Darák Péter visszaszólt Orbánnak
Fleck szerint az igazságszolgáltatás működéséről természetesen politikusok is véleményt nyilváníthatnak, de önmérsékletet kell tanúsítaniuk.
Különösen igaz ez mindazok esetében, akik a közhatalmat gyakorolják, mert vannak a kezükben olyan eszközök, amelyekkel az ítélkezési tevékenységet befolyásolhatják – állítja a jogszociológus. Ilyen például a bíróságok költségvetési támogatásának csökkentése, a jogszabályok aktuálpolitikai módosítása. Az még aggályosabb, ha nem jogerős ítéletről nyilvánítanak véleményt, mert ebben az esetben a politikus azt is megfogalmazza, milyen verdiktet vár el. Ha pedig hozzáteszik, hogy a döntés ellen aláírásgyűjtést kezdeményeznek – emelte ki –, azzal jogállami alapelvet kérdőjeleznek meg, hiszen kétségbe vonják, hogy a bíróság döntése mindenkire kötelező. Fleck úgy látja, ennek abszurd következményei lehetnek, hiszen így egy-egy ítélet bármikor „népszavazásra” bocsátható.
Az igazságszolgáltatás és a politikusok közti konfliktusok nem új keletűek. A múlt század kilencvenes éveinek végén az akkori MDF-es igazságügy-miniszter és a főbíró keveredett heves szóváltásba, mert Dávid Ibolya úgy vélte, a bíróság a volt Agrobank-vezér perében húzza az időt. Solt Pál szerint – aki tételesen cáfolta ezt – ezzel a miniszter átlépte a Rubicont.
Később Medgyessy Péter szocialista kormányfő bírált kemény szavakkal egy ítéletet. A magyarcsanádi Gán testvérek másfél évet töltöttek megalapozatlanul előzetes letartóztatásban gyilkosság vádjával, s kiszabadulásuk után fejenként kétmillió forintos kártérítést kértek. Egy szegedi bíró azonban csak 1,2 milliót ítélt meg nekik, mert az „átlagosnál primitívebb személyiségükből kifolyólag az elzárva töltött időt nem élték meg olyan pszichés károsodással, ami indokolta volna a kért kártérítés megítélését”. Medgyessy kijelentette: „nincs demokrácia, ha bárki kirekesztésre hívhat, primitívnek nevezheti embertársait”. Az akkori főbíró tiltakozott emiatt, mert szerinte elfogadhatatlan, hogy bárki beavatkozzék a független igazságszolgáltatás működésébe. Áder János jelenlegi államfő pedig a Fidesz frakcióvezetőjeként kijelentette: el a kezekkel a független bíróságtól.
Megszólalt az ügyben Mádl Ferenc köztársasági elnök is, aki közleményében azt hangoztatta: „kötelességem felhívni a figyelmet arra, hogy a közhatalom gyakorlóinak különös körültekintéssel szabad csak a bíróságok ítélkezésével kapcsolatban megnyilvánulni”. Szerinte a konkrét ügyben elhangzott bírálat „veszélyeztetheti a bíróságok alkotmányban garantált függetlenségét, és így az államszervezet demokratikus működését”.
Sólyom Lászlót az Alkotmánybíróság volt elnökeként kérdezték az ügyben, s ő azt hangsúlyozta, hogy egy közíró „a bíróságokról bármit mondhat, amíg az törvénybe nem ütközik”. A határok azonban politikusok esetében szűkebbek, s „mind a szakmai, mind a politikai minősítés aggályos”. Sólyom szerint a bíróság függetlensége „nemcsak a szervezeti és személyi függetlenséget jelenti, hanem mindenekelőtt azt, hogy a bíró önállóan értelmezi a jogot. A politikus ezt jogszabályok kibocsátásával befolyásolhatja, de saját értelmezését nem kérheti számon”.
A bíróságok tevékenységét a második Orbán-kormány idején sem először éri kritika. Navracsics Tibor igazságügyi miniszter tavaly tavasszal kérte az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát Darák Pétertől, a Kúria elnökétől. A politikus a nagy visszhangot kiváltó, esetenként túlzottan enyhe, következetlen vagy ellentmondásos ítéletek – köztük a Cozma-ügy – miatti társadalmi felháborodásra hivatkozva kérte, hogy a főbíró vizsgálja felül a bírói gyakorlatot.
Darák igen óvatosan fogalmazott: megérti, ha egy igazságügy-miniszter az ítélkezési gyakorlat irányításával kapcsolatos kúriai feladatokra hívja fel a figyelmet, hozzátette azonban: nem tartja szerencsésnek az ilyen felvetéseket, mert megítélése szerint azt a látszatot kelthetik, hogy a Kúriának vannak eszközei az alsóbb fokú bíróságokon folyó konkrét ügyekbe való beleszólásra, miközben ez nincs így, és jogállamban nem is lehet másként. Szerinte egyébként a pártatlanság szempontjából kulcsfontosságú, hogy a bíró döntését sem a közhangulat, sem más, az eljárás keretein kívüli körülmény ne befolyásolhassa.
Darák tegnap közleményben reagált Orbán Viktor beszédére is. Szerinte a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. Darák hangsúlyozza: az elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye, a jogorvoslat bejelentésére nyitva álló határidő még nem telt le. „A bíróság ítéletének megalapozottságáról, jogszerűségéről az esetleges jogorvoslatok alapján a felsőbb bíróság dönthet. A felülvizsgálati kérelem elbírálására a Kúria jogosult” – közölte Darák. „A Kúria tiszteletben tartja az alsóbb fokú bíróságok döntéseit, és tartózkodik attól, hogy azokról a jogorvoslati eljárás keretein kívül véleményt nyilvánítson. A bíróságok iránti közbizalom csak akkor őrizhető meg, ha a bíróságok munkájával kapcsolatos véleménynyilvánítás tárgyilagos, szakszerű, és a tények pontos ismeretén nyugszik. Az eljárási kereteken kívüli reagálások, vélemények az ítélkezést nem befolyásolják” – jelentette ki a Kúria elnöke.
