Milliárdokat adnának a Pázmánynak
Kiemelt felsőoktatási intézménnyé minősíttetné Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet. Ennek nagyon nagy jelentősége van. A kormány ugyanis néhány hete döntött arról, hogy mely intézmények kaphatnak pénzt abból a tízmilliárd forintos keretből, ami az egyetemi kiválóságoknak jár. A kabinet akkor az Eötvös Loránd Tudományegyetemet, a Szegedi Tudományegyetemet és a Debreceni Egyetemet minősítette kiválónak. Ezek az intézmények tehát számíthatnak többletforrásra, ami nem enyhíti ugyan működési zavaraikat, hiszen az idei költségvetési elvonást nem kompenzálja, de van helye, még akkor is, ha a pénz pántlikázott, vagyis nem lehet közvetlenül működésre fordítani.
Balog Zoltán humánminiszter most a kiválóságok közé emelné azt az egyetemet is, ahol a plágiumgyanúba keveredett miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt dolgozatát felminősítették. A Népszabadság birtokába került előterjesztés célja, „hogy a kormány határozzon a kiválósági kormányrendelet (…) a nemzetközi szerződés alapján alapított vagy nemzetközi szerződés által működésében szabályozott felsőoktatási intézmény minősítéséről”. Vagyis az előterjesztés készítői tudták, hogy annak a legalapvetőbb kritériumnak nem felel meg a Pázmány, amely szerint „több tudományterületen olyan képzési és kutatási kapacitásokkal, valamint tudományos eredményekkel rendelkezik, amelyekre alapozva az intézmény a nemzetstratégiai célok megvalósításában jelentős szerepet tölt be, és a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban jelentős előrelépés megvalósítására képes, továbbá a nemzetközi hallgatói mobilitásban való részvétele kiemelkedő”. Ezért hivatkoznak a nemzetközi szerződésekre: „A PPKE a vatikáni székhelyű Római Nevelésügy Kongregáció 1999. március 25-én kelt N/115/98. sz. határozatával szentszéki alapításúvá vált, amely így nemcsak a magyar felsőoktatási törvény hatálya alá esik, hanem megfelel a kiválósági kormányrendelet 2. § (2) bekezdésében foglalt kritériumnak, vagyis nemzetközi szerződés által szabályozott módon működik.”
Egy a neve elhallgatását kérő, a felsőoktatásban oktatóként és szakértőként is dolgozó forrásunk azt mondja, a kiválóságnak világos kritériumai vannak. – Azokon az egyetemeken tanít a legtöbb minősített, azaz tudományos fokozattal rendelkező oktató, amelyek ezt a címet korábban megkapták. De ha valaki szkeptikus volna a tudományos fokozatok értékével kapcsolatban, azoknak ott vannak azok a nemzetközi mérések, amelyek alapján különféle egyetemi rangsorokat állítanak föl. Ezekben a kérdésekben irányadó lehet az, hogy egy egyetemen hány olyan oktató tanít, akinek a nemzetközi tudományos életben mérhető teljesítménye, azaz publikációi vannak. Ezekben a rangsorokban az ELTE-hez, a Debreceni Egyetemhez, a Szegedi Tudományegyetemhez, a Semmelweis Egyetemhez, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez képest a Pázmány sehol sincsen.
Ha a Pázmány megkapja a kiváló minősítést, akkor az egyértelműen politikai preferenciák alapján történik majd – fogalmaz forrásunk, hozzátéve, ez az előterjesztés újabb példája annak, hogyan politizálja át a kormány a felsőoktatást. Az egyetemi kiválóság kapcsán megkérdeztünk egy független szakértőt. Mikulás Gábor információs tanácsadó, az Elsevier kiadó trénere több olyan mérési rendszert is példaként említ, amelyből kirajzolódik valamiféle rangsor az egyetemek között.
– A Magyar Tudományos Művek Tára elnevezésű, az interneten is hozzáférhető rendszerbe töltik fel az egyetemek és kutatóintézetek munkatársainak publikációit. Van egy másik rendszer is, amely a Scopus nevet viseli, ahol nemzetközileg is láthatóvá válik a tudományos teljesítmény – mondja Mikulás Gábor. Megtudjuk: a Scopusban diagramos formában megtekinthető az oktatók, egyetemek, országok teljesítménye is. A rendszer nemcsak arra érzékeny, hogy egy adott egyetem oktatóinak mekkora a nemzetközi és hazai publikációs teljesítménye, hanem arra is, az adott publikáció mekkora karriert futott be a tudományos életben. Azaz hány másik publikáció, konferencia-előadás hivatkozik rá. E független adatbázisban a Pázmány Péter Egyetem a „futottak még” kategóriájába tartozik magyar viszonylatban. Vagyis alacsony a nemzetközi publikációs tevékenységgel bíró oktatója, és ezekre a publikációkra csak kevéssé hivatkoznak a nemzetközi tudományos életben.
