felelnek meg a feltételeknek. A pályázók többsége ugyanis nem felel meg a kiírásnak. Így például nem ingatlanvásárlásra felvett kölcsön miatt került nehéz helyzetbe, vagy nem devizában adósodott el. Az is gondot jelent, hogy sokan úgy pályáztak, hogy otthonukat ugyan kijelölte kényszerértékesítésre a bank, de még nem adta el. Ha az adásvétel az ócsai beköltözést követő egy éven belül sem jön létre, akkor a bérlővel kötött szerződést fel kell bontani. Ennél jóval többen vannak azok, akik a sokkal rugalmasabban értékelhető elvárásokat – személyes kötődések, munkaerő-piaci esélyek, motivációk – nem tudják teljesíteni.

Egy korábbi becslés szerint ha a pályázatokat szigorúan a kiírásban közöltek alapján bírálnák el, akkor az ócsai lakópark első ütemének 80 házából legfeljebb a fele népesülhetne be. A pályázók előzetes feltérképezésével megbízott máltai szeretetszolgálat már a pályázatok felbontásakor érzékelte az alkalmatlan jelentkezők nagy számát, de a projekt lebonyolításával megbízott Belügyminisztérium az eljárás folytatása mellett döntött. A tárca a bérlőkijelölő bizottság március végére tervezett ülésének eredményére bízta a kérdést: új pályázatot kell-e kiírni, vagy megtölthető-e a lakópark az eddigi jelentkezőkből?

A jelenleg futó bérlői pályázat február 15-i beadási határidejére – a 170 ezer devizahitel-adósból – alig 588 jelentkezett. Ez ugyan a többszöröse az ócsai telep első ütemében épített kapacitásnak, ám eredetileg olyan családokat kerestek, amelyek eléggé motiváltak, és rendelkeznek az új lehetőség megragadásához szükséges képességekkel. Így egy Ócsától távol élő, erős rokoni kapcsolatokkal bíró családnak, amelynek gyermekeit oda köti az iskola, a családfő pedig hasznosítható képesítéssel rendelkezik, nem ajánlható a lakóparkba költözés. Ez már eleve erősen szűkítette az esélyes pályázók körét, hiszen a 13.600 árverésre kijelölt ingatlanból csupán 3600 van Budapesten és Pest megyében. A kormányrendelet értelmében ráadásul csak azok pályázhattak, akiknek ingatlanát a hitelszerződés megkötésekor nem értékelték többre 20-25 milliónál. Az esélyes pályázónak egyébként nem lehetett másik ingatlana, s legalább egy gyermeket nevel. Előnyt élveznek azon családok, ahol legalább az egyik szülőnek van állása, vagy azt csak 2008 után veszítette el.

A javasolt bérlők listáját elvileg a héten állítja össze a máltai szeretetszolgálat. Közülük választja ki öt nap alatt a lakóparkba beköltöző nyolcvan családot a Nemzeti Eszközkezelő Zrt., az ócsai önkormányzat és a máltaiak delegáltjaiból álló bizottság. Ötven négyfős, húsz öttagú és tíz, legfeljebb négy gyereket nevelő családdal kötne bérleti szerződést az eszközkezelő.

A szociális lakóparkban nem lesznek közösségi épületek, sem óvoda, sem iskola, sem orvosi rendelő