Nem találkoznak Kövérrel, a Fideszt meglephette a szembeszél
Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis így azt üzente Európának, hogy „ez a kétharmad Magyarországa”. Ha valakinek általánosságban „nem tetszik” a magyar alkotmány vagy alkotmányozás, és felszólításokat fogalmaz meg, „az pusztán politikai presszió”, aminek a magyar kormány nem fog engedni. És a miniszterelnök azért (is) kapcsolta össze a nyilvánosság előtt ezt a rezsiüggyel, mert láttatni szerette volna a lényeget, vagyis azt, hogy az alkotmánymódosítás csak apropó Brüsszel számára ahhoz, hogy a nagy energiacégek panaszának hatására megregulázzák a magyar kormányt.
Arra viszont valószínűleg nem voltak felkészülve, hogy erős diplomáciai bonyodalommal, „elszigeteltséggel” is szembesülniük kell. A Heti Válasz online kiadása jelentette tegnap kora este, hogy Barbara Stamm, a bajor parlament elnöke kedd délután lemondta a Münchenben hivatalos látogatáson tartózkodó Kövér László házelnökkel mára tervezett találkozóját. Döntését az alkotmánymódosítás megszavazásával indokolta: „A magyar alkotmány tegnap elfogadott további módosítása az egész Európai Unióban és Németországban is mély aggodalmat és vitát váltott ki a magyar jogállamiságot illetően”.
Ezért a jelenlegi helyzetben az a „tanácsos”, hogy „a parlamentjeink közötti konstruktív párbeszéd” érdekében a találkozót Kövér Lászlóval halasszák el. Mindazonáltal a bajor parlamenti elnök kifejezte reményét, hogy „éppen a népeink közötti mély összetartozás miatt” egy jövőbeli időpontban sor kerülhet közös megbeszélésekre.
Ez meglepte a magyar kormányt. Információink szerint Orbán Viktor annak tudatában vállalta a Brüsszellel való „harcban állást”, hogy a Velencei Bizottság monitoringozhatja a negyedik alkotmánymódosítást, illetve az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat. Hogy valahogy úgy kezelik az alkotmánymódosítás kiváltotta szűnni nem akaró európai vihart is, mint 2011 elején a médiatörvény-botrányt.
Már a múlt héten meghatározták európai felzúdulásra adandó magyar válaszokról szóló politikai-kommunikációs szcenáriót: munkatársunknak a miniszterelnök környezetéből múlt pénteken azt mondták, a „fő magyarázó” (hivatalból is) Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes lesz, a miniszterelnök számít rá, hiszen arról ismert, hogy korrekt-szakmai párbeszédet folytat uniós tisztségviselőkkel, és „úriember-tárgyalási stílusa sokat nyom a latban” európai színtéren. Navracsics Tiborra informális tárgyalásos feladatok is várnak. (A miniszter a múlt héten is több napot töltött Strasbourgban és Brüsszelben.)
A közigazgatási és igazságügyi tárcánál szokásos munkamegosztás szerint a Velencei Bizottsággal folytatott hivatalos tárgyalásokon – amikor már konkrét törvényhelyekről folyik a diskurzus – általában Répássy Róbert képviseli a kormányt. Az igazságügyi államtitkár hétfőn lapunknak azt mondta, az alkotmánymódosítással kapcsolatos uniós aggályok esetén az Európai Tanács illetékes, de nincs szankcionálási joga, az Európai Bizottságnak van, kötelezettségszegési eljárást indíthat például, viszont nincs hatásköre, csak akkor, ha az EU-joggal való ütközés a konkrét joggyakorlat során is megnyilvánul. „Ez pedig idő” – mondták forrásaink. Azt is hozzátették: ha Brüsszel valóban fontolgatja, hogy őszre halasztja a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséről szóló döntést Magyarországgal szemben, akkor a kormánynak van ideje, hogy elmagyarázza/megismertesse a magyar alkotmányosságot meghatározó szempontokat Brüsszellel.
„Vajon van-e hiteles angol nyelvre fordított példánya az Európa Tanácsnak vagy az Európai Bizottságnak a negyedik alkotmánymódosítás szövegéből?” – vetette fel az egyik ismert fideszes képviselő, arra utalva: az EU ismeretei hiányosak, nem is tudják pontosan, hogy mit bírálnak. A pontos magyar „miérteket” a miniszterelnök elvárása szerint magyar diplomáciai csatornákon keresztül is meg kell világítani az uniós tisztségviselők, raportőrök előtt.
– Magyarország nyitott a párbeszédre – ezt még hétfőn mondta Martonyi János, hozzátéve: „Ha bármi ellentétes az uniós joggal, találunk rá megoldást. Minden esetben bármiről, bármikor, bárkivel készek vagyunk tárgyalni”. A külügyminiszter már a múlt hét végén terjedelmes levéllel fordult uniós kollégáihoz az alaptörvény módosításával kapcsolatos félreértések tisztázása érdekében, hétfőn, a külügyminiszterek tanácskozását követően úgy nyilatkozott, hogy a tanácsülésen ez a téma nem került szóba. Navracsics Tibor tegnap egyik televíziós nyilatkozatában közölte: állunk a Velencei Bizottság vizsgálata elé, érvelni fogunk saját javaslataink mellett, mindenben segítjük a vizsgálatot, amennyiben lesz olyan, amit érdemes megfontolni, azt beépítjük.
